Előfizetés

Csalódást keltett Fico választási eredménye

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.03.17. 06:30
Fico ezúttal a 2012-ben pártjára leadott voksok felét sem kapta meg FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A várakozásoknak megfelelően Robert Fico miniszterelnök és a vállalkozó, Andrej Kiska jutott a szlovák elnökválasztás március végén megrendezendő második fordulójába. Fico harminc százalék alatti eredményével messze elmaradt a várakozásoktól.

Bár a közvélemény-kutatók előrejelzése bejött, már ami az elnökválasztás sorrendjének megtippelését illeti, hiszen Fico végzett az első, Kiska a második, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) korábbi tagja, Radoslav Procházka pedig a harmadik helyen, a jelöltek eredményét illetően igencsak mellélőttek.

Procházka például 21,2 százalékos eredményt ért el, kétszer annyit, mint amennyit előzetesen jósoltak neki. Nem egészen három százalékkal maradt el Kiskától. Ugyanakkor utóbbi és Fico között is mindössze négy százalék volt a különbség, amire szintén egyetlen iroda sem számított.

A végeredmény

(százakéban)
Robert Fico 28,0
Andrej Kiska 24
Radoslav Procházka 21,2
Milan Knazko 12,8
Bárdos Gyula 5,3
Pavol Hrusovsky 3,3
Helena Mezenská 2,4

A csekély különbség miatt a második forduló esélyese nem Fico.

A korábbi felmérések ugyanis arról tanúskodtak, hogy minél kisebb fölénnyel győz az első fordulóban a jelenlegi kormányfő, annál nagyobb az esélye a végső győzelemre a vállalkozó államfőjelöltnek. Fico azonban nemcsak emiatt lehet csalódott.

Harminc százalék alatti eredményére alighanem senki sem számított, mindegyik felmérés efölötti eredményt jósolt neki. A közvetlen államfőválasztás 1999-es bevezetése óta sosem fordult elő, hogy az első forduló győztese harminc százaléknál kisebb aránnyal jutott volna a második körbe. 2009-ben Ivan Gasparovic elnök 46,7, Iveta Radicová 38 százalékot kapott.

S még egy drámai adat Fico szempontjából: a pártjára, a Smerre 2012-ben leadott szavazatok felét sem szerezte meg, 526 ezren voksoltak rá. Ennek fényében nem volt szerencsés azon a voksolás előtt tett kijelentése, mely szerint az elnökválasztás a Smerről szóló népszavazás-

Hogy Fico várakozások alatti szereplése a vártnál alacsonyabb, 43 százalékos részvétellel hozható-e összefüggésbe, ez egyelőre kérdés. A viharos szél miatt azonban sokan inkább a lakás melegét választották a szavazás helyett.

Bárdos Gyula, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) jelöltje 5,4 százalékot kapott. Bárdos sikerként könyvelheti el, hogy két százalékkal megelőzte Pavol Hrusovskyt, akit Bugár Béla pártja, a Híd is támogatott.

Az MKP számára azért lehet reményt keltő az eredménye, mert támogatottsága már öt százalék feletti, vagyis ennyivel az MKP is bejutna a törvényhozásba. Ugyanakkor Bárdosra valamivel több mint 96 ezer voks esett, miközben 2012-ben 109 ezren voksoltak az MKP-ra.

Fico az előzetes végeredmény kihirdetését követő sajtóértekezletén meglehetősen hallgatag volt, s kissé letargikusan is jegyezte meg, "megnyertem az első fordulót". Kiska megköszönte a munkát kampánystábjának, s gratulált Procházkának a kiváló szerepléséért. Ezzel a gesztusával már alighanem a második fordulóra gondolt.

Erik Lastic politológus a szlovák televízióban úgy foglalt állást, Szlovákia történetének egyik legpiszkosabb kampányára lehet számítani a következő két hétben. A voksolást egy nem mindennapi incidens zavarta meg. Martin Dano újságíró ugyanis háromszor is voksolt. A polgárjogi aktivista azt akarta bizonyítani, hogy joghézagokkal teli a választási törvény.

Dano először személyi igazolványával voksolt, majd állandó szlovákiai lakóhelye szerint. Harmadszorra pedig útlevelét használta, hiszen a törvények erre is lehetőséget adnak méghozzá úgy, hogy ez esetben nem is kell szerepelnie a választói névjegyzékben.

A Központi Választási Bizottság (UVK) büntetőeljárást helyezett kilátásba vele szemben. Akár öt éves börtönbüntetésre is ítélhetik.

Csökkenhet a magyar húskivitel

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2014.03.17. 06:16
Helyüket keresik a malacok FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Megjósolhatatlan, milyen következményekkel járhat a a gazdaságra nézve az elhúzódó orosz-ukrán konfliktus. A magyar agrárexport is megszenvedheti, ha Oroszország az unió esetleges embargójára további szankciókkal válaszol. Csekély vigasz, hogy a magyar mezőgazdasági kivitel a két egymásnak feszülő országba amúgy elenyésző. 

