Ismét elítélték Sanadert

Harmadízben is elítélték Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt, továbbá négy vádlott társát. A Zágráb megyei bíróság első fokú ítélete alapján Sanader bűnszövetkezetet létrehozásában való bűnrészesség miatt ítélték kilenc évi szabadságvesztésre.

A bíróság indoklása szerint a volt kormányfő legalább 70 millió kunával (9,14 millió euró) károsította meg az állami vállalatokat. Az ítélet értelmében meg kell térítenie az általa okozott kárt, igaz, ennek összegét „csak” 15 millió euróban állapították meg, 29 millió kunát viszont a volt horvát kormánypártnak, a Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) kell visszatérítenie. A Sanaderre eső pénzt befagyasztott bankszámláiról, valamint rokonainak számláiról emelhetik le.

A horvát belpolitika történetében a Fimi-Media ügyét emlegetik a legjelentősebb korrupciós botrányként. A bíróság szerint a vádlottak a közbeszerzési eljárásokat megkerülve jelentős összegeket emeltek le állami vállalatok és intézmények számlájáról, s a Fimi-Media nevű marketingcég közvetítésével a pénzt a HDZ „feketeszámlájára” helyezték.

Ebből finanszírozták a konzervatív tömörülés választási kampányát. A két évig tartó eljárás során a bíróság háromszáz tanút idézett be. A volt miniszterelnök kezdettől fogva minden vádat tagadott azt állítván, hogy politikai hajtóvadászatot indított ellene utóda, Jadranka Kosor volt kormányfő. Csakhogy a HDZ korábbi kincstárnoka, Mladen Barisic elismerte a vádakat.

Az eljárás során elmondta, hogy a fekete kasszából nemcsak a választási kampányt fedezték, hanem ebből vásároltak médiumokat, s finanszírozták európai lobbisták külföldi útjait. Egy másik ügyben az USKOK azzal vádolja Hernádi Zsoltot, a Mol nyrt. elnök-vezérigazgatóját: tízmillió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA horvát olajtársaság irányításában. A magyar cég visszautasítja a vádakat.

Szerző

Ciprus még nincs túl a válságon

Publikálás dátuma
2014.03.12. 06:30
Nikosz Anasztasziadisz új gazdasági csodát ígért FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ANDREW CABALLERO
Egy éve került kilátástalan pénzügyi helyzetbe Ciprus. Február közepén aztán reményt keltő adatok láttak napvilágot az ország gazdaság jövőjéről. Bár korai még arról beszélni, hogy a szigetország maga mögött hagyta a súlyos krízist, de a vártnál talán hamarabb magához tér. Legalábbis a napokban még így látszott. Váratlanul azonban szétesett a koalíció, s a jövő már nem tűnik annyira rózsásnak.

Ciprus "új gazdasági csoda" felé halad - jelentette ki február 19-én Nikosz Anasztasziadisz elnök. Mint mondta, országa gazdasági erőfeszítéseit máris elismeréssel figyelik a hitelezők. Való igaz, hogy a német sajtó attitűdje is megváltozott a szigetországgal kapcsolatban, melyet már nem offshore paradicsomként írnak le.

Vádat emelnek a gazdaság rombolói ellen
Ciprus a következő hetekben vádat emelhet azon személyek ellen, akiknek szerepük lehetett abban, hogy az ország ilyen súlyos gazdasági helyzetbe került. Kosztasz Kleridesz főügyész azt közölte, külföldi szakértőket is bevontak az eljárásba, s rövidesen bíróság elé kerül az ügy. Ciprus amiatt került csőd közeli helyzetbe tavaly márciusban, mert hatalmas veszteségeket könyvelt el az időközben megszűnt Laiki Bank, valamint a Bank of Cyprus azt követően, hogy az Európai Unió csökkentette a görög adósságállományt. A ciprusi pénzintézetek azonban jelentős összegeket fordítottak görögországi befektetésekbe.A központi bank szakértőinek jelentése szerint a Bank of Cyprus korábbi vezetése eurómilliókat fektetett magas kockázatú görögországi ügyletekbe.

A deficit az idei évben 277 millió euró lesz, ami a GDP 1,8 százalékának felel meg. Ez jóval kevesebb a korábban becsült 483 millió eurós hiánynál. A gazdaság teljesítménye 5,3 százalékkal csökken, ami alacsonyabb az előirányzott 8,7 százalékos mínusznál.

