Előfizetés

Kevesebben fizetik a hiteleket

Miközben a kormány továbbra is lebegteti a devizahiteles csomagot, és a jogi helyzet tisztázására vár, a lakossági hiteleknél újabb rekordot döntött a nem teljesítő hitelek aránya. 

2013 végén a hitelek 18,8 százalékát nem törlesztették a háztartások már több mint 90 napja, 14,7 százalékuk pedig 90 napon belüli késében van, ami az előző negyedév végi csúcshoz képest is 0,3 százalékpontos emelkedésnek felel meg - írta a portfolio.hu.

A három hónappal korábbi arány is csúcsnak számított, de még az akkori 18,5 százalék is elmarad a legutóbbitól. A bankok 6 ezer 414 milliárd forintnyi lakossági hiteléből december végén 1208 milliárdnyi volt nem fizető, 943 milliárd pedig 90 napon belül késedelmes.

"A századparancsnokot egy kővel úgy fejbe dobták, hogy mögöttem esett össze"

Volt olyan pillanat, amikor a rendőrök közvetlen életveszélyben voltak 2006. szeptember 18-án az MTV-székház ostromakor - mondta el tegnap tanúkénti meghallgatásán J. József a volt rendőri vezetők perében a Fővárosi Törvényszéken. A rendőralezredes aznap a Kossuth tér biztosításában vett részt a Készenléti Rendőrség (az akkori Rendészeti Biztonsági Szolgálat, Rebisz) alosztályvezetőjeként.

Innen küldték át a székházhoz, hogy 24 emberével segítse az MTV főbejáratát biztosító rendőröket. Elmondása szerint már megérkezésükkor kaotikus volt a helyzet, a rendbontók részéről "pulzáló támadást" tapasztalt, vagyis hol gyengébb, hol erősebb támadást kellett kiállnia a védekező rendőröknek.

A bíró kérdésére, hogy megpróbálták-e kiemelni a tömegből az erőszakosabb támadókat, a tanú úgy felelt: az akkori helyzet ezt nem tette lehetővé. Mint arról beszámoltunk, az erősítésként küldött csapatok is felaprózódtak, mert egyszerre "több fronton" is kellett védekezni. "A századparancsnokot egy kővel úgy fejbe dobták, hogy mögöttem esett össze" - mondta az alezredes, hozzátéve: "ami akkor történt, nem lehet elfelejteni".

Ugyancsak tanúként hallgatta meg a bíróság a székház ostromakor tartalék parancsnokként szolgáló K. Attilát, aki, miután a Kossuth térről átvezényelték az MTV-hez, csapatával megpróbálta leszorítani a tömeget a székház lépcsőjéről. Ám csak időszakos sikerrel: a rendbontók befurakodtak a rendőrök közé, így azok kénytelenek voltak bevonulni az épületbe.

Elmondása szerint ekkor már csak a főbejárat védelme és megtartása volt a feladatuk. K. Attila szerint meg kellett szervezniük, hogyan pihentessék az állományt, a Pest megyei, a BRFK-s és a Rebiszes erők váltották egymást a főbejárat védelménél. "Az ön emlékezete nagyon érdekes" - reagált a bíró, mert szerinte erről még egy tanú sem számolt be.

Arra a védői kérdésre K. nem mert egyértelmű választ adni, hogy a tüntetők túlerőben voltak-e, de úgy felelt, hogy a rendőri erők sikerességének három alapfeltétele a felszerelés, a kiképzés, és a parancsnoki irányítás. "Ha a háromból kettő hiányzik, vesztettünk" - mondta.

Hozzátette, gyakran a felszerelés sem jelent nagyobb biztonságot, mert "volt olyan rendőr, akinek a sisakján lévő, lehúzott védő plexit áttörve ütötték ki a fogát".

"A századparancsnokot egy kővel úgy fejbe dobták, hogy mögöttem esett össze"

Volt olyan pillanat, amikor a rendőrök közvetlen életveszélyben voltak 2006. szeptember 18-án az MTV-székház ostromakor - mondta el tegnap tanúkénti meghallgatásán J. József a volt rendőri vezetők perében a Fővárosi Törvényszéken. A rendőralezredes aznap a Kossuth tér biztosításában vett részt a Készenléti Rendőrség (az akkori Rendészeti Biztonsági Szolgálat, Rebisz) alosztályvezetőjeként.

Innen küldték át a székházhoz, hogy 24 emberével segítse az MTV főbejáratát biztosító rendőröket. Elmondása szerint már megérkezésükkor kaotikus volt a helyzet, a rendbontók részéről "pulzáló támadást" tapasztalt, vagyis hol gyengébb, hol erősebb támadást kellett kiállnia a védekező rendőröknek.

A bíró kérdésére, hogy megpróbálták-e kiemelni a tömegből az erőszakosabb támadókat, a tanú úgy felelt: az akkori helyzet ezt nem tette lehetővé. Mint arról beszámoltunk, az erősítésként küldött csapatok is felaprózódtak, mert egyszerre "több fronton" is kellett védekezni. "A századparancsnokot egy kővel úgy fejbe dobták, hogy mögöttem esett össze" - mondta az alezredes, hozzátéve: "ami akkor történt, nem lehet elfelejteni".

Ugyancsak tanúként hallgatta meg a bíróság a székház ostromakor tartalék parancsnokként szolgáló K. Attilát, aki, miután a Kossuth térről átvezényelték az MTV-hez, csapatával megpróbálta leszorítani a tömeget a székház lépcsőjéről. Ám csak időszakos sikerrel: a rendbontók befurakodtak a rendőrök közé, így azok kénytelenek voltak bevonulni az épületbe.

Elmondása szerint ekkor már csak a főbejárat védelme és megtartása volt a feladatuk. K. Attila szerint meg kellett szervezniük, hogyan pihentessék az állományt, a Pest megyei, a BRFK-s és a Rebiszes erők váltották egymást a főbejárat védelménél. "Az ön emlékezete nagyon érdekes" - reagált a bíró, mert szerinte erről még egy tanú sem számolt be.

Arra a védői kérdésre K. nem mert egyértelmű választ adni, hogy a tüntetők túlerőben voltak-e, de úgy felelt, hogy a rendőri erők sikerességének három alapfeltétele a felszerelés, a kiképzés, és a parancsnoki irányítás. "Ha a háromból kettő hiányzik, vesztettünk" - mondta.

Hozzátette, gyakran a felszerelés sem jelent nagyobb biztonságot, mert "volt olyan rendőr, akinek a sisakján lévő, lehúzott védő plexit áttörve ütötték ki a fogát".