Minimális infláció - elgyengülő forint

Publikálás dátuma
2014.03.12. 06:19
FOTÓ: Thinkstock
Meglepetést okozott a Központi Statisztikai Hivatal keddi jelentése a februári inflációról. A szakemberek a január 0 százalékos, éves fogyasztói árindex után 0,4-0,5 százalékos pénzromlási ütemet vártak, ehelyett 0,1 százalékot kaptak. Annak ellenére nem tudott elrugaszkodni a mutató, hogy a tavaly januári hatósági energiaár-csökkentés hatása februárban teljesen eltűnt. A hírre a forint erőteljes gyengülésbe kezdett, mert a piacok úgy vélik, hogy a Monetáris Tanács következő ülésen újabb kamatcsökkentésről születhet döntés.

A várt 0,4-0,5 százalékkal szemben csupán 0,1 százalék lett a februári éves fogyasztói árindex - a KSH közlése szerint - Magyarországon, és havi szinten ugyancsak 0,1 százalékkal emelkedtek az árak. A mutató nem növekedett, bár a tavaly januári hatósági energiaár csökkentés hatása az elmúlt hónapban már teljesen eltűnt - értékelték lapunknak a legfrissebb adatokat az Erste Bank elemzői. A legnagyobb mértékben azonban így is a háztartási energia ára csökkent (10,3 százalék), ami már a további rezsicsökkentések hatása. A szakemberek az élelmiszerek oldaláról sem észleltek inflációs nyomást, olyannyira, hogy a tavaly februári árak ebben az árucsoportban azonosak voltak, az idei esztendő második hónapjában tapasztaltakkal. Az energia és az élelmiszer árak hatását kiküszöbölő maginflációs mutató 2,8 százalékra csökkent, ami jól mutatja, hogy elsősorban ez a két fogyasztói termékcsoport felelős a rekord alacsony árindexért. A jövedéki adó emeléseknek és a dohány kiskereskedelmi árrés növekedésének köszönhetően továbbra is a szeszes italok és a dohánytermékek ára nőtt a leginkább. A szolgáltatásokon belül azonban kiugró mértékben drágultak a pénzügyi szolgáltatások, ami a pénzügyi tranzakciós illeték évközi emeléseinek köszönhető, bár ezt némileg ellensúlyozta a februártól ingyenessé tett havi kétszeri készpénzfelvétel.

Az Erste Banknál idén az infláció fokozatos emelkedését várják, elsősorban a tavalyi alacsony bázis következtében. Ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok is érezhetően visszafogottabbak voltak, így éves átlagban a korábbi 1,3 százalék helyett 1 százalékos fogyasztói árindexet várnak az Erste elemzői, míg decemberre 2,7 százalékról 2,3 százalékra csökkentették az előrejelzésüket. Ez természetesen nagyban függ a forint árfolyamának idei alakulásától is - hívták fel a figyelmet. Az alapesetben az elemzők azzal kalkulálnak, hogy az ország magas folyó fizetési mérlege miatt a forint 305 forint közelébe erősödik vissza. Ha azonban tartósnak bizonyul a gyenge forint, akkor az idővel beépül az inflációba is - értékelték a fogyasztói árindex jelenlegi alakulásának következményeit az Erste elemzői.

Mivel az előzetes várakozásokhoz képest kisebb lett az infláció, az Equilor elemzői úgy vélték: a további kamatcsökkentési spekulációk miatt tovább gyengülhet a forint a főbb devizákkal szemben. Ez a jóslatuk be is vált, tegnap a kora esti órákban már csaknem 314 forintot adtak a devizakereskedők a bankközi piacon egy euróért. Hasonlóképpen vélekedett Horváth István is. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy fogalmazott, hogy az erősödő kamatcsökkentési várakozások, és a feltörekvő piacokról továbbra is kiáramló pénz miatt a forint fokozatos gyengülésére lehet számítani. Emiatt a megtakarítással rendelkezők számára azt javasolja a szakember, hogy a azokat érdemes devizában tartalékolni.

