Több a kár, mint a haszon a házi párlatfőzéssel

Publikálás dátuma
2014.02.15. 06:21
Képünk illusztráció. Fotó: umbertoleporini/Thinkstock/Getty Images
A második Orbán kormány egyik első lépése volt az otthoni pálinkafőzés liberalizálása. A Magyar Nemzet információja szerint az Európai Bíróság rövidesen ítéletet hoz a szabad pálinkafőzés miatt Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárás ügyében. A bíróság valószínűleg elmarasztalja Magyarországot, vagyis kimondhatják, azok is kötelesek jövedéki adót fizetni, akik évente 86 liternél kevesebb pálinkát főznek.

Az Európai Bizottság (EB) tavaly február 21-én határozott úgy, hogy a luxembourgi bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) cáfolta, hogy vészforgatókönyvön dolgozna, amelyekkel - esetleg kompromisszumok árán, de - Magyarország megőrizheti a házi pálinkafőzés adómentességét. A minisztériumnak egyértelműen a "vívmányok" megvédése az érdeke - nyilatkozta tegnap Varga Mihály miniszter.

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára a lapnak elmondta: a kormány 2010-es intézkedése a házi pálinkafőzést a minőség irányába mozdította el, az addig illegálisan tevékenykedők immár minőségi termékkel állhattak elő.

Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend elnöke, nagymestere a Népszavának elmondta, már az elnevezéssel baj van, mert az otthon főzött szeszes italt nem lehet pálinkának, csak párlatnak nevezni. A jogszabály szerint egyébként háznál 86 liter 50 alkoholfokos párlat készíthető, amely valóban adómentes és nem hozható kereskedelmi forgalomba. Bérfőzetés esetén a jövedéki adókulcs nulla. Ha például falusi vendéglátásban értékesítik a háznál főzött párlatot, már be kell fizetni a jövedéki adót.
A szakember a minőség kérdésében sem nem értett egyet a VM államtitkárával, mert szerinte az otthon, mindenfajta ellenőrzés nélkül főzött párlat egyáltalán nem biztos, hogy egyben jobb minőséget is jelent, sőt, inkább ellenkezőleg.

Piros László szerint nem is a házi főzés adómentessége az igazi gond, hiszen ha a termék nem hozható forgalomba, akkor lehet indokolt, hogy ne fizetssenek utána adót. A bajok gyökere, hogy Magyarország még az uniós csatlakozás előtt kedvezményt kapott, vagyis otthon ugyan nem lehetett párlatot főzni, de a bérfőzdében előállított szintén 86 liter, 50 fokos szeszes ital után a jövedéki adónak csak a felét kellett befizetni. Ennek az az előnye is megvolt, hogy ellenőrzött körülmények között készültek a párlatok.

Ezt a kedvezményt többi uniós országnak is meg kellett szavazni. Megszavazták.

A második Orbán kormány ezt a magyar kérésre létrejött egyezséget rúgta föl 2010-ben. Erre eddig az unióban nem volt példa - tette hozzá Piros László. Ez a kedvezmény - ellentétben a jelenlegi helyzettel -, nem állampolgári jogon járt, hanem csak a gyümölcstulajdonosnak vehették igénybe. Bajorországban, Ausztriában, Szlovéniában, Csehországban szintén uniós egyezség alapján létezik jövedékiadó-mentes, otthon főzött, saját felhasználásra szánt párlat, de szigorú ellenőrzési rendszerben. Ausztriában még azt is be kell jelenteni, mikor és mennyi párlatot tervez főzni az illető. Ha az adómentes mennyiség fölötti mennyiség eltűnik, az utolsó centiliterig a teljes jövedéki adót be kell fizetni.

A legálisan forgalmazott pálinkának literje után 1500 forint jövedéki adót kell fizetni és az áfával, egyéb közterhekkel együtt literenként 2 ezer forint "terhet visel". Így képtelenek versenyezni az otthon adómentesen főzött, feketén árusított italokkal.
Magyarországon 5 éve még 50 alkoholfokkal számolva, 3 millió liter pálinkát értékesítettek a pálinkafőzdék legálisan, tavaly már csak 2 millió litert. Becslések szerint évente 400-500 ezer liter párlatot adnak el feketén, így a költségvetés évente 600-750 millió forint jövedéki adóbevételtől esik el.

