Előfizetés

A művészet minden pénzt megér?

Hamvay Péter
Publikálás dátuma
2014.02.26. 06:45

A napokban kelt szárnyra a hír, hogy a magyar állam 4,5 milliárd forintért vásárol műtárgyat a Szépművészeti Múzeum számára. Egyelőre nem tudni, milyen alkotásról van szó, az bizonyos, hogy az összeg a magyar múzeumi műtárgygyarapítás esetében történelminek tekinthető. A Nemzeti Kulturális Alap 150 millió forint alatt költ évente, a Ludwig Múzeumnak a német alapítvány mintegy 18 millió forintot ad e célra, a Szépművészeti Múzeumnak az utóbbi évtizedekben egy 100 milliós egyiptomi relief volt a legnagyobb műtárgybeszerzése.

A magyar állam 4,5 milliárd forintért vásárol a Szépművészeti Múzeum számára műtárgyat, a közgyűjtemény szerint a " jogügylet még nem zárult le." Múzeumi forrásaink cáfolták a sajtóban megjelent találgatást, miszerint Gustave Courbet Fehér harisnyás akt című képe volna az ügy tárgya meg.

Magyar művész munkája vélhetően nem lehet, hiszen eddig a legdrágább honi festményt, Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején címűt 240 millió forintért árvereztek el. A 4,5 milliárd forint még nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számít, magyar viszonyok között pedig bátran nevezhetjük történelminek. A dualizmus óta nem vásároltak ennyiért műtárgyat, műtárgyakat a magyar múzeumok.

Rég elmúltak azok az idők, amikor fix műtárgybeszerzési keret állt az intézmények rendelkezésére. A gyűjteménygyarapításra leginkább szponzori segítséggel (ami a válság óta nem nagyon járható út) vagy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi pályázatai, vagy miniszteri keret segítségével van mód.

Az NKA 2012-ben 133 millió forintot, 2013-ban 117 millió forintot adott különböző közgyűjteményeknek műtárgyvásárlásra, ám ebbe nem csupán művészeti tárgyak szerepelnek.

A képzőművészet területén - ezen az összegen belül - három nagyobb forrás áll rendelkezésére, egy körülbelül ötven milliós keret a kortárs művek vásárlására, néhány 10 millió forintból gazdálkodik a közgyűjteményi kollégium, 2012-ben pedig ötven millió volt az Ithaka programra. Utóbbi a külföldön található, s a magyar művelődés-és tudománytörténet szempontjából jelentős hagyatékok és gyűjtemények megszerzésének, hazahozatalának és elhelyezésének céljára jött létre.

Így vásárolta meg a Petőfi Irodalmi Múzeum Dsida Jenő hagyatékát, vagy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az amerikai magyar emigráns közösség életmódját dokumentáló épület berendezését. Ha megnézzük az NKA legutóbbi döntéseit, néhány százezer forintos támogatásokat látunk.

2009-ben közel 300 millió forint összegben vásárolt a magyar állam Robert Capa mesterkópiákat az International Center of Photography nevű New York-i fotós intézettől. A Nemzeti Múzeumba került képekért irreálisan sokat adtunk, hiszen nem a művész által nagyított fotográfiákról, vintage-okról van szó, hanem a művész testvére által válogatott és nagyított kópiákról.

Legutóbb a Pécsi Janus Pannonius Múzeum vásárolt meg 19 millió forintért Virág Judit galériájából egy, az 1906-os milánói világkiállításon szerepelt, sokáig lappangó Zsolnay vázát. Az ügy azért volt botrányos, mert a múzeum vezetője, szakemberei csak pletykákból tudták, hogy megvásárolták minden idők legdrágább Zsolnay-műtárgyát.

A vételről politikusok döntöttek, máig nem világos, hogy a város miért, kinek a tanácsára döntött a vásárlás mellett, s milyen forrásból finanszírozta azt. A múzeumnak természetesen nem volt 19 millió forintja ilyen célra. 2012-es jelentésében az olvasható, hogy "a műtárgyállomány csak pályázati támogatás és ajándékozás útján gyarapodott". 

A Ludwig Múzeum számára 60 ezer eurót, (18 millió forint) bocsát rendelkezésére a német alapítvány műtárgybeszerzés céljára. A legnagyobb vásárlásokat az elmúlt években a Szépművészeti Múzeum eszközölte, szponzori és állami támogatással. Saját erőből csak néhány milliós tételeket tudtak beszerezni.