A forint gyengülése káros a gazdaságra - ez Kondrát Zsolt véleménye is. Az MKB vezető elemzője úgy érvelt, hogy egyrészt a devizaadósságon keresztül minden devizaadóst rosszabb helyzetbe hoz, ami a gazdaságot direkt módon lassítja, másrészt a trendszerű forintgyengülés egy az egyben meg fog jelenni infláció formájában. Az importőrök egy ideig "benyelik" az árfolyamváltozást, de egy idő után árat fognak emelni, mert nem tehetnek mást. És mivel majdnem mindent importálunk, ez azonnal megdobja majd az inflációt. Az euró elmúlt egy éves forintban mért árfolyama 299, egy évvel korábban 288, két évvel korábban 283, végül három esztendővel ezelőtt 275 volt. Eddig az importált inflációt el tudtuk kerülni, ez azonban nem fenntartható. A jelenlegi trendeket tekintve (ha tovább gyengül a forint, vagy ha itt stabilizálódik) nem lenne meglepő a következő egy-két évben 3-4, vagy akár 5 százalékos infláció sem. Magyarul, ha előretekintünk, akkor negatív reálkamatról beszélhetünk.

MSZP: a statisztika elfedi a gondokat

A friss inflációs adatok kapcsán megszólalt az MSZP is, amely árnyalja az alacsony inflációs értékek feletti felhőtlen örömet. Burány Sándor országgyűlési képviselő megfogalmazása szerint "hazudik a Fidesz, amikor azt állítja, hogy az emberek érezhetően jobban járnak, mint 2010 előtt. A Fidesz kormányzásával ugyanis csak a fideszes haverok és a jómódú családok jártak jól. A KSH inflációs statisztikája pont annyira tükrözi az átlagcsaládok mindennapos tapasztalatát, mint a munkabéradatok vagy a foglalkoztatási mutatók: semennyire. Az alapvető fogyasztási cikkek inflációja 3 százalék, sőt a nyugdíjas fogyasztói kosárban még ennél is nagyobb a drágulás. Az átlagjövedelmek és az átlagos nyugdíjak vásárlóértéke érezhetően kisebb, mint 2010-ben, köszönhetően az igazságtalan egykulcsos személyi jövedelemadónak, az európai rekordszintre emelt 27 százalékos áfának, vagy az emberekkel megfizettetett különadóknak. A brutálisan legyengített forint pedig a devizahitelesek terheit növeli drasztikusan" - közölte Burány Sándor. Hoppál Péternek, a Fidesz szóvivőjének tegnapi kijelentésére utalva a szocialista gazdaságpolitikus úgy vélte, hogy "sajnos csak abban van igaza, hogy a háztartások jobban tudnak gazdálkodni, mint 2010 előtt. Mivel 10 jövedelemből ma 8 kevesebbet ér, mint négy éve, a magyar családoknak sajnos valóban jobban kell gazdálkodniuk, hogy megéljenek."
A Mesterházy-kormány 250 ezer új, valódi munkahelyet teremt, nettó 100 ezer forintra emeli a minimálbért, igazságosabbá és fenntarthatóbbá teszi rezsicsökkentést, valamint jelentősen csökkenti az alapvető élelmiszerek árát. Április 6-án az emberek erről fognak szavazni" - utalt pártja programjára Burány Sándor.

Szerző

Lázár János nem pályáztatna

Ősszel megkezdődhet a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra vonatkozó pályázatok kiírása - jelentette be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. A kormány a múlt héten nyújtotta be az Európai Bizottsághoz azt a partnerségi megállapodást, amely a mostani költségvetési ciklusra kitűzött prioritásokat és célokat tartalmazza. Mostantól a kormánynak három hónapja lenne az operatív programok benyújtására, Cséfalvay Zoltán közlése szerint azonban még a parlamenti választások előtt, március végéig eljuttatják Brüsszelbe.

Az új költségvetési ciklusban az eddigi 16 helyett 7 operatív program lesz, a strukturális alapokból és a kohéziós alapból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot használhatunk majd fel. A kormánynak sikerült elfogadtatnia Brüsszellel, hogy a források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani. Elfogadta az Európai Bizottság azt is, hogy a foglalkoztatás erősítése akkor lehet sikeres, ha az a gazdaságfejlesztés része, míg a korábbi időszakban szociális, társadalmi problémaként kezelték. Sikerült meggyőzni a Bizottságot arról is, hogy a Magyarországon végbement területi decentralizáció miatt a megyei szinten történő tervezés és fejlesztés felel meg a mi viszonyoknak - közölte Cséfalvay Zoltán.

