Szinte üresek a gáztárolók

Publikálás dátuma
2014.03.22. 06:17
A miniszterelnök szerint mindent megvizsgáltak, mindent kiszámoltak… Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/Burger Barna
Akadozna Magyarországon a gázellátás, ha az ukrán-orosz konfliktus miatt valamelyik fél hosszabb időre elzárná a gázcsapokat. A hazai kereskedelmi gáztárolók ugyanis szinte teljesen üresek. Az áramellátást viszont nem befolyásolja a keleti konfliktus. Orbán Brüsszelből "hazabeszélt": ipari rezsicsökkentést ígért.

Orbán Viktor kormányfő tegnapi nyilatkozata ellenére felkészületlenül érné Magyarországot, ha az ukrán-orosz területi vita miatt valamelyik fél a másikkal szembeni megtorlásként leállítaná az Európába irányuló gázszállításokat, vagy Oroszország a szankciókra válaszolva zárná el a csapokat. A magyar kereskedelmi gáztárolók ugyanis szinte üresek, kapacitásuk tizedéig vannak feltöltve, megközelítőleg csupán 420 millió köbméter van bennük.

Ezt a gázt sem lehet "nagy tételben" kivenni belőlük, mert minél kisebb egy tároló feltöltöttsége, annál alacsonyabb a kitárolási kapacitása is. Emiatt jelenleg napi 10 millió köbméter pumpálható ki a négy kereskedelmi tárolóból. Az ország szükséglete azonban megközelítőleg napi 30 millió köbméter.

Ha leállna Oroszországból Ukrajnán át Beregdarócig a gáz szállítása, és kiesne a mintegy napi 20 millió köbméteres Ukrajna felőli import, akkor akár ellátási korlátozások bevezetése is szükségessé válhatna. Különösen igaz ez akkor, ha az orosz gázexport tartósan kiesne - állítja egybehangzóan több szakértő is.

A kormányfő a tegnapi brüsszeli uniós csúcsértekezletre érkezve jelentette ki, hogy Magyarország már a válság kitörésekor felmérte, milyen következményekkel járna egy szankció vagy a kereskedelem befagyasztása a magyar ipar különböző ágazataira. "Mi már megvizsgáltunk mindent.(...) Mi a saját számainkat ismerjük" - hangoztatta Orbán.

A gázellátással kapcsolatos esetleges gondok forrása az, - vélik hozzáértők - hogy a kormányzat ősszel 40 százalékig sem töltötte fel a német E.ON energetikai konszerntől megvásárolt négy, összesen 4,2 milliárd köbméter kapacitású tárolót. Így bár a tél szokatlanul enyhe volt, mégis alig tized annyi gáz van a tárolókban, mint azok befogadóképessége. Holott normális körülmények között még március végén is 25-30 százalékig vannak feltöltve a tárolók, még a kemény telek után is. Mostanra feltehetően a kormányzat is szembesült azzal, hogy a megfelelő készletezés elmulasztásával veszélybe sodorta az ellátásbiztonságot, ezért sietve elkezdte "feltöltögetni" a tárolókat, miközben a betárolás csak májustól szokott megkezdődni - jegyzeték meg a szakemberek.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szerint mindmáig megválaszolatlan kérdés, hogy a kormány miért vásárolta meg az ellátásbiztonság növelésére hivatkozva az adófizetők pénzéből több százmilliárd forintért 4,2 milliárd köbméter kereskedelmi, és az 1,2 milliárd köbméter kapacitású stratégiai tárolókat, ha azokat szinte teljesen üresen tartja.

A szakember ugyanakkor úgy véli: nagyon súlyos dolgoknak kellene történniük ahhoz, hogy az orosz, vagy az ukrán fél elzárja a csapokat. Minkét országnak a jól felfogott gazdasági érdeke ugyanis, hogy a gáz és kőolaj zavartalanul áramoljon a csővezetékeken Európába. Oroszországnak az energiakivitel adja exportbevételek nagy részét, Ukrajna pedig a tranzitdíjakból jócskán profitál.

Az ügyvezető úgy látja, ma már nem okozna zavart az áramellátásban idehaza, ha a gázhiány miatt le kellene állítani a földgáztüzelésű erőműveket. Ezek a blokkok ugyanis eddig is csak a kapacitásuk töredékével üzemeltek, mert jelenleg olcsóbb az import áram, mint a bennük megtermelt villamosenergia. Az áramellátásra egyébként az sem lenne hatással, ha az Ukrajna felőli nagyfeszültségű importvezetéken nem érkezne energia. Ezen a hálózaton ugyanis mostanra már csak időszakossá vált a szállítás.

