Előfizetés

Szájápolás: a prevenció fontossága

Publikálás dátuma
2014.02.18. 10:41
Fotó:thinkstock
Mindennapi életünkben sajnos az étkezések közötti időt már szinte alig tudjuk megúszni valamilyen kiegészítő – általában fogászatilag káros - étel fogyasztása nélkül, pedig ez az idő nagyon lényeges annak érdekében, hogy a prevenció hatékonysága maximális legyen. A szájüregi problémák döntő többségét a szájban élő, illetve táplálkozással felvett egyéb baktériumok okozzák – hívja fel figyelmet Dr. Balsai Tamás, fogszakorvos.

A fogak fontossága mindenki számára magától értetődik, hiszen az emésztés első fázisát, a rágást teszik lehetővé, amely nélkülözhetetlen mindannyiunk számára. Arra viszont már kevesebb figyelmet fordítunk, hogy a fogak állapotának megőrzésében a legfontosabb a prevenció. A szájüregi problémák döntő többségét a szájban élő, illetve táplálkozással felvett egyéb baktériumok okozzák. Sajnos a nyugati táplálkozás rengeteg savas és cukros étel és ital elfogyasztásával növeli a rizikófaktorokat. Emellett a rossz szájhigiénia, a fluoridok mellőzése, a magas szénhidráttartalmú ételek, a dohányzás, a szájszárazság, a gyenge immunrendszer és a droghasználat mind növelik a fogszuvasodás kialakulásának esélyét.

Aktív gyermeknevelő szülőként az a véleményem, hogy a megelőzést nem lehet elég korán kezdeni” – vallja Dr. Balsai Tamás, a Perfect Smile fogszakorvosa. „Három fő csoportra osztanám a prevenciót a fogszuvasodás rizikófaktorainak csökkentése érdekében: ezek a táplálkozás minősége és az étel által okozott problémák, a szájhigiénia, valamint az étkezés és a tisztítás között eltelt idő. Mind a három csoporttal fontos foglalkozni, azonban tapasztalatom szerint az utolsóról esik a legkevesebb szó napjainkban, noha az étkezés és a tisztítás között eltelt idő nagyon lényeges annak érdekében, hogy a prevenció hatékonysága maximális legyen” – tette hozzá a szakember.

Mindennapi életünkben sajnos az étkezések közötti időt már szinte alig tudjuk megúszni valamilyen kiegészítő – általában fogászatilag káros étel – fogyasztása nélkül” – hívja fel a figyelmet a fogszakorvos. „A helyzet iróniája, hogy azokon a helyeken, ahol hozzájutunk ezekhez az élelmiszerekhez, elérhetőek a fogszuvasodás megelőzése szempontjából rendkívül fontos rágógumik is. Saját példámból tanulva, a gyermekeim számára már kizárólag rágógumit tartok az autóban, vagy ha mindenképpen cukorkát kérnek, akkor abból csak cukormenteset” – mondta el Dr. Balsai Tamás.

A rágóguminak számos pozitív hatása van: rágása a nyáltermelés fokozódásával növeli a szájüreg PH-ját, ami csökkenti a szájban lévő baktériumok aktivitását; és kiváló a szájszárazság kezelésére is. „Szájszárazságtól szenvedő betegeimnek (nyálmirigy daganatból felépült betegek, erős dohányosok), mindenképpen a rágógumizást javaslom cukorkák, vagy cukros üdítők helyett” – tette hozzá a fogszakorvos.

„Összefoglalva, fogászati szempontból a megelőzést tartom a legfontosabbnak. Mivel a táplálkozással kapcsolatban általában több információval rendelkeznek a betegek, a szájápolással pedig számos egyéb fórumon foglalkoztam, az étkezések közötti holt idő fontossága az, aminek tudatosításában, véleményem szerint mindenképpen javítani lehet a megelőzés szempontjából” – nyilatkozta Dr. Balsai Tamás.