Az egyre jobban eldurvuló, eszkalálódó orosz-ukrán konfliktus miatt nem kizárt, hogy az eddigieknél is kevesebb agrártermék kerülhet a keleti országok piacaira. Oroszország ugyanis a tervek szerint március közepén feloldotta volna az unióval szemben elrendelt húsbeviteli tilalmat, amit a Lengyelországban is fölbukkant afrikai sertéspestisre hivatkozva rendelték el korábban. A közelmúltban 22 magyar húsüzemet látogatott sorra az orosz élelmiszerbiztonsági hatóság szakértő csoportja, hogy auditálja a feldolgozókat.

A vizsgálat eredményétől függ, hogy szállíthatnak e darabolt sertést, vagy húskészítményeket az óriási és jól fizető piacra. Az auditorok távozáskor semmit nem közöltek a cégek képviselőivel, az eredményre még várni kell. Nagy kérdés, hogy a szakértői véleményeket befolyásolja-e és ha igen, milyen irányba a nagypolitika, az orosz-ukrán konfliktus és az Oroszországgal szembeni esetleges uniós szankciók, amelyekhez Magyarországnak is csatlakoznia kell.

Az már korábban egyértelművé vált, hogy mezőgazdasági tömegáruval nem is igen érdemes próbálkoznia a magyar termelőknek, exportőröknek az orosz piacon, mert nincs elég árualap. A siker reményével elsősorban technikai, termelés-termesztés technológiai - vágóhidak, sertés-, illetve baromfitelepek - megoldásokkal lehet jelentkezni az egyre igényesebb orosz piacon. Ha kitörne egy kereskedelmi háború Moszkva és Brüsszel között, ezen a területen is könnyen megrekedhet az együttműködés.

Az oroszokkal való üzletelés az korábbiakhoz képest merőben új stratégiát kíván. Az oroszok ugyanis már nem játékpénzzel, transzferábilis rubellel, hanem kemény dollárral fizetnek, kizárólag az áru, az ár, a minőség és a szállítási feltételek számítanak a rendkívül éles versenyben - hangsúlyozta Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Magyarország '89. előtti szerepéről álmodozni a volt szovjet piacokon, hiú ábránd és ezen semmilyen "pávatánc" sem változtathat. Az orosz-magyar barátság legföljebb arra elég, hogy hajlandók szóba állni velünk. Egy esetleges unió-orosz gazdasági erőpróba esetén azért sem tenne Magyarországgal kivételt Moszkva - még Orbán Viktor paksi bővítési elköteleződése miatt sem -, mert akkor magyar közvetítéssel ellenőrizhetetlenül juthatnának be Oroszországba a közösség országaiból az embargó alá tartozó termékek. 

Oroszország egyre kevésbé függ a mezőgazdasági áruk behozatalától, főképp ami a húsféléket, készítményeket illeti. Gabonából pedig már jelenleg is nettó exportőr. A világon 1 milliárd tonnás gabonatermést takarítottak be 2012-2013-ban. Az orosz gabonaexport elérte a 83 millió tonnát, az ukrán az 54 milliót, miközben a magyar átlagtermés búzából és kukoricából együtt sem haladja meg 13-14 millió tonnát.

Az ukrán és az orosz piac részesedése az agrárexportunkból összesen 5,2 százalék. A teljes magyar agrárexport mintegy 1800 milliárd forint, s ebből 90 milliárd forinttal részesedik Oroszország és 40 milliárddal Ukrajna. Így a magyar agrárkivitelt ugyan nem rendítené meg a két ország kiesése, viszont az érintett hazai cégek nehezen pótolnák a kieső piacot.

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunknak elmondta, hogy közvetve már most is megnehezült a magyar hús és húskészítmény export Oroszországba az unióval szemben bevezetett orosz embargó miatt. A magyar feldolgozókat sújtja az is, hogy az évi 700-750 ezer tonnás Oroszországba irányuló kivitel most a közösség belső piacait nyomja. Ez az uniónak napi 4 milió euró veszteséget okoz. Több jelentős hazai húsüzemet rendíthet meg önmagában is az orosz importtilalom, ha ezt még a nagypolitika is megterheli - például az embargó meghosszabbításával - , az számukra súlyos következményekkel járhat. A magyar kvitel számára fontos dél-koreai és japán piac pedig a lengyelországi járványra hivatkozva lejjebb nyomhatja az árakat. Legrosszabb esetben ők is embargót hirdethetnek az uniós húsárukra.