Célzott támogatás
Az Iparművészeti Múzeum műtárgyvásárlásra két alkalommal kapott  célzott támogatást  a kulturális tárcától: 2012 végén aukción vásárolták meg az Alexandre Bigot által készített boroskészletet, összesen 840 ezer forintért. 2013 folyamán 8,12 millió forintos támogatást kapott a múzeum egy nagy értékű, kiemelkedő színvonalú, 17. századi elefántcsont faragvány megvásárlására, amelynek a nagyközönség számára történő bemutatását a közeljövőben tervezik – közölte az intézmény. 

Bartolomé Gonzales egy infánst ábrázoló portréját 60 millió forintért 2007-ben vette meg a múzeum, ugyanebben az évben Hantai Simon korai festményét is megvásárolták 20 millió forintért, csakúgy, mint Kokoschka Földes Andort ábrázoló rajzát is 4 millió forintért. Lucien Hervé 100 negatívja is vásárlás útján jutott a gyűjteménybe 2010-ben.

Az antik gyűjtemény egy Orpheust ábrázoló mozaikhoz jutott csaknem 30 millió forint értékben 2005-ben, melyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium vásárolta meg, ugyanebben az évben jutott hozzá a múzeum egyiptomi gyűjteménye egy több ezer éves Varázsbothoz 12 millió forintért.

Bernard van Orley: Krisztus az olajfák hegyén című képét pedig a Magyar Nemzeti Bank támogatásával 2006-ban csaknem 70 millió forintért vásárolták meg.

A legnagyobb összegű vásárlás tavaly történt, ekkor 100 millió forintért állami támogatással jutottak hozzá egy óbirodalmi (i.e. 2200 körül) sírból származó, több mint két méteres reliefes faltöredékhez.

Két férfi arcképe

 

Ha az Esterházy képtár megvásárlását nem számítjuk, mindmáig a legnagyobb volumenű műtárgyvásárlás Pulszky Károly nevéhez fűződik. Az 1890-es évek első felében, parlamenti jóváhagyás nyomán kezdte meg a Szépművészeti Múzeum kollekciójának bővítését, csaknem 600 műtárgyat vásárolt Itáliában az intézmény későbbi igazgatója.

Ezek között Filippino Lippi, Lorenzo Monaco, Rembrandt, Dürer, Moretto da Brescia, Verrocchio, Giovanni della Robbia vagy éppen Luca Signorelli művei voltak. Ám a precizitás nem volt erős oldala. Pulszky Károlyt pénzügyi visszaéléssel vádolták meg, felfüggesztették állásából, vizsgálat indult ellene.

Az egyik kiváltó ok Piombo egyik festménye volt. Sebastiano del Piombo Ismeretlen férfiról készült képmását a milánói Scarpa-gyűjtemény aukciós kiállításán látta meg Pulszky 1895 őszén és azonnal meg is akarta szerezni. Meg volt győződve arról, hogy az életnagyságú álló alakot bemutató festmény Raffaello 1514 után festett műve, és a férfi arcvonásaiban a festő önarcképét vélte felfedezni.

Óriási összegért vásárolta meg a múzeum számára. Pulszky attribúciós tévedése nemcsak óriási felháborodást keltett a hazai közéletben, de politikai ellenfelei ezt ürügyként használták fel, amikor 1896 januárjában elmozdították hivatalából. A korabeli sajtó porig alázta Pulszkyt, a 'Piombo' név ekkor egyet jelentett a botránnyal és a korrupcióval amivel őt vádolták.

A teljesen hisztérikus közhangulat és a nemtelen támadások elől önkéntes száműzetésbe menekült, amelynek első állomása London volt, ahonnan Ausztráliába hajózott, és öngyilkos lett.

A Final Cut is a Frankofón Filmnapok programján

A Budapesti Francia Intézet szervezésében idén negyedik alkalommal kerül sor a Frankofón Fesztiválra február 28. és március 9. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Összesen 14 frankofón ország mutatkozik be megközelítően 40 mozgóképpel, amelyeket a magyar közönség most először láthat. A vetítések sorát február 28-án a Kis-Anglia című görög romantikus dráma nyitja. 

A Filmnapok programjába idén először versenyfilm-kategória is bekerült. A nyolc alkotásból a közönség választja ki a legnépszerűbbet, melynek hazai forgalmazását a TV5 Monde csatorna támogatja 1000 euróval.

A versenyfilmek szekciója egyaránt válogat az elmúlt év francia filmsikereiből – mint az Egyenlőség, testvériség, a Vénusz bundában, Az erőmű, az Attila Marcel – és az olyan merész független filmekből, mint a Diego Star, a Tonnerre, a Hosszúhullám vagy a Haiti srácok.

