Továbbra sem találják az eltűnt maláj gépet

Továbbra is teljes rejtély, mi okozta a maláj légitársaság gépének szombati eltűnését. Bár egy sor ország szakértőket küldött Vietnamba, hogy kivizsgálják a 239 ember halálát okozó tragédia körülményeit, eddig semmire sem jutottak. Nem bizonyítható sem az, hogy a gép hibája okozta a balesetet, amint az sem, hogy baleset történt volna.

A kutatás egyes közlések szerint arra az objektumra irányul, ami vietnami állítások szerint a gép egyik darabja, esetleg ajtaja lehet. Utóbb hiába keresték, nem bukkantak nyomára. Hétfőn ismét riasztották a helikoptereket, mivel egy mentőcsónakra emlékeztető, lebegő sárga tárgyra lettek figyelmesek. Kiderült azonban, ez is hamis riasztás volt.

A Reuters ugyanakkor úgy értesült, hogy a nyomozók abból indulnak ki: a gép már a levegőben darabokra eshetett. „Mivel még egyetlen darabját sem találtuk meg a gépnek, ezért valószínűsíthetjük, hogy az már 10 500 méter magasságban széteshetett” – mondta a hírügynökségnek egy a nyomozásban résztvevő hivatalos személy. Ha a gép egyben zuhant volna a tengerbe, úgy nagyobb darabokat már biztosan találtak volna.

Nem zárható ki, hogy defekt miatt esett szét a gép a Malaysia Aisrlines Boeing 777-200 típusú gépe. De az sem, hogy terrorcselekmény történt. Egyelőre csak annyit tudni biztosan, hogy a gép a malajziai fővárosból, Kuala Lumpurból való felszállását követően két órával egyik pillanatról a másikra tűnt el a radarok képernyőjéről, anélkül, hogy a személyzet bármilyen vészjelet adott volna le.

A malajziai polgári légiirányítás vezetője, Azharuddin Abdul Rahman hétfői sajtóértekezletén közölte, a kutatás területét két irányba is kiterjesztik. A felderítés még hosszú ideig eltarthat, hiszen a Malajzia és Vietnam közötti tengeri szakasz több száz négyzetkilométer kiterjedésű. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy katonai radar észlelései szerint a gép a tragédia előtt megpróbált visszafordulni. Ezt egy civil radar felvétele is megerősítette. Az amerikai 7. flotta egyik hajója, a USS Pinckney is bekapcsolódott a kutatásba. Kína módosította több műholdja útvonalát, hogy segítsék a keresést.

A nyomozóhatóságok két férfi után kutatnak, akik hamis európai (olasz és osztrák) útlevéllel szálltak fel a Kuala Lumpurból Pekingbe tartó járatra. A titkosszolgálatok most azt vizsgálják, szerepeltek-e a gyanúsítottak valamelyik terrorlistán. A maláj belügyminiszter azt közölte, arcuk alapján ázsiaiak voltak. Meglepődését fejezte ki amiatt, hogy a repülőtéri ellenőrzésnél nem tűnt fel a hamis útlevél. Okmányuk egyébként nem szerepelt az Interpol körözési listáján. Jegyüket Thaiföldön, a China Southern Airlines-nál vásárolták. A hatóságok szerint Pekingen keresztül akartak Amszterdamba repülni, hogy onnan Frankfurtba, illetve Koppenhágába menjenek tovább. Mivel tranzitutasok voltak, nem kellett kínai vízumot kérniük. Az említett európaiak útlevelét egyébként 2012-ben és 2013-ban Thaiföldön lopták el.

Ronald Noble, az Interpol vezetője élesen bírálta azt a gyakorlatot, hogy az útlevél ellenőrzésénél a hatóságok nem elég körültekintőek.

Szerző

Túlvállalásokkal zárult az uniós költségvetési ciklus

Publikálás dátuma
2014.03.11. 06:20
Fotó: Thinkstock
A kormány mintegy 10 százalékkal túlvállalta a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszakban rendelkezésre álló 8200 milliárd forint keretösszeget, így 9000 milliárd forint felhasználására van élő szerződés; ezzel lehetővé vált, hogy Magyarország 100 százalékban lehívhassa az uniós forrásokat – erről beszélt tegnap újságírók előtt Csepreghy Nándor.