A szociális kannibalizmus

Okos emberek független gyülekezete kidolgozott egy teóriát, amely megítélésük szerint megoldást jelenthet a társadalmunk égető bajainak több vaskos szeletére. Ez a teória a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) juttatása minden itt élő honfitársunknak. Elgondolásuk szerint havi ötvenezer forintos, kötelezettség nélkül adandó, adómentes járandóság számos előnnyel járna. (Gyerekeknek a fele, várandós nőknek a másfélszerese.) A csoport közzétett egy 98 oldalas elemzést, amelyben azt is jelzik, hogy a most még különféle címeken adott kedvezmények - tehát nem a nyugdíj - helyett képzelik el az FNA-t.

A koncepció nem új, de eddig inkább csak vitáztak róla Európában. A vita itthon is azonnal élénk lett, színvonalas és alapos. Pro és kontra. Az álláspontokat részben a Hetényi Körben, részben az Élet és Irodalomban teszik közzé, olykor persze másutt is.
De mibe is kerülne mindez? A csoport nevében a szociálpolitikai szakértő Bánfalvi István szerint az egyenleg a megszüntetendő juttatások és az FNA között évente 353,4 milliárd forint, amit a hazai büdzsé kibírna. (Most a feleformán tervezik stadionokra.)

Nem tudok állást foglalni a jelzett számokról, ahhoz nincs se elegendő tudásom, se elegendő információm. Mérlegelni persze próbálok, például a tervet keményen ellenző Csillag István - Mihályi Péter meglátásait is elemezve, vagy azt, hogy a kiváló szociológus Ferge Zsuzsa támogatja a tervet, és támogatja - egy feltétellel - a mérvadó közgazdász Surányi György is. Az egy feltétel: akinek nincs munkája, vagyis egészségügyi hozzájárulást a keresetéből nem vonnak le, az kötelezően fizessen 8-10 ezer forintos ilyen célú összeget az FNA-ból. Ez bizony fontos! Egyrészt lenne minden polgártársunknak egészségügyi biztosítása (most nincs!), a finanszírozhatatlan egészségügy pedig forrásokat kapna.

Ferge Zsuzsa szerint kétséges, hogy a rendszeres jövedelem mellett ki fog dolgozni. Megfontolandó érv! Lehetséges, hogy akadnak, akik úgy vélik, hogy nekik ez elég a megélhetéshez. Csakhogy más jövedelem hiányában kiderülne, hogy hamarosan nehéz helyzetbe kerülne még így is a család. Ha van rá lehetőség, akkor bizony elfér a plusz kereset. A vállalkozásoknak munkásokra lenne szükségük, és azokat minimálbérrel szerződtetni egyre nehezebbé válhat. Javulna ugyanis az értékesítési helyzetük a növekvő fizetőképes kereslettel. A lakosság plusz jövedelme tehát élénkítené a gazdaságot, a hazai piacokat, s nemcsak a kereskedelmet, hanem a beszállító, gyártó, termelő és forgalmazó csoportokat is, és bizonyára az import sem maradna változatlan.

Mégis másból indulok ki.

Ma túl nagy réteg adósodott el, túl sokan nem bírják fizetni a közmű terheket, hiteleiket, túl sok az éhező gyerek, túl sok a nyomorszinten élő polgártársunk. Miben tudunk segíteni? Az Orbán-kormány hiába hangoztatja, hogy senkit nem hagy az út szélén, a tetteivel mégis bizonyítja, hogy számára egyszerűen érdektelen a társadalmunk felének nyomorúságos helyzete. A gazdaság pang, új munkahelyekről alig van szó, s ha van is, képzett munkásokat várnak, az pedig kevés, mint a jégbe fagyott hal.