Az Európai Unió még 2013 márciusában 10 milliárd eurós mentőcsomagot állított össze, a fennmaradó 6-7 milliárd dollárt Ciprusnak kellett előteremtenie a 100 ezer euró feletti bankbetétek jelentős, ötven százalék feletti megsarcolásával. Ezt nevezik ciprusi modellnek. (A megszavazott támogatás egyébként a GDP 55 százalékának felelt meg).

Anasztasziadisz másik meglepetéssel szolgált február folyamán. Az Észak-ciprusi Török Köztársaság elnökével, Dervis Erogluval aláírták a ciprusi újraegyesülést célzó tárgyalások felújítását. Ez fontos döntés a jelenlegi újabb ciprusi válság kiindulópontja.

Mióta Ciprus nagyjából felét 1974-ben megszállták a törökök, számos kísérletet

tettek a megosztás felszámolására. A hosszú, hiábavaló tárgyalássorozatok után 2002-ben Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkár új tervet terjesztett elő. Ez - a török elképzelésekhez hasonlóan - két egyenjogú állam konföderációját vázolta fel.

Ciprus kifelé egységes államként lépett volna fel, miközben egyenlő jogokat biztosított volna görög és török polgárainak. A tervet 2004. április 24-én, egy héttel Ciprus uniós csatlakozása előtt mindkét országrészben népszavazás elé bocsátották. A törökök többsége, mintegy kétharmada igennel szavazott, a görögök döntő többsége 76 százaléka azonban elvetette azt.

Elsősorban amiatt, mert a ciprusi törökök ragaszkodtak ahhoz, hogy a török hadsereg továbbra is a szigeten maradjon. De akadályt jelentettek bizonyos megoldatlan vagyonjogi kérdések is. Hiszen 1974-ben sok török és görög vesztette el ingatlanját, amely a sziget másik, az ellenséges népcsoport által lakott részén maradt.

2008 szeptembere után a török rész korábbi elnöke, Mehmet Ali Talat és akkori görög partnere, Dimítrisz Hrisztofiasz több mint 70 alkalommal ült tárgyalóasztalhoz, ám erőfeszítéseiket nem koronázta siker. 2010 áprilisában ráadásul a nacionalista Dervis Eroglut választották meg a török országrész elnökének, ezzel úgy tűnt, végképp megreked az amúgy is egy helyben veszteglő újraegyesülési folyamat. A törökök aztán a 2012 júliusától esedékes ciprusi soros uniós elnökség előtt bejelentették, felfüggesztik a tárgyalásokat.

A török rész számára egyre kevésbé jelentett prioritást az újraegyesülés, hiszen Ankarától minden pénzt megkaptak, s az anyaország gazdaságának szárnyalása a ciprusi török köztársaságra is kedvező hatást gyakorolt. A Földközi-tenger Ciprus és Izrael közötti részén felfedezett gázmezők miatt azonban megváltozott a széljárás, hiszen a törökök is részesülni akarnak a nyersanyag adta előnyökből.

Bár még hosszú évekbe telik, amíg a felszínre hozhatják a föld mélyén lapuló gázt, a kitermelés megkezdése óriási lehetőséget jelent a gyengélkedő Ciprus számára. Egyes feltételezések szerint a földgáz- és kőolajkészlet értéke elérheti a 650 milliárd dollárt. Mások ezt túl derűlátó becslésnek tartják.

Az újraegyesülést célzó tárgyalások újrakezdése tehát elsősorban gazdasági okokra vezethető vissza. A ciprusi vezetők döntésében az is szerepet játszhatott, hogy Ankara fejlődése megtorpant, s Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök hatalma a sorozatos belpolitikai botrányok nyomán már messze nem olyan stabil. Harmadsorban a ciprusi törökök azért is adták fel elutasító álláspontjukat, mert az Egyesült Államok is nagy nyomást gyakorolt rájuk.

Esély nyílott tehát az újrakezdésre. A reménysugár egyelőre nagyon haloványan pislákol. A két nép között olyan vaskos a bizalmatlanság fala, hogy lebontása biztosan hosszú időt vesz igénybe. Már az óvodában arra tanítják a ciprusi görög és török gyerekeket, hogy a másik nemzetiség vérszomjas fenevad.

