Előfizetés

A lakástakarékok viszik a prímet

Benedek Noémi
Publikálás dátuma
2014.03.10. 06:21
A Növekedési Hitelprogramot is belevonhatják a lakástörlesztésbe, ami veszélyes lehet FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Továbbra is adós a kormány a félszocpollal, a Nemzetgazdasági Minisztérium azonban elkészült a rendelettervezettel, miszerint a munkaadó vissza nem térítendő támogatást adhat a hitel törlesztéséhez. Az elemzők szerint nem lenne meglepő, ha a választások után a Növekedési Hitelprogram keretét is kibővítenék a lakossági ingatlanvásárlásokra vagy -építésekre. A hitelek helyett úgy tűnik, egyre inkább az előtakarékosság felé fordul a lakosság.

Bár már tavaly bejelentette a kormány, hogy bevezeti a félszocpolt, azóta sem történt érdemi előrelépés. Múlt héten a közszolgálati rádió beszámolt arról, hogy mivel a szocpol használt lakásvásárlásra is igénybe vehető, ezért a lakáspiacra ennek várhatóan pozitív hatása lesz. Több helyen megjelent az a hír, hogy már március elsejétől igénybe vehető a támogatás, ez azonban egy félreértésen alapult. A törvénymódosítás, amely elsejétől életbe lépett, a fiatalok otthonteremtési támogatásának szabályait változtatta meg. Ez az egykor Fészekrakó programnak nevezett lehetőség azonban már nem érhető el, csak az időközben megszületett gyermekekre vonatkozó szabályok változtak. A félszocpol vélhetően nagy lökést adna a jelenleg pangó ingatlanpiacnak, új lakás megépítésre ugyanis kevesen vállalkoznak. Az építőipar teljesítménye a nagy állami beruházások miatt összességében javul, de a lakásépítés még mindig mélyponton van. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 7293 darab új lakás épült, 30,9 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben.

A piacon rengeteg az eladó lakás, és alacsonyak a hitelkamatok is. A háztartások eladósodottsága mellett ez is hozzájárul, ahhoz hogy a lakosság nem szívesen fog új építkezésbe. A hitelek törlesztését idéntől már a munkáltató is segítheti cafeteria keretében, ennek részletszabályozás-tervezetét a múlt héten tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium. (A végrehajtási rendeletet várhatóan március közepén fogadja el a kormány.) A munkaadói támogatás csak méltányolandó lakásigények esetén elérhető: eszerint az egyedülállók vagy a gyermektelen párok 1-3 szobás, az egygyermekesek 1,5-3,5 szobás,a kétgyermekesek pedig 2-4 szobás lakásigényét tartják méltányolandónak. A lakáscélú munkáltatói támogatásról szóló cafetéria nyilatkozatot akár már most is megtehetik a munkavállalók, azzal hogy a támogatást a munkáltatók csak az NGM rendelet hatályba lépését követően tudják majd folyósítani.

A lakáshitelezési piacon dinamikus bővülést elsősorban a lakás-takarékpénztárak tudnak elérni: hiszen vonzó lehetőség a 30 százalékos állami támogatás és a kedvező kamatozású hitel is. Ennek megfelelően a lakás-takarékpénztári piac is bővült: a Fundamenta, az OTP, az Erste mellett az Aegon is megjelent. Az ilyenformán folyósított hitelek közül minden harmadikat a Fundamenta helyezi ki, tavaly összesen 45 milliárd forint értékben.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái is azt mutatják, hogy a lakosság nettó hiteltörlesztő, vagyis folyamatosan csökken a bankok lakossági hitelállománya. A vállalkozások esetében a jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP) ellenére hasonló a helyzet. A jegybanki statisztika szerint a kkv-k hitelállománya tavaly év végére 4105 milliárd forint volt, 4,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az NHP csak az esést tudta valamelyest fékezni: 2012-ben ugyanis kilenc százalékkal zsugorodott a kkv-k hitelállománya az egy évvel korábbihoz képest. Ráadásul az NHP mostani második szakaszában úgy tűnik, már kisebb az érdeklődés az "ingyenhitel" iránt: február 21-ig a bankok mindössze 50 milliárd forintnyi 2,5 százalékos hitelt helyeztek ki.