Orbán ragaszkodik a paksi beruházáshoz

Az Oroszországgal szemben alkalmazandó büntetőintézkedések harmadik körével, az esetleges széleskörű gazdasági szankciókkal kapcsolatban nem került szóba az orosz részvétel felfüggesztése a paksi atomerőmű bővítésében, és nem is fog – jelentette ki az uniós csúcs második napjára érkezve Orbán Viktor miniszterelnök.

Emlékezetes: a demokratikus ellenzéki pártok a krími orosz beavatkozás miatt több alkalommal kérték, hogy a kormány függessze fel az orosz Roszatommal a paksi atomerőmű bővítésére kötött megállapodást. A kabinet azonban elutasította ennek lehetőségét. Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője tegnapi blogbejegyzésében utalt arra, hogy ezzel Orbán az utolsó esélyt is eljátszotta, hogy emelt fővel léphessen ki abból a szerződésből, amelyen csak oligarchák nyernek, Magyarország azonban veszít. Ha Európában valóban új vasfüggöny épül, akkor az ő személyes felelőssége, hogy Magyarország megint a történelem árnyékos oldalára kerül.

Orbán "hazabeszélve" üzente, hogy a háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a kormány a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, az ipari felhasználású energia árát is csökkenteni szeretné. A versenyképesség kulcsa a jövőben az energia ára lesz - ismételte meg a kormányfő. Az ipari felhasználású energia árcsökkentésének részleteit azonban nem ismertette, azt "egy, a választások utáni sajtótájékoztató témájának" nevezte a kormányfő.

A miniszterelnök azt is közölte, hogy március 27-én adják majd át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgáz-vezetéket, amely uniós támogatással valósult meg. Az átadásra vonatkozó kijelentés azért érdekes, mert a vezeték üzembehelyezése csak 2015-ben történik majd meg.

Nem áll le a Déli Áramlat építése

Egyenlőre nem hátráltatja a Kaszpi térségből a jövőben Európába gázt szállító vezeték, az orosz Déli Áramlat építését az ukrán-orosz konfliktus.

A Déli Áramlat földgázvezeték Ukrajna elkerülésével több mint 930 kilométer hosszan a Fekete-tenger alatt, majd a szárazföldön körülbelül 1450 kilométer hosszan előbb Bulgárián, majd Szerbián (ott Bosznia-Hercegovinába és Horvátországba is elágazva), Magyarországon és Szlovénián keresztül jut el Olaszországba.

A szállítás a tervek szerint 2018-ra fut fel: évi 63 milliárd köbmétert földgázt szállítanak majd rajta keresztül Európába. Magyarországon 2015 második negyedévében kezdődik el a vezeték építése, jelenleg a magyar szakasz tervezési, kutatási, és a környezetvédelmi hatások felmérését célzó munkálatai zajlanak.

Szerző

Jogsértő MNB-s bérek

Publikálás dátuma
2014.03.22. 06:00
Az Együtt-PM aktivistái "plakátolnak" az MNB bejáratánál. Fotó: Honéczy Barnabás/MTI
Idén januárban az alkalmazottak átlagos havi jövedelme Magyarországon a vállalkozásoknál átlagosan 241 900 forint volt, a közszférában 230 000 forintot kerestek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkalmazottai azonban minden tekintetben kilógtak a sorból, 10-en - az elnököt és alelnökeit nem számítva - a kétmillió forintos plafont is túllépték, sőt a 4,2 millió forintos személyi alapbér sem megy ritkaságba.

A második Orbán-kormány a "pimaszul magas" személyi alapbéreket az állami szférában havi kétmillió forintban maximálta. Ma már feledésbe merült, de a 2 millió forintos bérplafonról eredetileg a Bajnai-kormány döntött 2009-ben, mégpedig úgy, hogy a mértéket a jegybankelnök, mint a legmagasabb jövedelmű állami alkalmazott - akkor még Simor András - személyi alapbérének egynegyedében határozták meg.

Időközben azonban Orbánék a Simor-ellenes hadjárat részeként 2010. augusztusában kénytelen volt más alapokra helyezni az állami alkalmazottak bérplafonjának mértékét, mert időközben újraszabályozták a jegybankelnök bérét, amelyet a megelőző esztendő átlagos havi bérének 10-szeresében határoztak meg, márpedig ez akkor éppen 2 millió forint volt, ennek negyedelése nem látszott reálisnak. Ezért az újraszabályozás során - minden egyéb viszonyítási ponttól függetlenül - döntött a Fideszes kétharmad a kétmillió forintos plafonról.

