Előfizetés

Görögország - Milliárdok a nácik rémtetteiért?

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.02.28. 06:31
A görögök egykönnyen nem mondanak le igényeikről FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
A görög legfelsőbb bíróság jogászai vizsgálják, mekkora kártérítés illetheti meg Athént a Németország által a második világháború idején az ország területén elkövetett rémtettek miatt - jelentette be Evangelosz Venizelosz külügyminiszter. Az erről szóló tanulmány már tavaly tavasszal megszületett, ám eredményét titokban tartják, ezért továbbra sem ismert, mekkora összeget követel a görög állam. Nagy kérdés, egyáltalán elő mer-e állni a jelenlegi kormányzat egy Berlinnel szembeni követeléssel.

Berlin sem tagadja, s ezt már Konrad Adenauer 1949-től 1963-ig hivatalban lévő kormánya is elismerte, hogy a náci Németország 1941 áprilisban minden ok nélkül támadta meg a görögöket, s a következő négy évben brutális rezsimet vezettek be. Arányait tekintve Görögországnak okozták a legnagyobb kárt a világháború folyamán Lengyelország, a Szovjetunió és az egykori Jugoszlávia után.

Athén a világháborút követően irreálisan magas kártérítést követelt: az összes német kártérítés felét akarták megszerezni. A nagyhatalmak azonban eleve nemet mondtak a görögök túlzó igényeire. A párizsi békekonferencián, 1946-ban, Görögországnak a németek által fizetendő összes kártérítés 4,5 százalékát szavazták meg, amelyet további 2,7 százalékkal toldottak meg. A németek a kárt készpénz mellett gépekben is megfizethették. Ez utóbbiak értéke akkori áron 25 millió dollár volt, ez ma körülbelül 2 milliárd eurónak felel meg.

Csakhogy a gépeket sosem kapta meg Görögország. A szállítmány harmadát 1950-ben indították útnak hajón Görögországba, ám sosem érkezett meg a görög kikötőkbe. A másik kétharmad a hamburgi kikötőben rozsdásodott, mígnem eladták a briteknek. Máig nem tudni, hol veszett el a szállítmány, feltehetően kétes hátterű üzletemberek "privatizálták". Nem kizárható azonban az sem, hogy akkoriban a görög kikötők nem is voltak fogadóképesek. A világháború után ugyanis Görögországban polgárháború tört ki, amely 1949-ben a kommunisták vereségével zárult. A konfliktusban összesen 40-160 ezer ember vesztette életét.

A németek ezután további jelentős összegeket juttattak Athénnak. 1953-ban 200 millió márkányi befektetési hitelt nyújtottak, 1960-ban pedig 115 millió márkát utaltak át a görögök számára. Manapság azonban a populista pártok nem érik be ennyivel. Azzal érvelnek, hogy a világháború idején a görög nemzeti bank 476 millió birodalmi márkát folyósított Németországnak. Kamatokkal együtt ez körülbelül 70 milliárd eurónak felel meg - számolta ki a Die Welt. A görög populista pártok szerint azonban még ez is túlságosan kevés. Időnként egészen vad elképzelések látnak napvilágot egyes görög szakértők és politikusok részéről arról, szerintük mekkora összeggel is tartoznak a németek.

Manolisz Glazosz volt radikális baloldali képviselő állt elő a legnagyobb követeléssel. Alighanem azért, mert az 1922-ben született író ma is élénken emlékezik a nácik által elkövetett szörnyűségekre. A németek 1941. április 27-én vonultak be Athénba. Glazosz ekkoriban a görög Vöröskeresztnél dolgozott, s ellenálló volt. Állítólag röviddel a náci inváziót követően, 1941 májusában, egy társával felmásztak az Akropoliszra, s eltávolították a horogkeresztes zászlót. Úgy véli, hogy ezzel is sokaknak bátorságot adtak az ellenállásra. Glezosz azt állítja, távollétében halálra is ítélték, 1942. márciusában elfogták, s a börtönben megkínozták, TBC-t kapott. Néhány hónappal később azonban kiengedték. 1943-ban azonban az olaszok, 1944 februárjában pedig kollaboráns görögök ismét rács mögé juttatták.

Glezosz ma, kilencven év felett is aktív politikai tevékenységet fejt ki. Különösen a német kárpótlás ügye foglalkoztatja. Azt a követelését azonban, amely szerint kamatokkal együtt 1000 milliárd euróval tartozik Németország Athénnak, még radikális baloldali társai is túlzónak tartják. Ők "csak" körülbelül 300 milliárd eurót követelnek Berlintől.

A számháború még sokáig folytatódhat, kérdés azonban, hogy a kormány elő mer-e állni követeléssel. Jogilag teljesen megalapozatlannak tűnik bármiféle igény. 1990-ben ugyanis Athén elismerte, hogy nincs több követelése a németekkel szemben. Másrészt a jelenlegi kormányzat éppen jó kapcsolatokra törekszik a hitelezőkkel, beleértve Németországot is.

