Oroszország: Kijev nem ura a helyzetnek

Moszkva szerint az ukrajnai események arról tanúskodnak, hogy a kijevi hatalom nem képes ellenőrzése alatt tartani a helyzetet az országban.

"Oroszország tisztában van azzal, hogy felelősséget visel az ukrajnai honfitársak és polgártársak életéért, és jogot formál arra, hogy oltalmába vegye az embereket" - olvasható az orosz külügyminisztérium pénteki közleményében, amely utal arra, hogy csütörtökön halálos áldozattal járó összecsapás volt Donyeckben.

Moszkva álláspontja szerint "Jobboldali radikális csoportosulások légfegyverekkel és botokkal támadtak az utcára kivonuló békés tüntetőkre, akik a magukat ukrán hatalomnak nevező emberek destruktív álláspontja elleni véleményüket akarták kifejezni". Az orosz külügy tudatta, hogy az általa jobboldali radikálisoknak nevezett csoportok más ukrajnai régiókból érkeztek Donyeckbe.

Nyugati és ukrán híradások szerint azonban az oroszbarát tömeg támadt rá a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását elítélő tüntetőkre csütörtök este a kelet-ukrajnai Donyeckben. A támadók egy embert megöltek, s a kialakult véres összecsapásban legalább tucatnyian megsebesültek.

Moszkva most azzal a kéréssel fordult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ), hogy küldjön megfigyelőket a vasárnapi krími függetlenségi népszavazásra. "Az orosz külügyminisztérium arra kéri az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodáját, hogy hagyjon fel a kettős mérce alkalmazásával, és jóindulatúan álljon hozzá a krími hatóságok általi meghívóhoz, amelyben megfigyelők jelenlétét kérik a népszavazáson" - olvasható az orosz külügyi közleményben. 

A tárca megismételte a Kreml álláspontját, miszerint a krími népszavazás "abszolút törvényes és teljes mértékben kifejezi a Krímben élő népek akaratát". A külügy utal az EBESZ helsinki értekezletén 1975-ben elfogadott zárónyilatkozatára, amely kimondja, hogy "minden népnek joga van ahhoz, hogy amikor és ahogy kívánja, szabadon meghatározza saját belső és külső politikai státusát külső beavatkozás nélkül". 

Korábban Rusztam Temirgalijev, krími kormányfő-helyettes meghívta a vasárnapi referendumra a külföldi megfigyelőket, így az EBESZ képviselőit is. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet szóvivője ugyanakkor kedden közölte, hogy a szervezet nem foglalkozik a krími hatóságok kérésével, mert a Krími Autonóm Köztársaságnak nincsenek jogosítványai ahhoz, hogy meghívja az EBESZ-megfigyelőket, mert régió, és nem önálló ország, és nem is tagja a szervezetnek.

Szerző

Készül az oroszok elleni uniós szankciós névsor

Az EU-országok diplomatái uniós szankcióval sújtandó orosz illetékesek névsorának az összeállításán dolgoztak pénteken, készülve arra, hogy vasárnap minden jel szerint megtartják a Krímben a helyi hatóságok által kiírt, Ukrajnától való elszakadásról és Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazást - erősítette meg az erről kiszivárgott híreket nevének mellőzését kérő brüsszeli forrás.

A diplomata szerint az EU vasárnap várhatóan nyilatkozatot ad ki az általa eleve jogellenesnek minősített referendumról. Másnap, hétfőn, amikor az uniós országok külügyminiszterei tanácskoznak Brüsszelben, valószínűleg döntenek arról, hogy uniós beutazási tilalommal, valamint vagyonbefagyasztással sújtanak olyan orosz személyeket, akik felelősséget viselnek az Ukrajnával szemben elkövetett orosz agressziós cselekményekért. 

A névtelenséget kérő forrás hangsúlyozta, hogy a tagországok között egyelőre nem született megállapodás arról, mennyire legyen széles a szankciós intézkedésekkel sújtott oroszok köre. Szerinte azt senki nem akarja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt is rátegyék a listára. Abban azonban még - tette hozzá - vita van, hogy magasabb rangú, kormányzati személyiségeket vagy inkább alacsonyabb beosztású vezetőket szankcionáljanak, kisebb vagy nagyobb számban.