Állami "bőrplafon"
Orbán Viktor jobbkeze több mint egy hete nem tisztázta, hogy miért szivárogtatott ki bennfentes információkat a Goldman Sachs bankárainak. Az alkalmatlanságát számtalanszor bizonyító Matolcsy Györgynek távoznia kell a jegybank éléről, most már azért is, mert kiderült, hogy az általa vezetett nemzeti bank a Fidesz választási veresége előtti hetekben is pofátlanul talicskázza ki a közpénzt - írja az MSZP közleményében. A jegybank gyakorlata az állami cégek fideszes vezetőinek kifizetett óriásprémiumok szemérmetlenségéhez hasonlítható, ezért az MSZP felszólítja az állami bérplafon-szabályt pofátlanul áthágó nemzeti banki vezetőket, hogy fizessék vissza a törvényes fizetési maximumot kétszeresen túllépő bérük kétmillió forint feletti részét! - követelik a szocialisták.

Az így elért megtakarítást 2010-ben Matolcsy György - még nemzetgazdasági miniszterként - sikerként könyvelte el. Kiszámolták: az MNB vezető tisztségviselőinek mintegy 600 millió forintos javadalmazásánál 450 millió forintot takarítottak meg, ténylegesen azonban ennél kevesebbet, mert a költségvetés bevételi oldalán 260 millió forint kiesett, vagyis költségvetési egyenleg "csak" mintegy 190 millió forinttal javult.

A nemzetgazdasági tárca által elvégzett számításból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az Orbán-kormány döntése az MNB minden olyan alkalmazottjára vonatkozott - a más elvek alapján dotált elnök, az alelnökök, a Monetáris Tanács többi tagja, valamint a felügyelő bizottság elnöke kivételével -, akik a jegybanknál alkalmazotti jogviszonyban vannak.

Ezt a véleményt megerősítették a lapunk által megkérdezett munkajogászok is. Éppen ezért vélhetően jogsértőek azok az MNB honlapján szereplő személyi alapbérek, amelyet a főigazgató, az ügyvezető igazgatók, egyes igazgatók, bruttó 2 250 000, illetve 4 200 000 forintos összegben havonta felvesznek, mivel meghaladják a 2 millió forintos, az állami alkalmazottaknál 2009 óta előírt bérplafont.

Nem csekély összegről van szó, hiszen a KSH tegnap közzé tett januári adatai szerint az átlagkereset a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél 226 600 forint volt. Ugyanakkor az MNB-t is magában foglaló pénzügyi, biztosítási tevékenységet is magában foglaló gazdasági ágban ugyanakkor havi, bruttó 459 300 forintot tett ki a személyi alapbér. A jegybank honlapján fellelhető adatok szerint a Szabadság téri palotában egy ügyintéző havonta bruttó 286 000 - 612 000 forintot keresett, az ügyviteli csoportvezetők bruttó 495 000 - 960 000 ezer forintot vihettek haza.

Vagyonbevallása szerint Matolcsy György tavaly havonta 2,1 millió forintos bért kapott, idén 200 ezer forinttal többet.

Szerző

Amerikai katonákkal erősít a NATO a balti államokban

Publikálás dátuma
2014.03.21. 21:07
Képünk illusztráció. Fotó: Joe Raedle / Getty Images
Oroszország mostani retorikája és jelenlegi magatartása megkérdőjelezi a NATO-val való együttműködésének az alapjait, holott az atlanti szövetség nem ellenfelet, hanem partnert akar látni az orosz félben - mondta Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár péntek este, a Brüsszeli Fórum elnevezésű, transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó biztonságpolitikai rendezvényen.

Rasmussen hangsúlyozta: az ukrajnai orosz katonai fellépés láttán senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az atlanti szövetség mindenfajta fenyegetés ellen megvédi tagországait. A főtitkár utalt arra, hogy a a balti államokban, Lengyelországban és Romániában máris megerősítették az amerikai katonai jelenlétet.

"Ma azt látjuk, hogy Oroszország sokkal inkább ellenfélként beszél és viselkedik, mintsem partnerként" - állapította meg a főtitkár, és hozzátette, hogy ez nagy gondot okoz a nyugati katonai szövetségnek. Az oroszok ukrajnai magatartása Rasmussen szerint aláássa a szabályokon alapuló globális rendet. A NATO első számú civil tisztségviselője az eddig szavakban mindenki által elfogadott azon alapszabályra hívta fel a figyelmet, hogy az országoknak jogukban áll megválasztaniuk, milyen szövetségi rendszerhez kívánnak vagy nem kívánnak tartozni. Anders Fogh Rasmussen kiemelte azt is, hogy a globális rend fenntartása érdekében Európának és az Egyesült Államoknak erősítenie kell szövetségét, és hogy ez az európaiak részéről a védelmi célokra fordított beruházások növelését igényli.

"Nem folytathatjuk tovább a leszerelést, miközben a világban mindenki más fegyverkezik, és néhányan határaink közelében folytatnak kardcsörtető politikát" - fogalmazott a NATO főtitkára.

Szerző