Ezekről az előítéletekről sokat mond, hogy két héttel a tárgyalások folytatását célzó február 11-én született megállapodás elleni tiltakozásul kilépett a ciprusi kormánykoalícióból a Demokrata Párt (DIKO). Ez ugyan nem végzetes, hiszen a végső döntés minden kérdésben az elnöké, jelentősen lelassítja a törvények elfogadásának folyamatát.

A DIKO szűk többséggel, 97 szavazattal a 87 ellenében döntött a kormányból való kilépésről. Képviselői szerint a tárgyalások újrakezdése az Annan-terv felélesztését jelenti. A jelenlegi kormány március 15-ig folytatja munkáját, ekkorra várható az új kabinet megalakítása.

A DIKO ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a mentőcsomagot érintő intézkedéseket továbbra is megszavazza. Első nekifutásra azonban nem így történt. Képviselői az ország pénzügyi stabilizációja szempontjából oly fontos voksoláson nem szavaztak egységesen. Ez azért volt nagy csapás a kormányzat számára, mert a trojka a privatizációs törvény elfogadásától tette függővé az újabb, 236 millió eurós létfontosságú hitelrészlet folyósítását.

A törvényhozás azonban több demokrata honatya ellenállása miatt nem tett eleget a hitelezők, az Európai Unió, az Európai Központi Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előírásának.Múlt kedden azonban megismételték a szavazást, amelyen az 56 honatyából ezúttal már harminc igennel szavazott, így elhárultak az akadályok, s az ország megkaphatja a hitelrészletet.

A kormányzat kikötők, távközlési és elektronikai cégek magánosításából 1,4 milliárd eurós bevételt remél.
Az új törvény rendkívül népszerűtlen Cipruson, hiszen újabb munkahelyek szűnhetnek meg. A két szavazás ideje alatt tüntettek a parlament épülete előtt. Kiindulva a bizonytalan belpolitikai helyzetből és a kormányzat csökkenő népszerűségéből, Anasztasziadisz elnök talán elhamarkodottan nyilatkozott, amikor új gazdasági csodáról beszélt.

Bármennyire biztatóak is a gazdasági adatok, a GDP még mindig csökken, a munkanélküliség viszont 18 százalékra nőtt. A válság nyomán 60 ezer kisbefektető veszítette el majdnem minden megtakarított pénzét. A kötvénytulajdonosok szövetsége kártérítési pert indított, s politikai támadásba is lendült. "A pénzünket akarjuk" - hangoztatta Sztavrosz Jalluridisz, a szövetség alelnöke. Talán a befektetők sem igazán bíznak abban, hogy valaha is viszontlátják elveszített bankóikat.

Elhalasztotta krími látogatását az ENSZ főtitkárhelyettese

Biztonsági és technikai okokból egyelőre elhalasztotta krími látogatását kedden Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettese.

Stephane Dujarric, a világszervezet szóvivője szerint az ENSZ-vezetőt arról tájékoztatták, hogy a jelenlegi körülmények között nem tudják szavatolni az általa vezetett küldöttség biztonságát. A szimferopoli repülőtér emellett - ellentétben Moszkvában felszállt gépekkel - nem fogad Ukrajnából érkező repülőjáratokat.

Simonovic kedden a kelet-ukrajnai Harkivban tartózkodott és szerdán a tervek szerint az ország nyugati részén található Lvivet keresi fel azzal a céllal, hogy felmérje az emberi jogok helyzetét. Dujarric kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy főtitkárhelyettes nem akar-e egy másik országból a Krímbe repülni. Úgy fogalmazott, hogy Ivan Simonovic a gyorsan változó helyzetben nap mint nap mérlegeli a lehetőségeket.

Dujarric szerint a főtitkárhelyettes az emberi jogok megsértésére vonatkozó állításokról és az olyan jogi vonatkozású lépésekről tárgyal, amelyek segíthetnek a feszültség csillapításában, valamint olyan megoldásokról folytat eszmecserét, amelyek segítségével az ENSZ megerősíthetné a kisebbségek védelmét és biztonságát. A múlt héten az ENSZ egy másik képviselője, Robert Serry krími misszióját hiúsították meg oroszpárti fegyveresek, az EBESZ megfigyelőcsoportját pedig visszafordították a félszigetről.

A Krímben a tervek szerint vasárnap tartanak népszavazást a félsziget hovatartozásáról. Az Egyesült Államok korábban közölte, hogy a referendum megsérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, ezért nem fogja elismerni a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását.

Szerző