Eshetnek persze a hazai húsárak is, ami rövidtávon jó lehet a fogyasztónak, de ez további feldolgozókat tehet tönkre, hiszen az alapanyagot a termelő nem adhatja önköltség alatt, mert akkor ő megy csődbe. A végeredmény újabb húsáremelés lehet.

A zöldség-gyümölcs termelők, exportőrök egyelőre nem aggódnak. Mártonffy Béla, a FruitWeb Zöldség-Gyümölcs-Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke közölte, jelentős az orosz érdeklődés főleg a magyar alma, meggy, szilva, illetve a káposztafélék, különösen a kínai kel, a paprikafélék iránt. Keresik a konzerveket is. A szakember elismerte, a korábbi időszakhoz képest szűkebb a termékskála, de az orosz fél más árukat is várna, de ehhez fejleszteni kellene az árukínálatot, a csomagolást, a logisztikát, mert az orosz elvárások alapjaiban nem térnek el a nyugat-európaitól. Gondot okoz az is, hogy az igényekhez képest kicsi az árualap.

Irány Irán
A félsertés és húskészítmények exportjában Ukrajna a 11., Oroszország pedig a 14. helyet foglalja el - közölte lapunkkal a Vidékfejlesztési Minisztérium. Az Oroszország és Ukrajna felé irányuló sertéshús termékek exportjának aránya a teljes élelmiszergazdasági exportunkhoz képest 3 százalék alatt van. Az EU sertéshús kivitelének mintegy 10 százaléka irányul Oroszországba, így az orosz export a teljes belső termelés alig 3 százalékát teszi ki. Oroszország ma már sertéshús igényének 69 százalékát maga fedezi.
Az agrártermékek elhelyezésére folyamatosan új piacokat kell keresni. Az egyik ígéretes célpont Irán lehet: jelenleg nincs adminisztratív akadálya annak, hogy a baromfi és marha kivitel mellett más agrártermékeket is szállítsanak a magyar termelők. Ebbe a körbe tartoznak a gabonaszállítások is, ugyanis az EU nem alkalmaz embargót Iránnal szemben a gabona kivitelre és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalon keresztül gond nélkül be lehet szerezni az uniós exportengedélyt.
Mivel Iránba és a többi közel-keleti országba nem exportálható sertéshús, ennek elhelyezése továbbra is gondot jelent.

Csökkenhet a magyar húskivitel

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2014.03.17. 06:16
Helyüket keresik a malacok FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Megjósolhatatlan, milyen következményekkel járhat a a gazdaságra nézve az elhúzódó orosz-ukrán konfliktus. A magyar agrárexport is megszenvedheti, ha Oroszország az unió esetleges embargójára további szankciókkal válaszol. Csekély vigasz, hogy a magyar mezőgazdasági kivitel a két egymásnak feszülő országba amúgy elenyésző. 

Az egyre jobban eldurvuló, eszkalálódó orosz-ukrán konfliktus miatt nem kizárt, hogy az eddigieknél is kevesebb agrártermék kerülhet a keleti országok piacaira. Oroszország ugyanis a tervek szerint március közepén feloldotta volna az unióval szemben elrendelt húsbeviteli tilalmat, amit a Lengyelországban is fölbukkant afrikai sertéspestisre hivatkozva rendelték el korábban. A közelmúltban 22 magyar húsüzemet látogatott sorra az orosz élelmiszerbiztonsági hatóság szakértő csoportja, hogy auditálja a feldolgozókat.

A vizsgálat eredményétől függ, hogy szállíthatnak e darabolt sertést, vagy húskészítményeket az óriási és jól fizető piacra. Az auditorok távozáskor semmit nem közöltek a cégek képviselőivel, az eredményre még várni kell. Nagy kérdés, hogy a szakértői véleményeket befolyásolja-e és ha igen, milyen irányba a nagypolitika, az orosz-ukrán konfliktus és az Oroszországgal szembeni esetleges uniós szankciók, amelyekhez Magyarországnak is csatlakoznia kell.

Az már korábban egyértelművé vált, hogy mezőgazdasági tömegáruval nem is igen érdemes próbálkoznia a magyar termelőknek, exportőröknek az orosz piacon, mert nincs elég árualap. A siker reményével elsősorban technikai, termelés-termesztés technológiai - vágóhidak, sertés-, illetve baromfitelepek - megoldásokkal lehet jelentkezni az egyre igényesebb orosz piacon. Ha kitörne egy kereskedelmi háború Moszkva és Brüsszel között, ezen a területen is könnyen megrekedhet az együttműködés.