Most egy progresszív gazdaságpolitika is csak hosszú évek után lenne képes kellően pozitív eredményt elérni, s ahhoz aligha lenne türelme a köznépnek. Miért? Nehezen érthető az elmúlt négy év rombolása. Mélyen a létminimum alatt, éhezési szinten milliónyian élnek, habár még többen annak billegő határán. Túl sokan egyensúlyozgatnak a lét magasba feszített kötelén. Nekik segítene túlélni az FNA a javuló gazdasági helyzet beköszöntéig. Mert erről van szó. Ha egy valóban felelős kormányt választ az ország - ebben azért reménykedünk -, akkor is nehéz munka vár rá, mire a gazdaságot igazán felpörgeti, s ez évekbe telik. (Ha meg Orbánék folytatják, abba azért elég sokan éhen fognak halni.) És az élénkülés csak lassan gyűrűzik lefelé azokhoz, akik már ma is veszélyben vannak.

Az FNA szükségessége rövidtávon ez. Van hosszú táv is? Van ám! Az elmúlt években derült ki, milyen hatásokat váltott és vált ki a feketén végzett munka, a napszám meg a bejelentés nélküli alkalmazás. Évente százezrek maradtak nyugdíj nélkül - az előírt szolgálati évek hiányában. És a derékhad még eztán folyamodik bármilyen összegű nyugdíj megállapításáért - többnyire hiába. Kemény, ám gyakori hivatali döntés: "Sose lesz nyugdíja!" Becslésem szerint legalább 800 ezer emberről lehet szó. És a számuk jócskán nőni fog. Egy részüket már napszámba se hívják: elgyöngültek. A netán megkapott havi 22 ezres segélyből legföljebb tengődni lehet.

Magam ezen állapot fenntartását szociális kannibalizmusnak tekintem, mert a társadalom fölöslegesnek tartja a létüket, s ha nem viszi is ki őket egy kopár hegyre meghalni, a túlélésükért szinte semmit nem tesz. Ma ez a helyzet.

A nemzetgazdaságnak tehát bírnia kellene az FNA terheit, mert az ország felelős a polgárainak létéért. És ki vezetheti be az FNA-t? Bár a szakértői team egyetlen pártnak sem ajánlotta föl a munkáját, kizárólag a baloldalban bízhatunk. Orbánék fényesen bizonyították, hogy a nyomorenyhítés számukra érdektelen.

A szociális kannibalizmus

Okos emberek független gyülekezete kidolgozott egy teóriát, amely megítélésük szerint megoldást jelenthet a társadalmunk égető bajainak több vaskos szeletére. Ez a teória a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) juttatása minden itt élő honfitársunknak. Elgondolásuk szerint havi ötvenezer forintos, kötelezettség nélkül adandó, adómentes járandóság számos előnnyel járna. (Gyerekeknek a fele, várandós nőknek a másfélszerese.) A csoport közzétett egy 98 oldalas elemzést, amelyben azt is jelzik, hogy a most még különféle címeken adott kedvezmények - tehát nem a nyugdíj - helyett képzelik el az FNA-t.

A koncepció nem új, de eddig inkább csak vitáztak róla Európában. A vita itthon is azonnal élénk lett, színvonalas és alapos. Pro és kontra. Az álláspontokat részben a Hetényi Körben, részben az Élet és Irodalomban teszik közzé, olykor persze másutt is.
De mibe is kerülne mindez? A csoport nevében a szociálpolitikai szakértő Bánfalvi István szerint az egyenleg a megszüntetendő juttatások és az FNA között évente 353,4 milliárd forint, amit a hazai büdzsé kibírna. (Most a feleformán tervezik stadionokra.)

Nem tudok állást foglalni a jelzett számokról, ahhoz nincs se elegendő tudásom, se elegendő információm. Mérlegelni persze próbálok, például a tervet keményen ellenző Csillag István - Mihályi Péter meglátásait is elemezve, vagy azt, hogy a kiváló szociológus Ferge Zsuzsa támogatja a tervet, és támogatja - egy feltétellel - a mérvadó közgazdász Surányi György is. Az egy feltétel: akinek nincs munkája, vagyis egészségügyi hozzájárulást a keresetéből nem vonnak le, az kötelezően fizessen 8-10 ezer forintos ilyen célú összeget az FNA-ból. Ez bizony fontos! Egyrészt lenne minden polgártársunknak egészségügyi biztosítása (most nincs!), a finanszírozhatatlan egészségügy pedig forrásokat kapna.