Egy ilyen igény bejelentése azonban beláthatatlan következményekkel járhat, s Antonisz Szamarasz kormánya eláshatja magát Brüsszel előtt, elveszítheti az EU bizalmát is. Nem is szólva arról, hogy a hitelező trojka, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) eddig összesen 240 milliárd eurónyi mentőcsomagot szavazott meg az országnak. Ennek nagy részét Berlin állja.

Athén egyébként egy éve már megpendítette, arra készül, hogy bejelenti kártérítési igényét Németországnak. Akkor a görög pénzügyminisztérium állított össze jelentést az ügyben. Ebben hat évtizedre visszanyúlóan gyűjtötték össze a kártérítésre vonatkozó dokumentumokat. Az anyagot jogi tanácsadóknak küldték tovább.

Az ellenzéki baloldali radikális Szirizának és más populista pártoknak nincs veszítenivalója. Ezért folyamatosan napirenden tartják a német kártérítés ügyét, rendre azt hangoztatva, hogy ha megkapnák az igényelt összeget, akkor Görögország kikerülne az adósságcsapdából. A kormányt is nagy nyomás alá helyezik ennek kapcsán.

Ha a görög kormány mégis előállna újabb igényekkel Berlinnel szemben, nem nehéz kitalálni, mit válaszol a német kormány. Angela Merkel ráadásul már korábban is jelezte, nem hajlandó vitát nyitni a témában, mert minden jóvátételt megfizettek. Tavaly pedig úgy foglalt állást, ha az athéni kormány mégis kártérítést követelne, az igencsak beárnyékolná a két ország viszonyát.

Janukovics Oroszországban

Publikálás dátuma
2014.02.28. 06:30
Arszenyij Jacenyuk új ukrán kormányfő azt közölte, kamikaze feladatot vállalt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Tegnap megalakult az új ukrán kormány, amely azonnal segítséget kért a Nemzetközi Valutaalaptól. Továbbra is feszült a helyzet a Krím-félszigeten, oroszbarát fegyveresek behatoltak a helyi parlament épületébe. Putyin orosz elnök ígéretet tett arra, Moszkva tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását.

Beiktatták Arszenij Jacenyuk új ukrán miniszterelnököt és kormányát, s megalakult az "Európai Választás" koalíciója, amelyet Julija Timosenko Haza pártja, a Vitalij Klicsko-fémjelezte Ütés (UDAR), valamint a szélsőségesen nacionalista Szabadság alkotja.

Jacenyuk székfoglaló beszédében közölte, haza akarják hozni azt a 70 milliárd dollárt, amelyet szerinte a megbuktatott elnök, Viktor Janukovics és körei helyeztek el offshore pénzintézetekben az elmúlt három évben. Szőrén-szálán nyoma veszett az Egyesült Államoktól kapott 37 milliárd dolláros hitelnek. Kifejtette, a jegybank tartalékai 15 milliárd dollárra csökkentek. Bár nincsenek végleges adatai a költségvetést illetően, "az államkincstárat kifosztották és már üres" - mondta. Kijev 1,8 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak, 3 milliárddal Kínának. Mint mondta, kormányának szerepvállalása "politikai öngyilkossággal" ér fel.

Kijev 15 milliárd dollár segélyt kérvényez a Nemzetközi Valutaalaptól, s az IMF missziója a következő napokban érkezhet Kijevbe - közölte Christine Lagarde, a valutaalap főigazgatója. A kijevi kormány mindenekelőtt a nemzeti valuta, a hrivnya értékének zuhanását akarja megakadályozni.

Egyre feszültebb a helyzet a Krím-félszigeten. Csütörtökön reggel mintegy 30-50, magát az orosz ajkú lakosság "önvédelmi erejének" nevező fegyveres elfoglalta az Ukrajnához tartozó félsziget regionális parlamentjének épületét Szimferopolban, s kitűzték az orosz zászlót. A parlament előtt már napok óta tüntetéseket tartottak, szerdán pedig összecsapások törtek ki az oroszpárti és oroszellenes lakosság között, húszan megsérültek. A helyi törvényhozás előtt mintegy száz rendőr vonult fel. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter elmondta, riadókészültségbe helyezték a különleges rendőri egységeket.

Arszenij Jacenyuk új kormányfő azt közölte, válaszolnak az ország területi egységét célzó provokációkra, s deklarálta: "Krím Ukrajna része". A Reuters úgy értesült, az orosz kormány késznek mutatkozott arra, hogy közös megoldást találjon a Nyugattal az ukrán válság megoldására, ha az ország "minden állampolgárának" érdekeit figyelembe veszik. John Kerry amerikai külügyminiszter pedig azt közölte: Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetést folytatott Barack Obamával, s az orosz elnök biztosította az amerikai államfőt arról, hazája tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását.