Szerző
Témák
pálinkafőzés

Boldogtalanok a magyar fiatalok, ha nincs párkapcsolatuk

Publikálás dátuma
2014.02.15. 06:14
A legjobban a kanadai és a japán fiatalok érzik magukat az országukban, náluk csak közel 20%-os az elvágyódási arány. Fotó: MM P
Kapcsolatfüggők és elvágyódók a hazai fiatalok - derül ki a VIVA TV friss, 30 országban, köztük Magyarországon végzett felméréséből. Míg nemzetközileg a 15-24 éves generáció boldogságát a barátok és a családdal együtt töltött idő jelenti, addig a hazai fiatalokat főleg a párkapcsolat megléte teszi boldoggá. A vizsgált országok közül a magyar fiatalok közül gondolják ráadásul a legtöbben azt, hogy jobb lenne az életük egy másik országban.

Nemzetközi szinten a fiatalok 74%-a definiálja a boldogságot a siker egyik alappilléreként. A világszerte számos ifjúsági márkát üzemeltető Viacom médiavállalat globális kutatásában részt vett több mint 18 ezer fiatal válaszából kiderült, hogy a 30 vizsgált ország közül a Mexikóban élő milleniumi korosztály érzi legjobban magát, az itteni fiatalok 93%-a vallja azt, hogy boldogan él. Ez a 74%-os globális átlaghoz képest kiemelkedően nagy arány, a magyarok ehhez képest kissé le vannak maradva a maguk 70%-ával. A Viacom kutatása alapján 17%-al boldogabbak a hazai fiatalok, mint a legszomorúbbnak számító japánok a maguk 50%-ával, a portugáloktól, a görögöktől és az olaszoktól viszont alig vagyunk lemaradva.

A legújabb trendek szerint azonban világszerte divatba jött, hogy a fiatal generáció tagjai ahelyett, hogy magukat sajnáltatnák, tesznek a jövőjükért: tanulnak, fejlesztik magukat, odafigyelnek az egészségükre, és a pénzügyeiket is az elkövetkező évek függvényében intézik. Ez a VIVA által publikált kutatás szerint a magyar fiatalokra kevésbé jellemző, ők inkább otthon ülnek, rengeteg tévéznek és számítógépeznek, legszívesebben azonban nem egyedül teszik ezt. A magyar fiataloknak ugyanis saját bevallásuk szerint még családjuknál is fontosabb, hogy legyen barátjuk, barátnőjük. Ellenben fő stresszforrásukat is ez jelenti, 56%-uk emiatt szorong leginkább, amellett, hogy 64%-uk problémaforrásának a munkahelykeresést jelöli meg főként - ezek a számok kiemelkedően magasnak számítanak nemzetközi viszonylatban.

Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint több okra is levezethető a generációra jellemző kapcsolatfüggőség.

"Azt gondolom, hogy Magyarországon még nagyon jellemző, hogy a szülők a létfenntartásért túlóráznak, fáradtak, és ezért nem tudnak megfelelő mennyiségű időt tölteni a gyermekeikkel. Emiatt a fiatalok a kortárs-csoportok felé fordulnak. Mivel az önbizalomhiányt erősítő iskolai rendszerek nem az egészséges küzdelmet, hanem szorongást és rivalizálást eredményeznek, ez lecsapódik a baráti kapcsolatokban is. Ezek miatt a fiatalnak az marad, hogy a partnerébe kapaszkodjon, tőle várja az elismerést. Sajnos ebben is sokan csalódnak, ahogyan a többség a tekintetben is kiábrándult, hogy van-e itthon jövője. A rendszerváltást megélt szülők nagy részétől ugyanis feladást és pesszimizmust tapasztalnak. Ebből fakad, hogy kiutat keresnek, akár azon az áron, hogy elhagynák az országot."- mondja Dr. Almási Kitti.

A legérdekesebb eredmények egyike, hogy nemzetközileg a 15 éven felülieknek még mindig a 24%-a hisz abban, hogy jóval többet keres majd, mint szülei. Ez a 2006-os adatokhoz képest 6%-os esést jelent, mégis a tágabb lehetőségek, az internet, és a szabad külföldre vándorlás opciója optimizmussal tölti el a fiatalokat. A VIVA felmérése szerint a hazai fiatalok csupán 56%-a büszke arra, hogy magyarnak vallhatja magát, a nemzetközi 83%-os átlaggal szemben. A magyar 15-24 éves generáció tagjainak 69%-a gondolja úgy, hogy jobb élete lenne egy másik országban, ezzel az aránnyal az első helyen szerepelnek a hazai válaszadók. A legjobban a kanadai és a japán fiatalok érzik magukat az országukban, náluk csak közel 20%-os az elvágyódási arány.

