Előfizetés

Sepeljevék Ukrajnának való kiadatásukat kérik

A megváltozott ukrajnai helyzetre tekintettel nem kéri a magyarországi menekültstátust a Sepeljev házaspár, és maguk kérik, hogy adják ki őket Ukrajnának.

Olekszandr Sepeljevet, aki korábban ukrán képviselő volt, hazájában súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják. A férfi tagadja bűnösségét. A házaspár jelenleg kiadatási letartóztatásban van, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal legutóbb februárban utasította el menedékkérelmüket. A házaspár most maga kéri kiadását, és köszönik hogy Magyarország nyolc hónapig védelemben részesítette őket, mivel az szükséges volt ahhoz, hogy "túléljék a Janukovics-diktatúrát".

A Sepeljev házaspárt tavaly júliusban fogták el Budapesten. Az ukrán hatóságok szerint Sepeljevnek köze volt a Rodovid Bank egyik volt részvényese, Serghij Dyadechko ellen tavaly tavasszal egy Kijevhez közeli településen elkövetett merénylethez. Ismeretlenek rálőttek az üzletember autójára, a támadásban ő és sofőrje is megsérült. A volt politikust az ukrán hatóságok kétrendbeli sikkasztással is gyanúsítják - csaknem húszmilliárd forintnyi hrivnya értékben.

Sepeljev két cikluson át parlamenti képviselő volt Julija Timosenko egykori kormányfő frakciójának tagjaként. 2010-ben kizárták, és csatlakozott a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártjához, de a tavalyi választásokon nem jutott be a parlamentbe.

Újabb ötlet a nincstelenek embertelen megalázására

Gonosz és embertelen döntésnek tartja a Közmunkások Szakszervezetének társelnöke azt, hogy Sajókazán ezentúl csak folyószámlára utalják a segélyeket. A településen van ugyan egy takarékszövetkezet, ám annak nincs automatája. A 6-7 kilométerre lévő Kazincbarcikára meg nem jutnak el az emberek, mert az úton, amin biciklizni lehetne, megtiltották a kerékpározást, buszjárat pedig alig van. Az ügyben érintett 200 ember mégis megnyitotta a számlát, hiszen ha ezt nem teszik meg, egyetlen forintot sem kapnak. 

Rosszindulatú, gonosz döntés - így reagált Komjáthi Imre arra, hogy a sajókazai önkormányzat úgy döntött, a pénzbeli szociális ellátásokat, vagyis a rendszeres szociális segélyt, a foglalkoztatást helyettesítő és lakhatási támogatást csak banki átutalással fizeti ki márciustól. A Közmunkások Szakszervezetének társelnöke, megjegyezte, a segélyből, közmunkából élő embereknek hónap végén a 30 forint is nagy kincs, gyakran ennyi hiányzik ahhoz, hogy legalább egy fél kiló kenyeret tudjanak venni. Ha ezt nem tudják megoldani - mondta -, marad a vakaró, vagyis a lisztből, vízből, sóból összegyúrt tészta, amit a tűzhely tetején sütnek ki. Gyakran napokig csak ez jut az asztalra. Ilyen helyzetben tovább alázni és nehezíteni a szegények helyzetét, már embertelenség - fogalmazott Komjáthi Imre.

Sajókazán Stefán László polgármester és Tóth Ábel jegyző nemrég arról küldött értesítőt a falu lakóinak, hogy ezentúl kizárólag banki átutalással fizetik ki a szociális juttatásokat. Van ugyan a településen egy takarékszövetkezet, de annak nincs automatája. Az emberek így vagy több száz forintos költséggel a pénzintézetben, vagy még drágábban, a postán kénytelenek pénzt felvenni. Azok, akik olcsóbb szolgáltatást kínáló bankot választanának, átbiciklizhetnének a 6-7 kilométerre lévő Kazincbarcikára. Sárközi Gábor, a Roma Sajtóközpont munkatársa azonban lapunknak elmondta, hogy ez nem egy veszélytelen vállalkozás. Sajókazáról ugyanis csak a szomszédos Sajóivánkáig lehet eltekerni, onnan viszont közúti tábla tiltja a kerékpáros közlekedést Kazincbarcikáig.