Az oroszokkal való üzletelés az korábbiakhoz képest merőben új stratégiát kíván. Az oroszok ugyanis már nem játékpénzzel, transzferábilis rubellel, hanem kemény dollárral fizetnek, kizárólag az áru, az ár, a minőség és a szállítási feltételek számítanak a rendkívül éles versenyben - hangsúlyozta Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Magyarország '89. előtti szerepéről álmodozni a volt szovjet piacokon, hiú ábránd és ezen semmilyen "pávatánc" sem változtathat. Az orosz-magyar barátság legföljebb arra elég, hogy hajlandók szóba állni velünk. Egy esetleges unió-orosz gazdasági erőpróba esetén azért sem tenne Magyarországgal kivételt Moszkva - még Orbán Viktor paksi bővítési elköteleződése miatt sem -, mert akkor magyar közvetítéssel ellenőrizhetetlenül juthatnának be Oroszországba a közösség országaiból az embargó alá tartozó termékek. 

Oroszország egyre kevésbé függ a mezőgazdasági áruk behozatalától, főképp ami a húsféléket, készítményeket illeti. Gabonából pedig már jelenleg is nettó exportőr. A világon 1 milliárd tonnás gabonatermést takarítottak be 2012-2013-ban. Az orosz gabonaexport elérte a 83 millió tonnát, az ukrán az 54 milliót, miközben a magyar átlagtermés búzából és kukoricából együtt sem haladja meg 13-14 millió tonnát.

Az ukrán és az orosz piac részesedése az agrárexportunkból összesen 5,2 százalék. A teljes magyar agrárexport mintegy 1800 milliárd forint, s ebből 90 milliárd forinttal részesedik Oroszország és 40 milliárddal Ukrajna. Így a magyar agrárkivitelt ugyan nem rendítené meg a két ország kiesése, viszont az érintett hazai cégek nehezen pótolnák a kieső piacot.

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunknak elmondta, hogy közvetve már most is megnehezült a magyar hús és húskészítmény export Oroszországba az unióval szemben bevezetett orosz embargó miatt. A magyar feldolgozókat sújtja az is, hogy az évi 700-750 ezer tonnás Oroszországba irányuló kivitel most a közösség belső piacait nyomja. Ez az uniónak napi 4 milió euró veszteséget okoz. Több jelentős hazai húsüzemet rendíthet meg önmagában is az orosz importtilalom, ha ezt még a nagypolitika is megterheli - például az embargó meghosszabbításával - , az számukra súlyos következményekkel járhat. A magyar kvitel számára fontos dél-koreai és japán piac pedig a lengyelországi járványra hivatkozva lejjebb nyomhatja az árakat. Legrosszabb esetben ők is embargót hirdethetnek az uniós húsárukra.

Eshetnek persze a hazai húsárak is, ami rövidtávon jó lehet a fogyasztónak, de ez további feldolgozókat tehet tönkre, hiszen az alapanyagot a termelő nem adhatja önköltség alatt, mert akkor ő megy csődbe. A végeredmény újabb húsáremelés lehet.

A zöldség-gyümölcs termelők, exportőrök egyelőre nem aggódnak. Mártonffy Béla, a FruitWeb Zöldség-Gyümölcs-Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke közölte, jelentős az orosz érdeklődés főleg a magyar alma, meggy, szilva, illetve a káposztafélék, különösen a kínai kel, a paprikafélék iránt. Keresik a konzerveket is. A szakember elismerte, a korábbi időszakhoz képest szűkebb a termékskála, de az orosz fél más árukat is várna, de ehhez fejleszteni kellene az árukínálatot, a csomagolást, a logisztikát, mert az orosz elvárások alapjaiban nem térnek el a nyugat-európaitól. Gondot okoz az is, hogy az igényekhez képest kicsi az árualap.

Irány Irán
A félsertés és húskészítmények exportjában Ukrajna a 11., Oroszország pedig a 14. helyet foglalja el - közölte lapunkkal a Vidékfejlesztési Minisztérium. Az Oroszország és Ukrajna felé irányuló sertéshús termékek exportjának aránya a teljes élelmiszergazdasági exportunkhoz képest 3 százalék alatt van. Az EU sertéshús kivitelének mintegy 10 százaléka irányul Oroszországba, így az orosz export a teljes belső termelés alig 3 százalékát teszi ki. Oroszország ma már sertéshús igényének 69 százalékát maga fedezi.
Az agrártermékek elhelyezésére folyamatosan új piacokat kell keresni. Az egyik ígéretes célpont Irán lehet: jelenleg nincs adminisztratív akadálya annak, hogy a baromfi és marha kivitel mellett más agrártermékeket is szállítsanak a magyar termelők. Ebbe a körbe tartoznak a gabonaszállítások is, ugyanis az EU nem alkalmaz embargót Iránnal szemben a gabona kivitelre és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalon keresztül gond nélkül be lehet szerezni az uniós exportengedélyt.
Mivel Iránba és a többi közel-keleti országba nem exportálható sertéshús, ennek elhelyezése továbbra is gondot jelent.