Szájápolás: a prevenció fontossága

Publikálás dátuma
2014.02.18. 10:41
Fotó:thinkstock
Mindennapi életünkben sajnos az étkezések közötti időt már szinte alig tudjuk megúszni valamilyen kiegészítő – általában fogászatilag káros - étel fogyasztása nélkül, pedig ez az idő nagyon lényeges annak érdekében, hogy a prevenció hatékonysága maximális legyen. A szájüregi problémák döntő többségét a szájban élő, illetve táplálkozással felvett egyéb baktériumok okozzák – hívja fel figyelmet Dr. Balsai Tamás, fogszakorvos.

A fogak fontossága mindenki számára magától értetődik, hiszen az emésztés első fázisát, a rágást teszik lehetővé, amely nélkülözhetetlen mindannyiunk számára. Arra viszont már kevesebb figyelmet fordítunk, hogy a fogak állapotának megőrzésében a legfontosabb a prevenció. A szájüregi problémák döntő többségét a szájban élő, illetve táplálkozással felvett egyéb baktériumok okozzák. Sajnos a nyugati táplálkozás rengeteg savas és cukros étel és ital elfogyasztásával növeli a rizikófaktorokat. Emellett a rossz szájhigiénia, a fluoridok mellőzése, a magas szénhidráttartalmú ételek, a dohányzás, a szájszárazság, a gyenge immunrendszer és a droghasználat mind növelik a fogszuvasodás kialakulásának esélyét.

Aktív gyermeknevelő szülőként az a véleményem, hogy a megelőzést nem lehet elég korán kezdeni” – vallja Dr. Balsai Tamás, a Perfect Smile fogszakorvosa. „Három fő csoportra osztanám a prevenciót a fogszuvasodás rizikófaktorainak csökkentése érdekében: ezek a táplálkozás minősége és az étel által okozott problémák, a szájhigiénia, valamint az étkezés és a tisztítás között eltelt idő. Mind a három csoporttal fontos foglalkozni, azonban tapasztalatom szerint az utolsóról esik a legkevesebb szó napjainkban, noha az étkezés és a tisztítás között eltelt idő nagyon lényeges annak érdekében, hogy a prevenció hatékonysága maximális legyen” – tette hozzá a szakember.

Mindennapi életünkben sajnos az étkezések közötti időt már szinte alig tudjuk megúszni valamilyen kiegészítő – általában fogászatilag káros étel – fogyasztása nélkül” – hívja fel a figyelmet a fogszakorvos. „A helyzet iróniája, hogy azokon a helyeken, ahol hozzájutunk ezekhez az élelmiszerekhez, elérhetőek a fogszuvasodás megelőzése szempontjából rendkívül fontos rágógumik is. Saját példámból tanulva, a gyermekeim számára már kizárólag rágógumit tartok az autóban, vagy ha mindenképpen cukorkát kérnek, akkor abból csak cukormenteset” – mondta el Dr. Balsai Tamás.

A rágóguminak számos pozitív hatása van: rágása a nyáltermelés fokozódásával növeli a szájüreg PH-ját, ami csökkenti a szájban lévő baktériumok aktivitását; és kiváló a szájszárazság kezelésére is. „Szájszárazságtól szenvedő betegeimnek (nyálmirigy daganatból felépült betegek, erős dohányosok), mindenképpen a rágógumizást javaslom cukorkák, vagy cukros üdítők helyett” – tette hozzá a fogszakorvos.

„Összefoglalva, fogászati szempontból a megelőzést tartom a legfontosabbnak. Mivel a táplálkozással kapcsolatban általában több információval rendelkeznek a betegek, a szájápolással pedig számos egyéb fórumon foglalkoztam, az étkezések közötti holt idő fontossága az, aminek tudatosításában, véleményem szerint mindenképpen javítani lehet a megelőzés szempontjából” – nyilatkozta Dr. Balsai Tamás.

Szerző

Életmódváltás: elméletben már jól megy

Publikálás dátuma
2014.02.17. 13:21
Fotó:thinkstock
Közel 1700-an töltötték ki az elmúlt hónapokban a Majomkenyér.hu, a HáziPatika.com és a DietABC közös kérdőívét, amely képet ad arról, hogy mit is gondol az átlag magyar az életmódváltásról, és arról, hogy mindebben mekkora szerepe lehet az étkezésnek. A tanulságos felmérésből világosan kiderült, hogy miért bukunk bele oly sokszor a kísérletekbe.