A Friss és ropogós szekció az elmúlt évek ismert és elismert frankofón filmjeinek válogatását kínálja, a nézők a romantikus komédiától a társadalmi drámákon át a thrillerig számos műfajból válogathatnak. A válogatásba fiatal rendezők munkái és koprodukciós különlegességek szintén bekerültek, fontos szerepet kaptak a programban a társadalmi kérdéseket boncolgató, könyörtelenül őszinte dokumentumfilmek.

A fesztivál különleges eseményei közé tartozik a Syntax Cinema Orchestra előadásában egy különleges, improvizációs némafilm-koncert, illetve egy Emmy-díjas, nagy sikerű francia tévésorozat, a Zombik éjszakája - Visszajárók három epizódja. A Magyar Est keretében újra mozivászon látható Pálfi György kultikus filmje, a Final Cut.

Lesz Premier plánban az afrikai mozi szekció, amely öt filmet mutat be. A vetítéseket az afrikai és karibi világ filmművészetének nagyjait bemutató fotókiállítás egészíti ki, amely az Uránia emeleti kávézójában látható február 28-tól.

Pély Barna - Sárik Péter duó csütörtökön a Mika Tivadar Mulatóban

Publikálás dátuma
2014.02.25. 17:35

A magyar zene két kiemelt egyénisége, két különböző stílus találkozik február 27-én a Mika Tivadar Mulató Színpadán. Pély Barnabás és Sárik Péter a nagy sikerű Jazzpression zenekarban dolgozott együtt, a közös muzsikálás azóta váratott magára. A formációt a véletlen hozta össze, a két művész Csíkszeredában, a Mini Jazz Fesztiválon lépett először duóban színpadra. Repertoárjukban olyan népszerű slágerek különleges feldolgozásai szerepelnek, mint a Billie Jean, Sweet Dreams, Superstition és természetesen felcsendül néhány klasszikus United dal is.

Pély Barna már több mint egy évtizede a magyar jazz és könnyűzenei élet egyik sokszínű, és meghatározó muzsikusa. Saját szóló karrieje (Pély Barna Trio) építése mellett jelenleg is a United zenekar énekes-gitáros frontembere, akikkel nem kisebb slágereket tudhat magáénak, mint a „Végső Vallomás”, „Hófehér Jaguár”, „Hajnalban még a nap is más”, „Keserű méz”, „Koktél”, „Nincs ősz nincs tél”,”Mondd még”, vagy az „Ébredj fel!”. 2000-ben a  zenekar „Első...” című nagylemeze Arany Zsiráf-díjat kapott az „év lemeze” kategóriában, a „Nincs ősz nincs tél” pedig Jakab Líra-díjas lett. Ugyanebben az évben Al Jarreau zsűrizésével megnyerte a Garai Attila jazz-ének versenyt a Magyar Rádióban. 2010-ben pedig a zenekar Príma Primissima díjat kapot 10 éves zenei munkásságáért. Producerként, zeneszerzőként, és hangszerelőként összefogta Tóth Vera 2. (Valami Más), és 3. (Tóth Vera) nagylemezének zenei munkálatait, melyeken többek között a „Mondd miért pont ő” , és a „Nem kell valaki másé” című dalok is a nevéhez fűződnek. 2003-2006-ig zsűriként, 2010- ben pedig meghívott tanárként és szakmai tanácsadóként résztvevője volt a Tv2 kereskedelmi tv Megasztár című énekes tehetségkutató műsorának. Énekstílusa, dalai, és „szlogenjei” méltán teszik generációja egyik kikerülhetetlen alakjává, és amit biztos nem mondhatunk el róla: hogy ”Ez nem jött át!”. Sárik Péter a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott, majd klasszikus zenei tanulmányokat folytatott Prunyi Ilona irányításával. Az évek során a jazz mellett majdnem minden zenei irányzatban kipróbálta magát: játszott, klasszikus, könnyű, pop, latin és világzenét. Jelenleg saját Trióját vezeti, mellyel rendszeresen turnéznak szerte Európában. Számos zenekarban és előadóval dolgozik. Mint zeneszerző jelentős nemzetközi sikereket mondhat magáénak: kompozíciói rendre dobogós helyezéseket érnek el az Egyesült Államok és Nagy Britannia legjelentősebb dalszerző versenyein. Díjak, elismerések: Orszáczky-díj 2011, Artisjus-díj 2010, Jazzy rádió dalverseny: “Legjobb szólista”, 2007, Emerton-díj 2004.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!