Van még egy murvával leszórt út, ami viszont esős időben használhatatlan, egyébként pedig munkagépek járnak rajta. De a kopott bicikligumiért, láthatósági mellény vagy épp csengő hiányáért is sorra büntetik a rendőrök az embereket - mondta. A buszozás is megoldás lehetne, ám az ilyen isten háta mögötti településeken naponta két busz jár, egy reggel, egy meg este. Így a 22 ezer 800 forintos segély felvétele egy teljes napot is igénybe vehetne. Sárközi Gábor megjegyezte azt is, az embereknek nem csak a költséggel járó folyószámla megnyitása és a pénz felvételének nehézsége jelent gondot, sokak életét megnehezíti a hitel és az uzsora. Abban a pillanatban, hogy számlájukra érkezik a pénzük, a hitelező már rá is teheti a kezét, így megint egyetlen fillér nélkül maradnak. Ennek ellenére a sajókazaiak szinte mindannyian megnyitották a folyószámlát - mondta -, hiszen a 200 embernek nem maradt más választása. Aki ezt nem tette meg, nem kap pénzt.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) ügyvédje, Ammann Zsuzsa a Roma Sajtóközpontnak azt mondta, senkit nem lehet kötelezni folyószámla nyitására, a rendelkezés törvényellenes. Az ellátások kifizetését és jogosultak körét törvény határozza meg, melyet a képviselő-testület nem írhat fölül, nem szűkítheti a feltételeket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal szerint viszont helyesen járt el a település vezetője, Társy József kabinetfőnök a VS.hu kérdésére azt válaszolta, hogy ha az ellátást az önkormányzat állapítja meg, akkor joga van a kifizetés, folyósítás, ellenőrzés módját is meghatározni.

Hegedűs megúszta egy "írásbelivel"

Berze Márton írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2014.03.08. 06:13
Hegedüs Loránd FOTÓ: Bielik István
Fegyelmi büntetésként mindössze írásbeli figyelmeztetést kapott a Hazatérés templomában a Horthy-szobor avatásán történtek miatt Hegedűs Loránt lelkész a Budapest-Északi Református Egyházmegye bíróságától. A testület a lelkészi törvény azon passzusaira hivatkozva ítélte el az antiszemita kuruc.info portálon is rendszeresen publikáló Hegedűst, amelyek tiltják a közösség megosztását és a gyűlöletkeltést.

A vádat képviselő Horváth György egyházmegyei jogtanácsos korábban a legsúlyosabb büntetés, vagyis a lelkészi hivatástól való eltiltást jelentő úgynevezett "palástvesztés" kiszabását kérte a bíróságtól, ám a testület szerint ez a korábbi fegyelmi eljárások és a politikai színezetű szoboravatás ellenére sem indokolt. A bírói tanácsot vezető Tóth Irén szerint Hegedűs az ellene benyújtott "panaszban" foglaltakat ugyan valóban elkövette, ám szerinte az egyházi bíráskodás célja nem a büntetés, hanem a "pásztorkodás", vagyis az, hogy minden "ékesen és szépen menjen". Hegedűs az ítélethirdetést követően azt nyilatkozta, a bíróság nem értékelte pártpolitikai tevékenységként sem a Horthy-szobor felállítását, sem az istentiszteletet. Szerinte csak azért kellett elmarasztaló ítéletet hozni, mert Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a "média által befolyásolt beadványt" fogalmazott meg. Az ítélet egyelőre nem jogerős.

Mint ismert, tavaly novemberben a Szabadság-téri Hazatérés templomának előterében több száz megemlékező jelenlétében avatták fel Horthy Miklós egykori kormányzó mellszobrát. A szoboravatást a Jobbik pártalapítványa finanszírozta, és az avatáson a párt politikusai, szimpatizánsai is részt vettek, sőt azon - a korábban a zsidó származású országgyűlési képviselők listázását javasló - Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő is felszólalt. Az egyházügyi perben a vádat képviselő Horváth György a tárgyaláson úgy vélekedett, hogy Hegedűs a szoboravatás előtt elmondott prédikációját egyebek közt a zsidóság elleni uszításra használta fel, holott egy református lelkésznek a megbékélést kell keresnie. Horváth a perbeszédében azért kért hivatalvesztést, mert véleménye szerint Hegedűs a zsinati határozattal ellentétesen politikai rendezvényt tartott egy templomban.

A bel- és külföldön egyaránt nagy port kavart, antiszemita hangvételű beszédekkel tűzdelt szoborállítás ügyében lefolytatott tárgyaláson Hegedűs Loránt személyesen nem jelent meg. A lelkész csak egy 16 oldalas, antiszemita-, és bírálóit gyalázó kirohanásokat tartalmazó írásos vallomást juttatott el a bíróságnak, amelyben saját egyházát a "hites cionista szekta" szekértolójának, Izraelt terrorállamnak titulálta, és "sárga csillagos", "ólálkodó, megnőtt éhű fattyúnak" nevezte a szoboravatás ellen tüntető civileket.