Jön a vihar! Elmarad az ellenzék demonstrációja

Publikálás dátuma
2014.03.15. 14:06
Itt lett volna a rendezvény. FOTÓ: MTI, Máthé Zoltán
A várható vihar és az erős szél miatt elmarad az ellenzéki összefogás délután 3 órára Budapestre tervezett tüntetése - közölték a szervezők az MTI-vel.

Az Együtt-PM közleménye szerint azért mondták le a rendezvényt, mert nem kockáztatják senki testi épségét. A döntést a rendőrséggel folytatott konzultáció után hozták meg.

Közölték azt is, hogy a választásig hátralévő hétvégék egyikén pótolják a rendezvényt. Ennek időpontjáról, helyszínéről az ellenzéki szövetség tagjai hétfőig döntenek.

Az ellenzéki összefogás pártjai délután 3 órától a fővárosi Szabad sajtó útján tartottak volna közös rendezvényt, amelyet Talpra, magyar! szlogennel hirdettek. A demonstráción beszédet mondott volna sorrendben Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője, valamint Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt, a MSZP elnöke.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat éjfélig szóló veszélyjelzése szerint másodfokú, vagyis narancssárga figyelmeztetés van érvényben több megye mellett a fővárosban is. Ezeken a területeken a legerősebb széllökések az óránkénti 90 kilométeres erősséget is meghaladhatják.

Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője szombaton a fővárosi Petőfi szobornál, a Magyar Liberális Párt rendezvényét követően azt mondta, mindenképpen meg fogják tartani rendezvényét és "mindenképpen lesz kormányváltás április 6-án, időjárástól függetlenül".

Az Együtt-PM szövetség vezetője úgy fogalmazott, lassan kezdenek hozzászokni az időjárási nehézségekhez, mert tavaly ugyanezen a napon a rendkívüli havazás miatt ezrek rekedtek a hóban.

A volt miniszterelnök elmondta, hogy a szombati rendezvényt azután mondták le, hogy szervezőik konzultáltak a rendőrséggel és a meteorológusokkal. Szavai szerint egy ekkora rendezvényt nem lehetett volna felelősséggel megtartani, mert senkinek a testi épségét nem szabad kockáztatni.

Szerző
Frissítve: 2014.03.15. 16:34

Lázár: jó lesz, ha Brüsszel tanul Bécstől! - És nem ad a fejlesztésekre pénzt?

A következő hónapok és évek tétje, hogy Magyarország képes lesz-e az elmúlt években visszaszerzett nemzeti szuverenitását, önállóságát megőrizni, megvédeni - jelentette ki Lázár János szombaton, Hódmezővásárhelyen, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a Kossuth téren.

Párhuzamot vonva a '48-as eseményekkel a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hangsúlyozta: "nem vagyunk erőtlenek, nem hagyjuk magunkat, jó lesz, ha Brüsszel tanul Bécstől és megtanulja, hogy a szabadságszerető magyaroknak senki nem diktálhat".

A magyarok túl sokáig éltek nagy birodalmak alattvalóiként, hol a török, hol a Habsburg, hol a szovjetek alattvalójaként, így "nem volt nehéz dolga annak, aki a rendszerváltozás idején arra próbált rávenni bennünket, hogy új gazdát keressünk, immáron Brüsszelben vagy Washingtonban" - fogalmazott. És bár a kormányt sokat támadják, mert a magyar ügyért hajlandó bárkivel szembeszállni, úgy gondolja, "jó lesz, ha Brüsszel tanul Bécstől".

A politikus felidézte: alkotmányos forradalom zajlott le 2010-ben, melyet - ahogy ez a történelemben szokás - megint szabadságharc követett. Ez azonban talán a magyar történelemben először nem fegyverletétellel ér véget és nem egy passzív ellenállás követi majd, hanem egy nagyon aktív, csöndes és közös cselekvés.

Magyarországon a fegyverletétel politikája uralkodott évtizedeken keresztül és arra nevelte az embereket, hogy az előttük álló kihívások legyőzése csak megszorításokkal, magas adókkal, elvett juttatásokkal és drága árakkal megy. 2010-re végül elege lett a magyaroknak, és négy éve új korszak kezdődött a rendszerváltás utáni történelemben, olyan, ami méltó 1848 és 1849 szellemiségéhez. "Egyetlen négyéves ciklus alatt végrehajtottunk egy polgári forradalmat, megvívtunk egy európai szabadságharcot és megalapoztunk egy új, boldog békeidőszakot" - jelentette ki.

Hangsúlyozta: a most lezáruló kormányzati ciklus reményt adott az embereknek, mert hosszú évek, emberöltők után "végre ízelítőt kaptunk abból, hogy eljöhet egy új békeidő, a gyarapodás, az ország, és a nemzet épülésének a következő nagy korszaka következhet, méghozzá még a mi életünkben".

Lázár János beszédében a nemzeti együttműködés kormányának és politikai erőinek felelősségét, történelmi küldetését hangsúlyozta a félbehagyott rendszerváltás befejezésében. A két évtizeddel ezelőtti tervekből már megvalósult, hogy az ország visszaszerezte a szabadságát, és a saját lábán áll, "most pedig annak is ideje van, hogy azt, amit elértünk a szabadság terén, a magunk hasznára fordítsuk. Folytassuk a munkát, virágoztassuk fel Magyarországot, szabadságot és jólétet mindenkinek" - zárta beszédét az emlékező mintegy négyszáz egybegyűlt előtt.

