Előfizetés

A vendég kapja a büntetést, ne a prostituált!

Az EU-tagállamoknak nem a prostituáltak, hanem vendégeik megbüntetésével kellene visszaszorítaniuk a prostitúciót, vélte a Parlament szerdán egy nem kötelező érvényű állásfoglalásban. A képviselők hangsúlyozták, hogy a prostitúció sérti az emberi méltóságot és az emberi jogokat, függetlenül attól, hogy önként vagy erőszak hatására végzik. A parlament felszólította a tagállamokat, hogy találjanak menekülési útvonalat és alternatív megélhetési lehetőséget a prostitúcióval felhagyni kívánó nők számára.

„A Hollandiában és Németországban bevezetett és katasztrofálisnak bizonyuló, túlságosan általános jogszabály helyett taktikusabban kell megközelítenünk a prostitúcióval szembeni fellépés kérdését. A nők testét árucikként kezelő férfiakat kell megbüntetni, nem pedig azokat, akik kényszerből vannak a szexiparban - mondta a témáért felelős brit szocialista képviselő, Mary Honeyball. „Az Európai Parlament van olyan ambiciózus, hogy nem fogadja el adottnak a prostitúciót, hanem fellép ellene."

A nem kötelező érvényű állásfoglalást 343 szavazattal, 139 szavazat és 105 tartózkodás mellett fogadták el. A legtöbb képviselő egyetért abban, hogy a prostitúció, a nők és lányok kereskedelme ellen leghatékonyabban az északi modell alkalmazásával lehet fellépni. Svédország, Izland és Norvégia az emberi jogok megsértésének és a nők elleni erőszak egy formájának tekinti a prostitúciót, és a szexet kínáló fél helyett a szexet megvásárló felet bünteti. A képviselők felszólítják az EU tagállamait, hogy használják fel az északi tapasztalatokat saját politikájuk kialakításához.

A 21 évnél fiatalabb prostituáltaktól vett szexuális szolgáltatást minden EU tagállamban bűncselekménynek kellene tekinteni. A képviselők felhívták a figyelmet a bizottság adataira, amelyek szerint az emberkereskedők csapdájába kerülők 62 százaléka szexuális kizsákmányolás áldozata lesz. A beazonosított vagy feltételezett áldozatok 96 százaléka nő. Az EU tagországainak határozottabban kellene fellépniük az emberkereskedelem ellen, és jobb védelmet kellene biztosítaniuk az áldozatoknak, hangsúlyozták a képviselők.

Az állásfoglalás felszólítja a tagállami hatóságokat, hogy dolgozzanak ki menekülési útvonalat a prostitúcióból szabadulni kívánó nők számára, és segítsenek nekik más jövedelmi források megtalálásában. A prostitúció megelőzéséhez jobb oktatásra, és a nőket és gyerekeket prostitúcióba kényszerítő szegénység felszámolására van szükség.

Egy kedden megszavazott másik állásfoglalásban a képviselők uniós szintű fellépést kértek a nők elleni erőszak ellen. Felkérték a bizottságot, hogy még idén nyújtson be a nemen alapuló erőszak megelőzését célzó jogszabálytervezetet. A képviselők megjegyezték: a nemi alapú erőszakot bűncselekménynek kellene tekinteni. „El kell érnünk, hogy Európában minden nő számára megadasson az erőszakmentes élet - mondta a téma parlamenti felelőse, Antonyia Parvanova bolgár liberális képviselőnő.

Összecsapások a Krím-félszigeten

Egyre feszültebb a helyzet a Krím-félszigeten. Tegnap összecsapások törtek ki Szimferopolban a tatár és az orosz ajkú lakosság között. Egyes hírek szerint néhány tüntető behatolt a parlament épületébe. Moszkva egyelőre kivár, de senki sem jósolhatja meg, mi lesz az orosz vezetés következő lépése.