Jól látszik, hogy az MNB csodafegyverének, az "ingyenhitelnek" a bedurrantása sem hozott igazi áttörést, a hitelundor, a hitelállományok csökkenése tovább folytatódott: amíg ez a folyamat tart, addig az negatívan hat a gazdasági növekedésre - állapítja meg az Mfor.hu internetes portálon megjelent elemzésében Zsiday Viktor. A szakember szerint így az MNB valószínűleg a választások után rá lesz kényszerítve arra - ha szeretne valóban tevőlegesen hozzájárulni a növekedéshez, márpedig láthatóan feltett szándékuk ez - hogy tovább bővítse az NHP elérési lehetőségeit, a hozzáférési szabályokat lazítsa. A valódi fordulatot Zsiday Viktor szerint valószínűleg csak azzal a - makrostabilitási szempontból nagyon kockázatos - lépéssel tudná eléri a jegybank, ha a lakásépítésre, sőt a lakossági lakásvásárlásra is elérhetővé tenné a 2,5 százalékos hitelt. A szakember nem lepődne meg, ha a választások után a jegybank ilyesféle kísérletbe kezdene. Korábban Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter is utalt rá, hogy a jegybanknak érdemes lenne megvizsgálni ennek lehetőségeit.

A jegybanki kamatcsökkentés hatására a lakáshitelek kamata rendkívül alacsony: a Bankmonitor felmérése azonban azt mutatja, hogy az átlagember számára a hirdetett kamatok nem mindig elérhetőek. A Bankmonitor a 10 legnagyobb bank ajánlatait vizsgálta meg, ezek átlagos THM-je 6,77 százalék volt. Egy átlagos hitelkérelmező (két fős háztartás, összesen 230 ezer forint havi jövedelem, 4 millió forint önerő, 10 milliós ingatlan) azonban ezeknél a bankoknál átlagosan 7,47 százalékos kamatra kapott 20 évre 6 millió forint hitelt. Ez azt jelent, hogy míg 6,77 százalékos kamattal összesen 10,6 millió forintot fizet vissza, addig 7,47 százalékkal 11,3 millió forintot, amely jelentős különbség.

Minimálbér-emelést ígér a baloldal

A nettó minimálbér 100 ezer forintra emelését és 250 ezer új munkaerő-piaci állás megteremtését vállalja a baloldali összefogás a következő ciklusra, ha kormányra kerül - jelentette ki Gúr Nándor, az MSZP alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján.

A szocialista politikus elmondta: hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikával visszaszereznék a befektetők bizalmát, az így megvalósuló beruházások pedig új munkahelyeket eredményeznének. Gúr Nándor közölte: az új munkahelyek többek között a szociális szövetkezetekben, a zöld gazdaságban és az építőiparban jöhetnek létre, miután - részben uniós támogatással - lakáskorszerűsítési, épületfelújítási és -szigetelési programot indítanának, ami a rezsiköltségek fenntartható csökkentését is lehetővé tenné.

Az MSZP-s képviselő közölte: vállalják, hogy a ciklus végére nettó 100 ezer forintra emelik a minimálbért. Ezen kívül lehetővé tennék, hogy a kisvállalkozások a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékterheket leírják a társasági nyereségadóból, ami a fekete foglalkoztatás visszaszorítását segítené. Szerepel ígéreteik között az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése is. Vargha Nóra, a Magyar Liberális Párt Pest megyei elnöke a baloldali összefogás további ígéretei közül kiemelte: a 100 ezer forintnál kisebb nyugdíjból élő 65 éven felüliek számára havi 24 ezer forintos gyógyszertámogatást vezetnének be, és megszüntetnék a gyermekéhezést.

Minimálbér-emelést ígér a baloldal

A nettó minimálbér 100 ezer forintra emelését és 250 ezer új munkaerő-piaci állás megteremtését vállalja a baloldali összefogás a következő ciklusra, ha kormányra kerül - jelentette ki Gúr Nándor, az MSZP alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján.

A szocialista politikus elmondta: hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikával visszaszereznék a befektetők bizalmát, az így megvalósuló beruházások pedig új munkahelyeket eredményeznének. Gúr Nándor közölte: az új munkahelyek többek között a szociális szövetkezetekben, a zöld gazdaságban és az építőiparban jöhetnek létre, miután - részben uniós támogatással - lakáskorszerűsítési, épületfelújítási és -szigetelési programot indítanának, ami a rezsiköltségek fenntartható csökkentését is lehetővé tenné.

Az MSZP-s képviselő közölte: vállalják, hogy a ciklus végére nettó 100 ezer forintra emelik a minimálbért. Ezen kívül lehetővé tennék, hogy a kisvállalkozások a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékterheket leírják a társasági nyereségadóból, ami a fekete foglalkoztatás visszaszorítását segítené. Szerepel ígéreteik között az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése is. Vargha Nóra, a Magyar Liberális Párt Pest megyei elnöke a baloldali összefogás további ígéretei közül kiemelte: a 100 ezer forintnál kisebb nyugdíjból élő 65 éven felüliek számára havi 24 ezer forintos gyógyszertámogatást vezetnének be, és megszüntetnék a gyermekéhezést.