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a múlt évben 14 százalékkal túlteljesítették az éves kifizetések eredetileg 1500 milliárd forintban meghatározott összegét, és 1709 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak. Az év végi hajrát bizonyítja, hogy csak decemberben 350 milliárd forintot juttattak a vállalkozásoknak.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2013. nyarán mintegy 500-600 milliárd forintot kitevő forrásvesztéssel számolt az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és kifizetési problémák is voltak. Végül lezárták a 13 operatív program felfüggesztését okozó “mérnökkamarai" ügyet.” Ehhez Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak és Johannes Hahn regionális politikáért felelős európai uniós biztosnak kellett megegyeznie, így a forrásvesztést elkerültük. Csepreghy Nándor úgy vélte, hogy reális az a cél Magyarország számára, hogy 2015 végéig a 2007-2013. között rendelkezésre álló 8200 milliárd forint fennmaradó része is megérkezzen.

Ami a túlvállalásokat illeti: a gazdaságfejlesztési operatív program 90 milliárd forintjából 50 milliárd forintot költöttek a kórházprojektre minisztériumi jóváhagyással. Emellett újra feltöltötték az önerőalapot. Ebből 30 milliárd forint áll rendelkezésre az önkormányzatoknak, állami szervezeteknek pályázataik megvalósításához.

Az elmúlt hétéves uniós támogatás mérlege: Magyarországon 2007-től 63 ezer fejlesztés valósult meg, ami mögött 45 ezer pályázó áll, és 4500 pályázót további körben kell vizsgálni. Azokkal szemben, akik bizonyíthatóan “ellopták” a pénzeket, a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, a kifizetett támogatás visszakövetelését a kamatokkal együtt, továbbá ezeket a cégeket, illetve kapcsolt vállalkozásaikat kizárják a 2014-2020-as hazai és uniós forrásokból.

Szerző

Túlvállalásokkal zárult az uniós költségvetési ciklus

Publikálás dátuma
2014.03.11. 06:20
Fotó: Thinkstock
A kormány mintegy 10 százalékkal túlvállalta a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszakban rendelkezésre álló 8200 milliárd forint keretösszeget, így 9000 milliárd forint felhasználására van élő szerződés; ezzel lehetővé vált, hogy Magyarország 100 százalékban lehívhassa az uniós forrásokat – erről beszélt tegnap újságírók előtt Csepreghy Nándor.

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a múlt évben 14 százalékkal túlteljesítették az éves kifizetések eredetileg 1500 milliárd forintban meghatározott összegét, és 1709 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak. Az év végi hajrát bizonyítja, hogy csak decemberben 350 milliárd forintot juttattak a vállalkozásoknak.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2013. nyarán mintegy 500-600 milliárd forintot kitevő forrásvesztéssel számolt az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és kifizetési problémák is voltak. Végül lezárták a 13 operatív program felfüggesztését okozó “mérnökkamarai" ügyet.” Ehhez Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak és Johannes Hahn regionális politikáért felelős európai uniós biztosnak kellett megegyeznie, így a forrásvesztést elkerültük. Csepreghy Nándor úgy vélte, hogy reális az a cél Magyarország számára, hogy 2015 végéig a 2007-2013. között rendelkezésre álló 8200 milliárd forint fennmaradó része is megérkezzen.

Ami a túlvállalásokat illeti: a gazdaságfejlesztési operatív program 90 milliárd forintjából 50 milliárd forintot költöttek a kórházprojektre minisztériumi jóváhagyással. Emellett újra feltöltötték az önerőalapot. Ebből 30 milliárd forint áll rendelkezésre az önkormányzatoknak, állami szervezeteknek pályázataik megvalósításához.

Az elmúlt hétéves uniós támogatás mérlege: Magyarországon 2007-től 63 ezer fejlesztés valósult meg, ami mögött 45 ezer pályázó áll, és 4500 pályázót további körben kell vizsgálni. Azokkal szemben, akik bizonyíthatóan “ellopták” a pénzeket, a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, a kifizetett támogatás visszakövetelését a kamatokkal együtt, továbbá ezeket a cégeket, illetve kapcsolt vállalkozásaikat kizárják a 2014-2020-as hazai és uniós forrásokból.

Szerző