Anders-Fogh Rasmussen NATO-főtitkár azt közölte, nincs arra utaló jel, hogy Oroszország katonai beavatkozásra készülne. Moszkva biztosította őt arról, hogy az ország nyugati részén zajló hadgyakorlat nincs összefüggésben az ukrán helyzettel. Az észak-atlanti szövetség tegnap védelmi miniszteri tanácskozásán tárgyalt az ukrán kérdésről. A résztvevők megállapították, nincs tervük arra, ha Moszkva katonai akciót indítana. Irakli Alaszania grúz védelmi miniszter nem hiszi azt, hogy Oroszország beavatkozna Ukrajnában.

A krími parlament rendkívüli ülésén határozatot hozott arról, hogy május 25-re referendumot írnak ki az autonómia kiterjesztéséről. A Krím-félszigetet 1954-ben Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár csatolta ukrán területhez. Ő maga is ukrán származású volt. Ma a lakosság nagy része, 57 százaléka orosz, 12 százalék tatár. Mindössze 24 százalék az ukránok aránya. A helyiek elsősorban amiatt vonultak az utcákra, mert az új vezetés egyik első intézkedéseként eltörölte a nyelvtörvényt, amely lehetővé tette a kisebbségek számára nyelvük használatát azokon a területeken, ahol lakossági számarányuk meghaladta a tíz százalékot. Az intézkedés súlyosan érinti a kárpátaljai magyar lakosságot is.

Előkerült Viktor Janukovics leváltott államfő. A Ria Novosztyi értesülései szerint ma sajtóértekezletet tart Oroszországban, az ukrán határhoz közeli Rosztov-na-Donuban. Előzőleg írásos üzenetében azt közölte, továbbra is ő Ukrajna legitim elnöke, szabad és demokratikus választások során került az államfői székbe. A kijevi parlament döntéseit törvénytelennek tartja - hangoztatta Janukovics orosz hírügynökségek közlése szerint. Hozzátette, nem nézheti tétlenül a hazájában zajló eseményeket.

Mint írta, nem teljesítették a február 21-én a nyugati partnerek által elősegített, s az ukrán ellenzékkel megkötött megállapodás pontjait. Az utcákon a szélsőségesek vették át az irányítást, "engem és híveimet testi erőszakkal fenyegetnek" - közölte. A leváltott elnököt hazájában "tömeggyilkossággal" vádolják. Ezért nemzetközi elfogató parancsot adtak ki vele szemben. Nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni, hogy az üzenet valóban Janukovicstól származik.

Martonyi János külügyminiszter tegnap szlovák és cseh kollégájával, valamint a lengyel külügyi tárca képviselőjével Ukrajnába utazott. Ma Kijevben a tervek szerint találkoznak Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfővel, Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel, Vitalij Klicskóval és várhatóan Julija Timosenkóval.

Segélyhívásban lemaradásban vagyunk

A jövő évtől minden, az Európai Unióban értékesített új autóban olyan segélyhívónak kell lennie, amely baleset esetén automatikusan riasztaná a mentőszolgálatokat a baleset helyszínére vonatkozó adatokkal. Az erről szóló jelentésről a szerdai plenáris ülésen szavazott az Európai Parlament.

A vitán Gurmai Zita, európai parlamenti képviselő elmondta: céljuk az volt, hogy egy uniós szintű segélyhívó rendszert hozzanak létre, amely nyilvános, egyszerű és elérhető mindenki számára. Az átfogó stratégia három szabályozási megközelítést foglal magába: a járműrendszereket, a távközlési hálózatokat és a közbiztonsági válaszpontokat (KBVP). A segélyhívó ezért hozzájárul a közúti közlekedésbiztonsági akcióprogram által bevezetett új célhoz, hogy csökkenjen a sérülések száma Európában.

A képviselő hangsúlyozta: "Ahhoz, hogy a rendszer időben és hatékonyan tudjon működni, illetve annak érdekében, hogy a segélyhívó stratégiát teljes mértékben végre tudják hajtani, alapvető fontosságú, hogy a tagállamok frissítsék közbiztonsági válaszpontjaikat."

Magyarországon legutóbb tavaly év végére ígérték, hogy végre működésbe lép az egységes segélyhívó rendszer - számoltunk be róla -, de, hogy megtörtént volna, annak semmi nyoma. A díjmentesen hívható, már élő 112-es számmal kapcsolatban számos kifogást fogalmazott meg az ombudsman. Állítása szerint a központi szám - ez a rendőrségen csöng - sok esetben inkább hátráltatja, semmint segíti a mentéseket.

Az e-segélyhívórendszer jövő évi bevezetéséhez információink szerint sem technikai, sem pénzügyi eszközöket nem terveztek a költségvetésben.