 Az eseményen ezt követően mintegy kétszáz határon túli magyar tette le az állampolgársági esküt.

Szerző

Március 15. - Saját arcához igazítja a Fidesz a nemzeti ünnepet

Publikálás dátuma
2014.03.15. 12:55
Orbán Viktor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen Budapesten
„Egy kis pesti lárma” – jellemezte így Kossuth Lajos az 1848. március 15-i eseményeket feleségének írt levelében. Ezzel az idézettel vezették fel a köztévében a Nemzeti Múzeum kertjében tartott állami ünnepséget. Pedig jobban illett volna hozzá egy aktuális Petőfi-sor: „Ez a kérdés, válasszatok.”

Szvorák Katalin ismét elénekelte a Himnuszt, miközben a kamerák szerint a Múzeum körutat is betöltő tömegben a sok magyar zászló mellett bőségesen látszottak az immár megszokott lengyel lobogók és transzparensek. A műsor dörgedelmes nyitánya Petőfi Sándor Erdély című verse volt, amelyben költő a „kettészakadt országot” és a magyarok szétszórattatását kárhoztatja.

Tolcsvay László előadta immár klasszikussá vált Nemzeti Dal-feldolgozását. A szerző ugyanúgy a „sehonnai bitang ember”-szakasznál ment át fortissimóba, mint 1981-ben, A Koncerten… Felidézték a negyedszázada bemutatott musicalt, A költő visszatér-t is, miként – Nagy Gáspár írásai nyomán – a lengyel-magyar összetartozást 1848-tól 1956-ig.    
Verbunkos-tánc következett, e felvezetés után lépett színpadra Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfőnek  sikerült  a márciusi hősök előtti főhajtást közel félórás kortesbeszéddé változtatni. „Minden március 15. más, és így lesz ez most is, alig három hét és itt van április 6., a sorsdöntő választás napja” – mondta.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc legfőbb tanulsága számára, hogy „a magyarok rendkívüli lehetőségeket hordoznak magukban”. Többször is visszatért egy kertészeti hasonlatra, melyben a szabadság egy hagymás növény, amely „tavasszal időről időre a felszínre tör.” „Ma már a szabadságharcokat nem puskákkal, bajonettekkel vívják, de a szabadságharc a magyarokból nem kioltható”. A magyarok rendkívüli képességei közül Orbán Viktor kiemelte, hogy a nemzet már sokszor volt képes átírni a sors könyvét: így történt ez 1848-ban, 1956-ban, 1990-ben, amikor  „azt hittük, hogy a szovjet csapatok soha nem fognak kivonulni”, és „2010-ben, amikor azt hittük, hogy soha nem állunk fel Európa szégyenpadjáról, és nem dobhatjuk le az adósság koldustarisznyáját.”

A kormányfő emlékeztette hallgatóságát arra, hogy a magyarok forradalmait idegenek verik le külföldről, de olyanok is vannak, akik belülről segítik őket, „labancok, muszkavezetők, pufajkások”.  Párhuzamot vont 1848 márciusának forradalmi tüze és 1956, valamint a „kétharmados győzelem”, majd az 1848-as, közteherviselést szolgáló törvények és a rezsicsökkentés között, bár ez utóbbiról elismerte, hogy a „Nemzeti Dalban nem mutatna jól”. A tömeg megtudhatta tőle, hogy a nemzet „óriások vállára felkapaszkodva” láthatja, hogy új, nagyszerű korszak kapujában áll, ahol céljait megvalósíthatja, rendezi adósságait, és csatlakozik a sikeres nemzetekhez, és nem hagyja, hogy kizsebeljék. Ezt követően Orbán hosszan sorolta kormánya „harci sikereit” az erősebb nemzetek, a pénzvilág és a természeti csapások ellen, valamint mindazt és mindazokat, amelyeket és akiket „megvédtek”. Ugyancsak nagy sikerként emlegette fel, hogy „végre van nemzeti alkotmányunk, amely úgy végződik, ahogy a 12 pont kezdődik: legyen béke, szabadság és egyetértés.”

„A világ gyorsan változik, ami ma lehetőség, holnap ábránd. Magunktól is tanulhatunk, mert egységesek vagyunk. Mi vagyunk a legegységesebb ország Európában” – mondta végül Orbán Viktor, majd így zárta beszédét: „Az egység neve április 6. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza”.

 "Nemzeti ünnep" - Pestis és üszkösödés

A Kálvin térnél az ünnepre Budapestre érkezett lengyelek gyülekeztek. Nagyméretű lengyel zászlókat és több transzparenst is a magasba tartanak, ezeken lengyel településnevek, valamint Gazeta Polska Klub elnevezés, továbbá a lengyel-magyar barátságot hirdető feliratok szerepelnek. Van olyan transzparens, amelyen II. János Pál pápa képe látható.

Egy hatalmas transzparensen magyarul és lengyelül is olvasható az a felirat: "Isten óvd meg Magyarországot és Lengyelországot! Védd meg Európát a balliberális pestistől és szirvárványszínű üszkösödéstől". 

Szerző