Az első moszkvai döntések önmagukért beszélnek. A Kreml közvetítője eleve alá sem írta az ukrán államfő és a kijevi ellenzék Európai Uniós közvetítéssel megszületett és később felrúgott megállapodását. Hazarendelték a kijevi orosz nagykövetet, a Barack Obamával folytatott telefonbeszélgetésben pedig arra helyezte a hangsúlyt Vlagyimir Putyin, hogy a radikális ellenzék miatt rendkívül veszélyes határig jutott el az ukrajnai szembenállás.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is jelezte az EU-nak, hogy elfogadhatatlannak tartják a radikálisok magatartását. Ebből következik, hogy Moszkva egyelőre nem folyósítja azt a 15 milliárd dolláros pénzügyi segítséget, amiben Janukovics megdöntött elnökkel korábban megegyezett.

Az orosz gazdaságfejlesztési miniszter azt is kilátásba helyezte, hogy ha Kijev megköti a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unióval, akkor felemelik az ukrán árukat sújtó importvámokat.  

A legkeményebb hangot Dmitrij Medvegyev kormányfő ütötte meg, aki kijelentette: "Ha a Kijevben dulakodó fekete maszkos, Kalasnyikov géppisztolyokkal felszerelt embereket kormánynak lehet nevezni, akkor igen nehéz lesz ilyen kormánnyal együttműködnünk". A kormányfő szerint a gázszállítási szerződés teljesítése a későbbiekben az ukránokkal folytatandó egyeztetéstől függ.

A legnagyobb kérdés, mit lép Moszkva, ha az Ukrajnában élő oroszokat atrocitások érik. A józan ész mindenesetre azt diktálná, hogy senki ne mélyítse tovább a már eddig is meglévő szakadékot a keleti és a nyugati országrész között. Csakhogy ez már megtörtént.

Az új ukrán parlament eltörölte a 2012-ben elfogadott törvényt a kisebbségi nyelvek használatáról. Ezzel elsősorban a nagy lélekszámú orosz népességet sújtják. Az ukrajnai oroszok pedig elszakadási törekvéseiknek adtak hangot. Ennek egyik markáns megnyilvánulása, hogy a Krím-félszigetre látogató orosz képviselők küldöttségének puszta megjelenésében a helyiek már reményt látnak az Oroszországhoz való csatlakozásban.

Bár Moszkvában hangoztatják érdekeltségüket Ukrajna egyben maradására, annak lehetőségét nem zárják ki, hogy ha a Krím határozatot hoz az Oroszországhoz való csatlakozásról, akkor az Állami Dumában megvizsgálják ezt a kérdést.

Az "Igazságos Oroszország" vezetője máris javaslatot tett arra, hogy hat hónap alatt adják meg mindenkinek az orosz állampolgárságot, aki ezt Ukrajnában igényli.  Tegnap a Krím-félszigeten az orosz ajkú lakosság több ezer tagja tüntetett a legfelsőbb bíróság szimferopoli épülete előtt.

„Oroszország, ments meg minket!” – hangoztatták. Később az oroszellenes tatárok is az utcára vonultak, s összecsapások törtek ki a két tábor között a parlament épületénél. Egy ember meghalt, bár állítólag infarktus végzett vele. Az Unian hírügynökség szerint néhány tatár tüntető a helyi törvényhozás épületébe is behatolt.

A feszültség óráról órára fokozódik. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentése szerint Vlagyimir Putyin államfő a harckészültség azonnali, rendkívüli ellenőrzését rendelte el két oroszországi katonai körzetben, köztük az Ukrajnával is határos Nyugati Katonai Körzetben.

Egy, a Krímben állomásozó orosz fekete- tengeri flottához közel álló forrás egy helyi televíziónak azt mondta, hogy orosz katonák érkeztek Jaltába. Az orosz média is részletesen foglalkozott a Krím-félszigeten történtekkel. A Kommerszant ugyanakkor azokra az ellentétekre hívta fel a figyelmet, amelyek az új ukrán hatalom közelébe került politikusok között feszül.

Féltik a vagyonukat az oligarchák

R.T.
Publikálás dátuma
2014.02.27. 06:34
Janukovics elképesztő vagyont halmozott fel kijevi rezidenciáján FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Ukrajnának most nagy szüksége lenne arra a pénzre, amit oligarchái külföldre, főként brit, osztrák, liechtensteini és ciprusi bankokba és ingatlanokba menekítettek. Annál is inkább, mert ha Kijev nem kap csak az idei évre legalább 35 milliárd dolláros segélyt, államcsőd fenyegeti. 