A nem reprezentatív kérdőív kitöltőinek zöme nő volt (86%), csak kisebb számban nyilvánítottak véleményt a férfiak (14%). A válaszokból úgy tűnik, hogy az életmódváltáshoz szükséges irányokkal, lehetőségekkel tisztában vagyunk, csak a megvalósítás ütközik akadályokba. A válaszadók, arra a kérdésre, hogy életmódváltás, illetve fogyókúra esetén milyen élelmiszereket hagynak ki/csökkentenek az étrendjükből/étrendjükben, elsöprő többségben a szénhidrátokat (kenyér, tészta) és a cukrot (édességek, sütemények) jelölték meg (1363 és 1576 esetben pipálták ezt a lehetőséget), ezeket pedig a tejtermékek és a húsok követték, csaknem 100%-a véli úgy, hogy az életmódváltás első lépéseként a hűtőjét, kamráját kell átnéznie, és más típusú ételekből kell összeállítana a napi menüjét.

Minőség és mennyiség kérdésében ugyancsak nagy volt az egyetértés a válaszadók között: 83%-uk nyilatkozott úgy a kérdőív kitöltése során, hogy a jobb minőség és a kisebb mennyiség együttesen hozza meg az életmódváltás sikerét - már ami az étkezést illeti természetesen. 12% szerint elég a minőséget emelni csupán, míg 5% mondta azt, hogy elég a mennyiséget mérsékelni.

A majd 1700 kitöltő elméletben azt is tudja, hogy az életmódváltásnak milyen hosszan kell vagy érdemes kitartania: 58% mondja, hogy egy életre ki kellene tartania, mégis hónapokra korlátozódik a reformokkal kapcsolatos lelkesedés, és 42% vallja azt, hogy egy életre szól. Mi lehet a különbség a két tábor hozzáállásában, illetve mi az, ami miatt többen elvéreznek? 1126 olyan választ kaptunk a kérdőív erre irányuló kérdésére, ami a reformélelmiszerek drágább voltát nevezte meg fő indoknak, azaz a többség szerint leginkább financiális okoknak köszönhető, hogy az életmódváltás végül kudarcba fullad. Másik két válaszvariáció is felbukkant azonban a vezető ellenérvek között: 20-20% ikszelte azt a lehetőséget, hogy leginkább a friss alapanyagok beszerzése jelenti a nehézségeket, illetve az, hogy a megszokott ételek után sóvárog. Örvendetes, hogy a családokkal nem “takarózik” a többség: csak 11% mondta azt, hogy az életmódváltás legfőbb gátjai a közeli hozzátartozók, akik nem eszik meg az egészségesebb ételeket, amiket készít.

Egészen kiváló képet fest az információk beszerzését taglaló kérdésre adott válaszok aránya: szinte meseszerű, hogy a megkérdezettek 83%-a az orvost, dietetikust jelöli meg a leghitelesebbnek az életmódváltó tanácsok forrásaként, és csak 10% véli úgy, hogy a különféle médiumokból összeszedett tippek betartásával is eredményes lehet.

Hasonló elméleti tudatosságról tettek tanúbizonyságot a megkérdezettek, amikor a sikeres életmódváltás kulcsát kellett megnevezni: 62%-uk vallotta, hogy ehhez az alapvető táplálkozás-élettani ismeretek ugyanúgy szükségesek, mint a szemléletváltás és az egyéni, szélsőségektől mentes diéta.

S ha életmódváltás, akkor nem maradhat ki a mozgás, ám ennek mennyiségével kapcsolatban eltérőek voltak a vélemények: 49% szerint a heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgással kell kombinálni az étkezési reformokat, 48% pedig a heti háromszor 30 perces séta mellett voksolt. Csupán 3% korteskedett a napi egyórás, kimerítő edzés mellett.

A végső és mindent világossá tevő kérdés természetesen mégis az volt, hogy a válaszadók próbálkoztak-e korábban az életmódváltással, és ha igen, sikerül-e azóta is ennek megfelelően élniük. Az elméleti felkészültség és a gyakorlati megvalósítás feszültsége itt ütközött ki igazán: 47% már maga mögött tud néhány életmódváltó kísérletet (ezek valószínűsíthetően nem szóltak hosszú távra), és mindössze 35% az, aki a reformokat azóta is a mindennapok részeként kezeli.