Szerző

Boldogtalanok a magyar fiatalok, ha nincs párkapcsolatuk

Publikálás dátuma
2014.02.15. 06:14
A legjobban a kanadai és a japán fiatalok érzik magukat az országukban, náluk csak közel 20%-os az elvágyódási arány. Fotó: MM P
Kapcsolatfüggők és elvágyódók a hazai fiatalok - derül ki a VIVA TV friss, 30 országban, köztük Magyarországon végzett felméréséből. Míg nemzetközileg a 15-24 éves generáció boldogságát a barátok és a családdal együtt töltött idő jelenti, addig a hazai fiatalokat főleg a párkapcsolat megléte teszi boldoggá. A vizsgált országok közül a magyar fiatalok közül gondolják ráadásul a legtöbben azt, hogy jobb lenne az életük egy másik országban.

Nemzetközi szinten a fiatalok 74%-a definiálja a boldogságot a siker egyik alappilléreként. A világszerte számos ifjúsági márkát üzemeltető Viacom médiavállalat globális kutatásában részt vett több mint 18 ezer fiatal válaszából kiderült, hogy a 30 vizsgált ország közül a Mexikóban élő milleniumi korosztály érzi legjobban magát, az itteni fiatalok 93%-a vallja azt, hogy boldogan él. Ez a 74%-os globális átlaghoz képest kiemelkedően nagy arány, a magyarok ehhez képest kissé le vannak maradva a maguk 70%-ával. A Viacom kutatása alapján 17%-al boldogabbak a hazai fiatalok, mint a legszomorúbbnak számító japánok a maguk 50%-ával, a portugáloktól, a görögöktől és az olaszoktól viszont alig vagyunk lemaradva.

A legújabb trendek szerint azonban világszerte divatba jött, hogy a fiatal generáció tagjai ahelyett, hogy magukat sajnáltatnák, tesznek a jövőjükért: tanulnak, fejlesztik magukat, odafigyelnek az egészségükre, és a pénzügyeiket is az elkövetkező évek függvényében intézik. Ez a VIVA által publikált kutatás szerint a magyar fiatalokra kevésbé jellemző, ők inkább otthon ülnek, rengeteg tévéznek és számítógépeznek, legszívesebben azonban nem egyedül teszik ezt. A magyar fiataloknak ugyanis saját bevallásuk szerint még családjuknál is fontosabb, hogy legyen barátjuk, barátnőjük. Ellenben fő stresszforrásukat is ez jelenti, 56%-uk emiatt szorong leginkább, amellett, hogy 64%-uk problémaforrásának a munkahelykeresést jelöli meg főként - ezek a számok kiemelkedően magasnak számítanak nemzetközi viszonylatban.

Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint több okra is levezethető a generációra jellemző kapcsolatfüggőség.

"Azt gondolom, hogy Magyarországon még nagyon jellemző, hogy a szülők a létfenntartásért túlóráznak, fáradtak, és ezért nem tudnak megfelelő mennyiségű időt tölteni a gyermekeikkel. Emiatt a fiatalok a kortárs-csoportok felé fordulnak. Mivel az önbizalomhiányt erősítő iskolai rendszerek nem az egészséges küzdelmet, hanem szorongást és rivalizálást eredményeznek, ez lecsapódik a baráti kapcsolatokban is. Ezek miatt a fiatalnak az marad, hogy a partnerébe kapaszkodjon, tőle várja az elismerést. Sajnos ebben is sokan csalódnak, ahogyan a többség a tekintetben is kiábrándult, hogy van-e itthon jövője. A rendszerváltást megélt szülők nagy részétől ugyanis feladást és pesszimizmust tapasztalnak. Ebből fakad, hogy kiutat keresnek, akár azon az áron, hogy elhagynák az országot."- mondja Dr. Almási Kitti.

A legérdekesebb eredmények egyike, hogy nemzetközileg a 15 éven felülieknek még mindig a 24%-a hisz abban, hogy jóval többet keres majd, mint szülei. Ez a 2006-os adatokhoz képest 6%-os esést jelent, mégis a tágabb lehetőségek, az internet, és a szabad külföldre vándorlás opciója optimizmussal tölti el a fiatalokat. A VIVA felmérése szerint a hazai fiatalok csupán 56%-a büszke arra, hogy magyarnak vallhatja magát, a nemzetközi 83%-os átlaggal szemben. A magyar 15-24 éves generáció tagjainak 69%-a gondolja úgy, hogy jobb élete lenne egy másik országban, ezzel az aránnyal az első helyen szerepelnek a hazai válaszadók. A legjobban a kanadai és a japán fiatalok érzik magukat az országukban, náluk csak közel 20%-os az elvágyódási arány.

Szerző