Simon-ügy - KNYF: nem a főügyészség a hírek forrása

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint a médiában a Simon-üggyel kapcsolatban megjelent hírek forrása nem az ügyészség.

A KNYF ezt szerdán arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy az MSZP közleményében magyarázatot követelt a Központi Nyomozó Főügyészségtől arra, hogyan kerülhettek ki információk a "kormánypárti sajtóhoz" Simon Gábor kihallgatásáról.
A főügyészség az MTI megkeresésére tudatta, olyan hír, amely kizárólag az ügyészség birtokában van, nem jelent meg egyetlen helyen sem.

A szocialista párt az MTI-nek szerdán küldött közleményében azt írta: aggasztó, hogy kormánypárti politikusok és a "kormánypárti sajtó" folyamatosan naprakész információkkal van ellátva egy folyamatban lévő nyomozás állásáról.
A Magyar Nemzet szerdán arról írt: információi szerint az MSZP volt elnökhelyettese azt vallotta, nem a sajátja volt az osztrák bankban tárolt több mint negyedmilliárd forint értékű valuta, hanem vagyonkezelésre került hozzá.
Az adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsított volt szocialista politikust szerdán előzetes letartóztatásba helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Szerző

Életfogytiglan a három csapás jegyében

Publikálás dátuma
2014.03.12. 20:28
Képünk illusztráció. Fotó: Tóth Gergő, Népszava.
Emberölés kísérlete miatt S. Csaba vádlottat mint erőszakos, többszörös visszaesőt - a három csapás alapján - életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék Nagy Antal vezette tanácsa. A férfi leghamarabb 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra - közölte Veszprémyné Szajkó Márta, a törvényszék sajtótitkára.

A bírósági tényállás szerint az elkövető 2012. június 1-jén késő este erősen ittasan beállított ismerőséhez, egy idős férfihez, és előzetes szóváltás nélkül egy másfél méteres vasrúddal bántalmazta, majd elmenekült a helyszínről. A bíróság megállapította, hogy nyolc ütés közepes-nagy erővel a sértett fejére irányult, és tisztában volt az idős sértett kiszolgáltatott helyzetével, valamint saját erőfölényével. Súlyosító körülmény volt, hogy a vádlott erőszakos, többszörös visszaeső, továbbá, hogy éjszaka bántalmazott egyedül élő idős embert, aki nemcsak fizikai, hanem pszichés sérelmet is szenvedett a támadás miatt - ismertette a sajtótitkár.  

A bíróság megállapította, hogy mivel a vádlott erőszakos, többszörös visszaeső, a kötelező törvényi előírás - a három csapás rendelkezése - alapján csak életfogytig tartó fegyházbüntetést szabhatott ki, ebben mérlegelési joga nem volt. A súlyosító és enyhítő körülményeket a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapításakor vehette csak figyelembe a bíróság.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

Szerző

Életfogytiglan a három csapás jegyében

Publikálás dátuma
2014.03.12. 20:28
Képünk illusztráció. Fotó: Tóth Gergő, Népszava.
Emberölés kísérlete miatt S. Csaba vádlottat mint erőszakos, többszörös visszaesőt - a három csapás alapján - életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék Nagy Antal vezette tanácsa. A férfi leghamarabb 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra - közölte Veszprémyné Szajkó Márta, a törvényszék sajtótitkára.

A bírósági tényállás szerint az elkövető 2012. június 1-jén késő este erősen ittasan beállított ismerőséhez, egy idős férfihez, és előzetes szóváltás nélkül egy másfél méteres vasrúddal bántalmazta, majd elmenekült a helyszínről. A bíróság megállapította, hogy nyolc ütés közepes-nagy erővel a sértett fejére irányult, és tisztában volt az idős sértett kiszolgáltatott helyzetével, valamint saját erőfölényével. Súlyosító körülmény volt, hogy a vádlott erőszakos, többszörös visszaeső, továbbá, hogy éjszaka bántalmazott egyedül élő idős embert, aki nemcsak fizikai, hanem pszichés sérelmet is szenvedett a támadás miatt - ismertette a sajtótitkár.  

A bíróság megállapította, hogy mivel a vádlott erőszakos, többszörös visszaeső, a kötelező törvényi előírás - a három csapás rendelkezése - alapján csak életfogytig tartó fegyházbüntetést szabhatott ki, ebben mérlegelési joga nem volt. A súlyosító és enyhítő körülményeket a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapításakor vehette csak figyelembe a bíróság.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

Szerző