 

Értjük. Tudjuk. Csináljuk?– szakemberek és életmódváltók véleményei

„Egyre többen ismerik fel a tudatos táplálkozás és a mozgás fontosságát, ahogy azt is, hogy milyen meghatározó mind fizikailag, mind szellemileg, mind lelkiállapotunk szempontjából, hogy mit eszünk, mennyire hasznos – vagy éppen káros – ez a szervezetünknek, s milyen közérzetünk, teljesítő- és védekezőképességünk lesz így” – mondta Salgó Andrea, az adalékanyag-, tartósítószer-, színezék- és szójamentes ételeket készítő Majomkenyér.hu tulajdonosa. A Majomkenyér tavaly egy egész család életmódváltását szervezte meg, új ételekkel és sporttal. A szülők fejenként közel 20 kilót fogytak és a mai napig kitart a sok sikerélménnyel járó új élet.

„A kérőívet kitöltők jó irányt jelöltek meg, ám az élet sokszor mást igazol. Az egészségesebb életmód igénye láthatóan megvan sokakban, és tudják is, hogy kihez kellene fordulni, mégis kisebbséget alkotnak azok, akik ezt valóban meg is teszik” – fogalmazott a HáziPatika.com főszerkesztője, Pilling Róbert. A dietetikus szakember azt mondja: sokszor a katalizátorként szolgáló döntés, az első lépés megtalálása vagy éppen a kitartás hiányzik, más esetekben viszont magát a problémát sem ismerik fel. „Érdekes, hogy tapasztalataim azt mutatják, hogy a válaszokkal ellentétben az orvos vagy szakember véleménye sokkal inkább háttérbe szorul az ismerősökével vagy éppen a divatos irányzatokkal szemben – elég ha csak a káposztaleves-diétára gondolunk, amelyet minden szakértő helytelennek tart, felhívásaik ellenére mégis sokan követik”– emelte ki Pilling Róbert, hozzátéve: az emberek sokkal inkább hisznek az életmódváltást tervezők a női egészségmagazinok vagy online blogok írásainak, mint a szakértők szavának. „Dietetikusként és életmódportál-főszerkesztőként számos alkalommal láttam, hogy milyen kommentek érkeznek a szakmai alapelvekhez igazodó írásainkra – most mégis azt az eredményt kaptuk, hogy a szakértők az elsődleges információforrások. Vajon meghallgatjuk a tanácsaikat, aztán nem fogadjuk meg?” – merült fel a kérdés az életmódváltó-kérdőív kapcsán a szakemberben.

Wirth Krisztina, a DietABC tulajdonosa, belgyógyász és gluténérzékeny. A kérdőív eredményei kapcsán ő úgy fogalmazott:„A „civilizációs betegségek”kialakulásáért kb.70%-ban táplálkozási, környezeti, valamint magatartás- és életmódbeli tényezők a felelősek. Az életmódváltás nem egyszerűen egy diéta, amit ma elkezdünk és majd néhány nap, hét vagy hónap múlva magunk mögött hagyhatunk. Hosszú távú, jó esetben éltre szóló program, hiszen egészségünket minél tovább szeretnénk megőrizni. A helyesen megválasztott táplálkozás mellett legalább olyan fontos a megfelelő fizikai aktivitás is, melyekkel a krónikus megbetegedések kockázata 30-35%-al csökkenthető."

A kérdőív eredményeit bemutató sajtótájékoztatónak helyet adó Teide Café tulajdonosa, Hajdu Attila – reagálva a vendégek igényeire – néhány éve már tudatosan figyel arra, hogy adalékanyagoktól mentes, egészséges ételeket tartson. "Az elmúlt két évben vált rendszeressé, hogy egészséges ételeket keresnek a vendégek. Ezzel együtt ugyanakkor azt is látjuk, egyelőre viszonylag kevesen vannak a tudatos vásárlók, akik az adalékanyagokat, a tartósítószert szeretnék elkerülni. Jellemzőbb, hogy azért választják ezeket az ételeket, mert fogyni szeretnének. Persze ennek hozadéka, hogy így legalább ők is egészségesebben táplálkoznak" - mondta el Hajdu. A kávézóban a Majomkenyér.hu "mentes" ételeit is árulják, melyek alapanyagai háztáji gazdaságokból származnak, vegyszermentes zöldségekből készülnek, káros összetevők nélkül.