Lázár János, az uniós pénzek elosztásáért is felelős Miniszterelnökséget vezető államtitkár az elmúlt hétvégén egy fórumon ezzel kapcsolatban kifejtette: egymillió euró (300 millió forint) alatt nem lesz pályázat, és a mostani bürokrácia megszűnik. Viszont az általa preferált, pályázat nélküli támogatás az uniós versenyjog szempontjából aggályos lehet - mondják a szakértők, miként az államtitkár másik kijelentése is, miszerint az építőiparban a helyi vállalkozók előnyben részesülnek majd a nem helyi, esetleg külföldi vállalkozásokkal szemben - ez az unión belüli vállalkozási szabadság jogát sértheti. Különösen érdekes Lázár János kijelentése annak fényében, hogy az EB tavaly felfüggesztette az uniós támogatások kifizetését egy ilyen ügy miatt. Akkor az volt az egyik legnagyobb probléma, hogy a magyar szabályzat megkövetelte a pályázóktól a magyar mérnöki kamarai tagságot.

Úgy tűnik, a kormány tagjai a közönséghez igazodva mérik beszédükben a multiellenességet: tegnap Orbán Viktor a Procter & Gamble (P&G) új pelenkagyárának ünnepélyes megnyitóján járt, ahol a nemzetközi cégeket éltette. "Ne engedjük, hogy Magyarországon teret nyerjenek azok a gondolatok, amelyek mindenfajta megkülönböztetés nélkül a külföldiek és a külföldi beruházók ellen emelik fel a szavukat. Aki ezt teszi, az árt a hazájának, árt a városának" - mondta a kormányfő. Orbán szerint a nagy nemzetközi cégek magyarországi befektetései nélkül nem boldogul a gazdaság, nem lesznek munkahelyek, sem gazdasági növekedés.

Az operatív programok kerete (milliárd forint)
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2720
Terület- és Településfejlesztési Operatív program (TOP) 1160
Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) 1034
Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1120
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 885
Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) 300
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 270

Szerző

Taroltak a vörösborok a XIII. Syngenta Országos Borversenyen

Magyarországon az elmúlt évben 3,8 millió tonna szőlőt szüreteltek le, csaknem 64 ezer hektárnyi termőterületről, a hektáronkénti termésátlag pedig megközelítette a 7 tonnát, ami jócskán meghaladta az elmúlt két év átlagát - hangzott el Siófokon, a XIII. Syngenta Országos Borversenyen, amelyen tartoltak a vörösborok.

A borászok számvetése szerint a leszüretelt szőlőből 2,5 millió hektoliter bor készült, amelynek kétharmada fehérbor, 28,5 százaléka vörösbor, 5,6 százaléka pedig rozé. Ennek nagy részét az országban fogyasztják el, külpiacokra évente mintegy 700 ezer hektoliternyi bor kerül. 

Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a hazai szőlőtermelés és borászat produkálta az elmúlt két évtized legnagyobb fejlődését, amit gasztronómiai, turisztikai fejlesztések is kiegészítettek, növelve az ágazat jövedelemtermelő képességét. Bodnár Péter, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szólt a hegyközségek szervezeti megújulásáról, valamint arról, hogy 63 ezres tagságot képviselnek, ami komoly felelősség. Beszélt arról is, hogy az országban 22 borvidék van és mintegy 160-170 fajta szőlő terem, amit igen nehéz kezelni, népszerűsíteni. 

Az elmúlt években 9 ezer hektárnyi szőlőt telepítettek, vagyis a szőlőtermő vidékek közel 14 százaléka megújult, ám ebből a megújulásból több borvidék kimaradt. A termésátlag is igen nagy szórást mutat, az összehasonlításban messze vezet a Balatonboglári Borvidék a 100 mázsa/hektáronkénti átlagával. A főtitkár elgondolkodtatnak nevezte, hogy az elmúlt évben jelentős mennyiségű borimport érkezett az országba.

A borversenyre több mint négyszáz bort (256 fehéret, 113 vöröset és 70 rozét) neveztek az ország valamennyi borvidékéről. Az erős mezőnyben kiemelkedően jól szerepeltek a vörösborok. A gálán átadták a legjobbaknak ítélt Quadris-díjakat, amit idén a Béres Szőlőbirtok és Pincészet Kft. 2013-as Tokaji Késői Sárgamuskotálya, a Bogdán Birtok Nagy-Somlói Primavera '13 rizlingszilváni bora és a villányi Polgárbor Kft. 2009-es Cabernet franc-ja kapta.

Szerző