Az EU-szankciók jellemző módon nem annyira büntető jellegűek, hanem a megelőzés, figyelmeztetés célját szolgálják - jegyezte meg a forrás, hangsúlyozva, hogy az unió nyitva szeretné hagyni Moszkvával a tárgyalás lehetőségét, el akarja kerülni a gazdasági háborút. Ha ugyanis az kitörne - mondta -, az uniónak gondoskodni kellene a kieső orosz energiaszállítások pótlásáról.

A névtelenségéhez szigorúan ragaszkodó forrás elmondta: az uniós álláspont abban a tekintetben sem kristályosodott még ki, hogy már önmagában a krími népszavazás megtartását olyan lépésként értékeljék-e, amelyre kemény választ kell adni, vagy pedig csak azt tekintsék a "vörös vonal átlépésének", ha Oroszország a referendum nyomán ki is mondja a Krím bekebelezését.

Ha ezt nem teszi, hanem a referendum eredményének birtokában tárgyalási készséget mutat a "kontakt csoporttal", akkor egyes uniós országok szerint ehhez célszerű nyitott módon viszonyulni. Mások azt hangsúlyozzák, hogy végképp tűrhetetlen lenne, ha az orosz invázió a Krímről továbbterjedne olyan kelet-ukrajnai területekre - Donyeck, Harkiv térségére -, ahol jelentős arányú az orosz kisebbség.

A hivatalos nyilatkozatok szintjén ugyanakkor az unió a krími orosz agressziót is határozottan elítéli, és követeli az orosz csapatok visszavonását. Más kérdés, hogy jelenleg nincs hatékony eszköze ennek a követelésnek az érvényesítésére.

Mindennek fényében elképzelhető, hogy az EU a március 6-i csúcstalálkozón elfogadott háromlépcsős megközelítésnél is árnyaltabb, több fokozatot tartalmazó szankciós menetrendet dolgoz ki arra az esetre, ha az oroszok nem hagynának fel ukrajnai agressziós cselekményeikkel.

Szerző

Közös katonai egysége lesz a visegrádi országoknak

Publikálás dátuma
2014.03.14. 13:15
Martin Stropnicky cseh, Tomasz Siemoniak lengyel, Hende Csaba magyar és Martin Glvác szlovák védelmi miniszter (b-j) megállapodá
A visegrádi országok (V4) közös védelmi tervezési együttműködéséről, hosszú távú védelmi elképzelés megalkotásáról, valamint a 2016-ban készenléti szolgálatba álló V4-EU harccsoportról írtak alá megállapodási dokumentumokat a négy ország védelmi miniszterei pénteken Visegrádon.

Tiszteletben kell tartani és vissza kell állítani Ukrajna területi integritását és szuverenitását - mondták egybehangzóan a V4-es országok védelmi miniszterei pénteken Visegrádon tartott sajtótájékoztatójukon.

A V4-ek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) védelmi miniszterei kétnapos magyarországi tanácskozásán három védelmi együttműködésről szóló dokumentumot írtak alá Magyarországon, továbbá aktuális védelmi kérdésekről, köztük a balkáni és az ukrajnai helyzetről is egyeztetettek.

A védelmi tárcavezetők közös nyilatkozatot nem készítettek, de a sajtótájékoztatón egységes véleményt fogalmaztak meg. A magyar álláspontot ismertetve Hende Csaba honvédelmi miniszter kiemelte: "nekünk, Közép-európai országoknak különösen fontos Ukrajna stabilitása, európai integrációja".

Hozzátette: a nemzetközi közösségnek egyértelmű és határozott üzenetet kell küldenie Moszkvának: "Oroszországnak azonnali hatállyal vissza kell vonnia csapatait, és konstruktív párbeszédet kell folytatnia Kijevvel és a nemzetközi közösséggel".

Hende Csaba a most aláírt dokumentumokat mérföldkőnek nevezte a V4-ek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) védelmi együttműködésében.

A tagállamok kötelezettséget vállaltak védelmi kiadásaik csökkentésének megállítására, és rögzítették, hogy minden jelentős beszerzés előtt kötelesek megvizsgálni, nem lehetne-e azt V4-es, (vagy legalább két-három oldalú) együttműködésben megvalósítani.

A V4-EU harccsoporttal kapcsolatban Hende Csaba azt mondta: a 2016-ban fél évig készenlétet adó egység hosszú távon alapját képezheti egy NATO-, EU- vagy egyéb műveletekben alkalmazható közös regionális erőnek.

Szerző