A gluténintoleranciával élő Pataki Zita már önként és kényszerből is döntött életmódváltás mellett. „Folyamatosan változunk, a sejtjeink megújulnak, az ízlésünk időről időre más. 30 éves koromig például az erőset meg sem tudtam enni, pár éve pedig kívánom. Van, amikor szükséges, van, amikor a mi tudatos döntésünk az életmódváltás. Mindkettőben volt már részem, és más-más élmény. Amikor kényszer a változtatás, akkor segítségre vágyunk, arra, hogy valaki,aki hasonló cipőben jár, elmondja  a tapasztalatait. Ha a mi tudatos döntésünk az életmódváltás, akkor egy kicsit könnyebb a helyzet, hiszen azt már mindig megelőzi egy hosszabb folyamat, bennünk érik meg maga a változásra való igény. Mégis miért bukunk bele sokszor? Ha szükséges az életmódváltás, nem bukunk bele, hiszen nagyon komoly tétje van. A tudatos döntéseknél viszont előfordulhat, hogy még nem érett meg eléggé bennünk a változtatás igénye, vagy épp nem voltunk eléggé motiválva” – mondta a rádiós műsorvezető.

A kérdőív kitöltőinek ajándékot is felajánló, növényi tejeket készítő Török Kata is a saját bőrén tapasztalta már meg az életmódváltás milyenségét. „Laktózérzékenyként nekem is szembesülnöm kellett az életmódváltás kihívásaival. A legnehezebb elkezdeni volt, de segített benne a tudat, hogy amit teszek és amit eszem, az tényleg jót tesz, és ami a legjobb volt, hogy pár héten belül ez vissza is igazolódott. A kérdőív eredményeit látva sokan állnak hasonlóan az életmód váltáshoz – őket biztatom, hogy keressék meg azt a támogató közeget, ahol az igényeiknek megfelelő alapanyagokhoz és ételekhez juthatnak, ez a legelső lépés”.

Szerző

Nem para a para! – Befogadó sportversenyek diákok szervezésében

Publikálás dátuma
2014.02.17. 11:51
Fotó: thinkstock
Különleges sportversenyek, sportesemények szervezésére buzdítja a Kézenfogva Alapítvány az általános és középiskolás diákokat. A sportos tevékenységek célja, hogy fogyatékos és egészséges fiatalok együtt mozogjanak.

„A sport erejét szeretnénk felhasználni ahhoz, hogy megmutassuk a fogyatékos emberek sportjai ugyanolyan értékesek, mint a többi emberé. Szeretnénk, ha a fiatalok átéreznék a kitartás és az elszántság fontosságát.”  – mondta el Pordán Ákos a Kézenfogva Alapítvány ügyvezetője.

Az együtt cselekvés, a közös programok mindig is a közvélemény-formáló kampányok középpontjában álltak az Alapítványnál. Nagyon fontosnak tartják az olyan programokat, amik lehetőséget nyújtanak a találkozásra, mert csak így űzhetők el a félelmek és jöhet létre az igazi elfogadás.


A sporteseményekre példát is mutatnak Békéscsabán, Pécsett és Budapesten, ahol inkluzív városi sportnapokat szervez az Alapítvány. A programok között szerepel kerekesszékes kosárlabda, ülőröplabda, csörgőlabda és vak emberek számára kialakított ping-pong is.

A diákok bármilyen közös sport tevékenységgel benevezhetnek az országos versenybe, akár egy fogyatékos emberekkel együtt eltöltött kirándulással, túrával is. A legötletesebb, legtöbb résztvevőt megmozgató, legtovább tartó programokat díjazza az alapítvány.

A verseny már most felkeltette az iskolák érdeklődését. Az Alapítvány nagykövete, Till Attila például gyermeke iskolájában szervez egy sportnapot március 5-én, ahol látássérült és mozgáskorlátozott emberek és a gimnázium diákjai együtt fognak játszani kerekesszékes kosárlabda, ülőröplabda és csörgőlabda meccseket.

Mozgásra fel, május 3-ig várják a csapatok nevezését!

Szerző