Már csak mutatóba épülnek lakások

Tavaly újabb 31 százalékkal csökkent az újonnan épített lakások száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Amíg 2011-ről 2012-re némi lassulás látszott a visszaesésben - csak 16,5 százalékkal kevesebb lakás épült - a zuhanás mértéke ismét erősödött 2013-ra.

Az építési engedélyek száma - amely a jövőbeli építések számának jó előrejelző mutatója - szintén 30 százalék körüli visszaesést mutat. Az okok között főleg a bizalomhiány, a keresleti és kínálati oldalt egyaránt sújtó finanszírozási nehézségek állnak. A trendfordulóhoz a bizalom felépülése mellett a kínálati oldalt is stimuláló intézkedésekre lenne szükség.

A fővárosban az értékesítési céllal épített lakások száma kevesebb mint tizedére esett vissza 2013-ban az újépítésű lakások felívelő időszakához képest. A községekben, ahol túlnyomórészt a saját célú építések domináltak, szintén nagyon jelentős a visszaesés, 2013-ban szintén tizedannyi lakás épült a kis településeken, mint 2005-ben.

A múlt évben az átadott új lakások száma az országban már a 7 ezret sem érte el. Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója a Népszavának elmondta, 2013-ra 6-8 ezer új lakás építését prognosztizálták, erre az évre azonban már legföljebb 5-7 ezer közé teszik az új építésű lakóingatlanok számát, ami további enyhe visszaesést jelent.

Az unióban az építőipari teljesítményben a lakásépítés átlagosan 32-36 százalékot képvisel, Magyarországon ez 3-5 százalék. Igaz, az uniós számban a felújítások is szerepelnek.

Az elmúlt évtizedekben az állami beavatkozás gerjesztett csak nagyobb mértékű lakásépítési kedvet. Ez alól csak a devizahitelek bevezetése jelentett kivételt, de annak a következményeit még mindig nem lehet véglegesen értékelni. Az első Orbán kormány túlságosan is bőkezű volt a kamat- és szocpol támogatásokkal, 30 millió forintig vehették igénybe a jogosultak, a második Orbán kormány pedig igen csak szűkre szabta azok körét, akik bejelentkezhetnek az állami támogatási körbe.

Az érdeklődés persze valószínűleg akkor sem növekedne érdemben, ha szélesítenék ezt a kört, mert a lakosság bizalma nemcsak a devizahitelek okozta sokk miatt ingott meg, hanem a kiszámítható, biztos jövedelem és a megbízható gazdasági környezetbe vetett bizalom is hiányzik. A bankok pedig most már csak a hitelképes ügyfeleknek kínálnak hiteleket.

Az egykulcsos szja, a rezsicsökkentés a társadalom felső rétegének hozott többletjövedelmet, a többség reáljövedelme alig érzékelhetően emelkedett.

A lakásárak ha enyhén is, de tovább csökkentek, s az ellenkező tendenciára még idén, sőt, jövőre is hiába várnak a lakóingatlanukat eladni szándékozók. Legalábbis az ingatlanközvetítő cégek várakozása szerint. Kivétel a budai és a pesti divatos zöldövezeti ingatlanok, melyek esetében már némi áremelkedés is bekövetkezhet, de csökkenni biztosan nem fognak az árak. Az elmúlt 5 évben országosan átlagosan 15-20 százalékkal estek a lakásárak.

Szerző

Repedés keletkezett a takarékoknál

Publikálás dátuma
2014.02.25. 06:25
Ellehetetlenítés, kettévágás vagy elfoglalás vár a takarékszövetkezetek szövetségére? Fotó: Vajda József/Népszava
Egyelőre az érdekeltek is csak találgatják, hogy mi lehet a hatalom szándéka a kormánynak egyelőre ellenálló takarékszövetkezeti szövetséggel. Ellehetetlenítés, kettévágás vagy elfoglalás? Az utóbbira egyelőre kevés az esély, hiszen a "kormánypártiak" masszív kisebbségben vannak. Képviselőik lemondtak tisztségeikről.

Szakad az OTSZ - ezzel a határozott címmel számolt be a magyartakarék.blog.hu arról, hogy lemondott az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség néhány vezetője. Szakadásról valójában még korai beszélni, nem lépett ki senki a szövetségből, de az igaz, hogy a lemondók jól beazonosíthatóan a takarékoknak ahhoz a köréhez tartoznak, amelynek vezetői, tulajdonosai egyre egyértelműbben támogatják a kormányzat erőszakos lépéseit a takarékszövetkezeti rendszer átalakítására.

A szakadás mint kifejezés azért sem látszik - jelenleg - indokoltnak, mert a különutas szövetkezetek tizenöten vannak, az OTSZ-ben viszont 105 kisbank tag. Annyit érdemes még tudni, hogy a blogot a szövetkezeti rendszert nyár óta felügyelő, az állam befolyása alatt álló Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) szerkeszti.