Ferge Zsuzsa szerint kétséges, hogy a rendszeres jövedelem mellett ki fog dolgozni. Megfontolandó érv! Lehetséges, hogy akadnak, akik úgy vélik, hogy nekik ez elég a megélhetéshez. Csakhogy más jövedelem hiányában kiderülne, hogy hamarosan nehéz helyzetbe kerülne még így is a család. Ha van rá lehetőség, akkor bizony elfér a plusz kereset. A vállalkozásoknak munkásokra lenne szükségük, és azokat minimálbérrel szerződtetni egyre nehezebbé válhat. Javulna ugyanis az értékesítési helyzetük a növekvő fizetőképes kereslettel. A lakosság plusz jövedelme tehát élénkítené a gazdaságot, a hazai piacokat, s nemcsak a kereskedelmet, hanem a beszállító, gyártó, termelő és forgalmazó csoportokat is, és bizonyára az import sem maradna változatlan.

Mégis másból indulok ki.

Ma túl nagy réteg adósodott el, túl sokan nem bírják fizetni a közmű terheket, hiteleiket, túl sok az éhező gyerek, túl sok a nyomorszinten élő polgártársunk. Miben tudunk segíteni? Az Orbán-kormány hiába hangoztatja, hogy senkit nem hagy az út szélén, a tetteivel mégis bizonyítja, hogy számára egyszerűen érdektelen a társadalmunk felének nyomorúságos helyzete. A gazdaság pang, új munkahelyekről alig van szó, s ha van is, képzett munkásokat várnak, az pedig kevés, mint a jégbe fagyott hal.

Most egy progresszív gazdaságpolitika is csak hosszú évek után lenne képes kellően pozitív eredményt elérni, s ahhoz aligha lenne türelme a köznépnek. Miért? Nehezen érthető az elmúlt négy év rombolása. Mélyen a létminimum alatt, éhezési szinten milliónyian élnek, habár még többen annak billegő határán. Túl sokan egyensúlyozgatnak a lét magasba feszített kötelén. Nekik segítene túlélni az FNA a javuló gazdasági helyzet beköszöntéig. Mert erről van szó. Ha egy valóban felelős kormányt választ az ország - ebben azért reménykedünk -, akkor is nehéz munka vár rá, mire a gazdaságot igazán felpörgeti, s ez évekbe telik. (Ha meg Orbánék folytatják, abba azért elég sokan éhen fognak halni.) És az élénkülés csak lassan gyűrűzik lefelé azokhoz, akik már ma is veszélyben vannak.

Az FNA szükségessége rövidtávon ez. Van hosszú táv is? Van ám! Az elmúlt években derült ki, milyen hatásokat váltott és vált ki a feketén végzett munka, a napszám meg a bejelentés nélküli alkalmazás. Évente százezrek maradtak nyugdíj nélkül - az előírt szolgálati évek hiányában. És a derékhad még eztán folyamodik bármilyen összegű nyugdíj megállapításáért - többnyire hiába. Kemény, ám gyakori hivatali döntés: "Sose lesz nyugdíja!" Becslésem szerint legalább 800 ezer emberről lehet szó. És a számuk jócskán nőni fog. Egy részüket már napszámba se hívják: elgyöngültek. A netán megkapott havi 22 ezres segélyből legföljebb tengődni lehet.

Magam ezen állapot fenntartását szociális kannibalizmusnak tekintem, mert a társadalom fölöslegesnek tartja a létüket, s ha nem viszi is ki őket egy kopár hegyre meghalni, a túlélésükért szinte semmit nem tesz. Ma ez a helyzet.

A nemzetgazdaságnak tehát bírnia kellene az FNA terheit, mert az ország felelős a polgárainak létéért. És ki vezetheti be az FNA-t? Bár a szakértői team egyetlen pártnak sem ajánlotta föl a munkáját, kizárólag a baloldalban bízhatunk. Orbánék fényesen bizonyították, hogy a nyomorenyhítés számukra érdektelen.