Nem Viktor Janukovics színre lépésével gazdagodott meg hirtelenjében az elit. Az oligarchák Julija Timosenko kormányzása idején is uralták az ország gazdaságát. 2008-as adatok szerint a GDP 85 százaléka volt a kezükben. Ugyanakkor tény, hogy Janukovics elnöksége alatt nagyon meggazdagodtak saját bizalmasai és közvetlen környezete.

Az utóbbi években emelkedett fel az oligarchák mellé a volt államfő fia, Olekszakder Janukovics, aki szinte egyik napról a másikra vált dúsgazdag milliomossá. A fiú nem fogorvosi praxisából gyűjtött össze egyes becslések szerint 370 millió, más források szerint félmilliárd dollárt. Olekszander Janukovics elsősorban Svájcban üzletel.

A "kis Janukovics" cégét, a Mako Trading S. A-at Genfben jegyezték be. Szintén a Janukovics család állhat a liechtensteini bejegyzésű P&A Corp. Trust mögött. A vállalat ügyeit egy Ausztriában működő ügyvéden keresztül intézték - mondta el a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Daniel Thelesklaf, a Financial Intelligence Unit liechtensteini részlegének vezetője. Ez a cég szoros kapcsolatokat ápol brit vállalatokkal is.

A leggazdagabb ukránként Rinat Ahmetovot tartják nyilván, akinek vagyonát 16 milliárd dollárra becsülik. A 2010-es elnökválasztás idején Janukovics kampányába "segített be", nem csekély tőkével. 2011-ben aztán a világ egyik legdrágább ingatlanját vásárolta meg Londonban, potom 136 millió fontért (165 millió euró).

Előtte soha senki nem adott ennyit a brit fővárosban ingatlanért. Múlt héten olyan hírek láttak napvilágot, melyek szerint Ahmetov elmenekült szűkebb pátriájából, Donyeckből, ahol 30 acél- és szénvállalat tulajdonosa. Aggódhatnak a Shakhtar Donyeck focistái is, hiszen az ismert klubot is Ahmetov finanszírozza. Civil szervezetek szerint az oligarcha kapcsolatban áll a svájci Metincvest International S. A., valamint a DTEK S. A. nevű céggel.

Szintén a Régiók Pártjának támogatója volt két másik oligarcha, Vagyim Novisznkij és Szerhij Tigipko. Utóbbi a válság kitörésekor szakértői kormány életre hívására tett javaslatot. Rendkívül jelentős személyiségnek számít a "gázmágnásnak" nevezett, mintegy másfélmilliárd dolláros vagyonnal rendelkező Dmitro Firtas is, aki körülbelül 30 parlamenti képviselőt irányít. Bizalmasa, Szerhij Liovicskin volt az elnöki adminisztráció vezetője.

Az ötmilliárd dollárral büszkélkedő Viktor Pincsuk az acélipar irányítója, vagyonát azt követően gyarapíthatta, hogy feleségül vette Leonyid Kucsma volt elnök lányát. Pincsuk Tony Blair Hit Alapítványának támogatója. A leggazdagabb ukránok között közé tartozik Petro Porosenko.

Bár a 2000-es évek elején fontos szerepe volt a Régiók Pártjának létrehozásában, később szakított Kucsma volt elnökkel, majd a 2004-es narancsos forradalom után már Viktor Juscsenko elnök legfőbb bizalmasai közé tartozott. Ezt követően számos pozíciót kapott a kormányban, az államigazgatásban, 2007-ben aztán az ukrán nemzeti bank elnökének nevezték ki.

A svájci nemzeti bank közlése szerint körülbelül 1,6 milliárd eurónyi összeget helyeztek el a pénzintézetben ukrán állampolgárok. Az összeg nagy részét akár be is fagyaszthatják a kijevi események nyomán. Ugyanakkor a berni külügyminisztérium azt közölte, ezt egyelőre nem kérvényezték Kijevből.