A blognak Sebestyén István, a felügyelőbizottság elnöke, Pénzes Lászlóné felügyelőbizottsági tag és Vida József elnökségi tag is megerősítette lemondásának tényét, Utóbbi két vezető indoklásában leszögezte: nem szolgálja a takarékszövetkezeti szektor érdekeit az OTSZ, illetve a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) elmúlt hónapokban folytatott kommunikációja.

indhárman a tizenötök valamelyikének vezetője. Ezek azok a takarékszövetkezetek, amelyek A Magyar Takarék Zrt.-ben lettek tulajdonosok (egyébként magánemberként a szóban forgó vezetők is), márpedig sajtóhírek szerint a Magyar Takarék az egyetlen pályázó a Takarékbank privatizációs pályázatán. Sebestyén István a Bács-Kiskun megyei Fókusz Takarékszövetkezetben, Pénzesné a Hajdú Takarékban, Vida József pedig Szentgálon érdekelt. A két úr tagja az SZHISZ elnökének - Lontai Dánielnek a - támogatására tavaly létrehozott elnöki tanácsadó testületnek. Január óta fontos pozíciót töltenek be a Magyar Takarék-ban is.

A lemondók elsősorban a takarékok kommunikációját támadják, a belső harcnak volt már ilyen fordulata. Kommunikáció alatt elsősorban Dávid Ferenc határozott, a kormánynak a szektort "megvédő" intézkedéseit határozottan bíráló nyilatkozatait kell érteni. Ő a VOSZ főtitkára, és Demján Sándor (aki a VOSZ-t és az OTSZ-t is vezeti) megbízásából végzi a takarékszövetkezeti szövetség kommunikációját. A kormánypárti takszövök néhány hónappal ezelőtti támadását visszaverték, egyébként a 105 kisbankból 85 a VOSZ-nak is tagja - mondta lapunknak Dávid.

A különutasok szerint az OTSZ illetve a takarékok közössége nem azért nem tudott pályázni a Takarékbank privatizálásán - ahogy ők állítják -, mert olyan feltételeket alakítottak ki, hogy ne tudjanak, hanem mert ügyetlenek voltak. Az eredményes pályázat "sok munkát és idő- és energiaráfordítást igényelt volna" - írta lemondólevelében Vida. Lehet, hogy az OTSZ ügyetlen volt, de akkor Vida úr miért nem segített a pályázatban - teszi föl most a kérdést Dávid Ferenc. Ugyanez a levél pénzügyi problémákra is céloz: "az OTSZ fölöslegesen szórja a pénzt". Ez a kritika is különös Dávid szerint, hiszen a lemondók között van az fb elnöke és egyik további tagja, vajon miért nem léptek föl eddig ebben az ügyben?

A takarékrendszer feletti állami ellenőrzésért folyó harc tehát elérte az OTSZ-t is. A helyzet ismerői szerint többféle forgatókönyv is elképzelhető a közeljövőre. A kormányerők megpróbálhatják ketté szakítani a szövetséget, létrehozva egy nekik kedves szervezetet. Erre a változatra utalhat a blog címe. Lehetséges, hogy később megpróbálják átvenni a vezetést, és a mostani lépés csak taktikai visszavonulás. De az is lehet, hogy ellehetetlenítik, eljelentéktelenítik az átalakításnak ellenálló OTSZ-t.

Szerző

Jelentősen drágult a casco-biztosítás is

A casco-biztosítások után kivetett adó miatt az új szerződések átlagdíja hét százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Az utóbbi évek csökkenése (néhány év alatt csaknem feleződött a díjszint) és a tavalyi stagnálás után idén drágább lett a casco. 

A Netrisk adatai szerint a biztosítás átlagdíja hét százalékkal nőtt 2013-hoz képest, és elérte az évi 70 600 forintot. Tavaly év eleje óta a biztosítók 15 százalékos biztosítási adót fizetnek a casco-bevételeik után. A kötelező gépjármű-felelősség biztosítás (KGFB) is drágult korábban, szintén a kormányzat adóintézkedése miatt. Az is kétségtelen ugyanakkor, hogy a káresetek száma az elmúlt időszakban valamelyest csökkent.

A piaci verseny miatt az adó felét a társaságok nem hárítják át ügyfeleikre. Igaz, jelentősebb emelésre azért sincs lehetőségük, mivel a személygépkocsi-állomány folyamatos öregedése miatt egyre kevesebben kötnek teljeskörű cascót - mondja Sebestyén László vezérigazgató. A Magyar Gépjárműimportőrök (MGE) becslése szerint a hazai személygépkocsi állomány átlagéletkora már elérte a 13 évet.

A Netrisk tapasztalatai szerint a casco-piacon nem tapasztalható a kgfb-hez hasonló árverseny. A biztosítók inkább az időszakos akciókkal (például a kgfb-kampány során alkalmazott együttkötési kedvezmény), a célcsoportoknak kialakított új termékekkel (így az idősebb autókra kidolgozott olcsóbb ajánlatokkal), illetve különféle részbiztosításokkal (minicasco, lopás-, törés-, szélvédő- vagy kátyúbiztosítás) igyekeznek bővíteni ügyfélkörüket.

Kis odafigyeléssel azonban sokan még most is spórolhatnak az éves casco-díjon. Az év végén váltók számára kézenfekvő opció az együttkötési kedvezmény: a legutóbbi kötelezőkampányban, a kgfb-vel együtt megkötött casco-szerződések átlagdíja 51 200 forint volt, ami több mint 27 százalékkal marad el az aktuális évközi díjszinttől.

Az önrész mértékének változtatása szintén jelentős diszkonttényező lehet. A legkedvezőbb, 10 százalékos, minimum 50 ezer forintos önrészt kilenc százalékponttal kevesebben választják, mint egy évvel ezelőtt - ők immár éppen a felét teszik ki csupán az összes autósnak. Ennek az a magyarázata, hogy a 100 ezer forintos önrész rögtön mintegy 10 százalékos diszkontot jelent.

Szerző