Előfizetés

Mumus lett Horváthból

T. I.
Publikálás dátuma
2014.02.15. 06:17
Horváth András (balról) és Vágó Gábor megbeszéli a „stratégiát”. Fotó: Soós Lajos/MTI
A hatalom továbbra is Horváth András ellen harcol a NAV-botrányban, nem pedig a feljelentése alapján szorgoskodik az ezermilliárdos adócsalások ügyében.

A nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezeti egységeiben osztályértekezleteket tartottak, ahol a munkatársakkal azt közölték, hogy Horváth András miatt nem kapják meg szokásos jutalmukat. Erről maga az egykori adóhatósági dolgozó beszélt egy pénteki sajtótájékoztatón. Azt nem tudja Horváth, hogy konkrétan milyen összefüggést állítottak föl a NAV-vezetők a prémium és személye között - mondta az érintett a Népszavának -, de szerinte ez az affér is súlyt ad állításainak, hiszen ha fellépése alaptalan lenne, aligha indokolná a prémiummegvonást.

Mint emlékezetes, az adó-ellenőrzési szakember azzal állt a nyilvánosság elé, hogy évi ezermilliárdos nagyságrendben történnek olyan adó- és járulékcsalások (főképp az áfánál), amelyeket a NAV nem eredményesen tár föl. Horváth szerint ugyanis a hatóság szervezete az ilyen cégláncolatos csalásoknál nem alkalmas a hatékony felderítésre, a lánc végén álló kiemelt adózókat csak ritkán fogják meg, pedig az illegális haszon ott csapódik le.

Ugyanezen a tájékoztatón ezt mondta Vágó Gábor parlamenti képviselő: "Elhatároztam, hogy egyedül folytatom le ezt a vizsgálatot, mint Rambo, mert a kormány nem hajlandó a végére járni a NAV-botránynak". Az LMP-ből kilépő honatya szerint az áfacsalók évente és fejenként 250 ezer forinttal lopják meg az adófizetőket. Vágó közölte, újabb kérdésekkel fordul Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez annak kiderítésére, milyen lehetőségek vannak az érintettek szigorúbb, akár 95 százalékos ellenőrzésére, illetve az adóhatósságnál miért szüntették meg a kiemelt ügyek igazgatóságát.

Teherautóval is lehet
A Horváth András által emlegetett áfacsalásokra hoz egy újabb konkrét példát az Átlátszó.hu. Az oknyomozó portálnak egy érintett tárta föl az esetet, amelynek lényege, hogy gépjárműveket papíron romániai cégeknek adnak el áfamentesen, majd a korábbi eladó vissza is vásárolja őket szintén forgalmi adó nélkül (EU-s, közösségi értékesítésként), viszont ezután belföldön már áfával adták el az autókat. Az adót pedig levonják vagy visszaigénylik, így károsítva a költségvetést.

Időközben megérkezett a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) végzése, amely elutasította Horváth András felülbírálati indítványát a lakásán december 19-én tartott rendőrségi házkutatás miatt. A Horváth képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) továbbra is úgy véli, hogy törvénytelen volt a házkutatás. A büntetőeljárási törvény értelmében a házkutatást elrendelő határozatban meg kell jelölni azokat a dolgokat, amelyek bizonyítási eszközök lehetnek, a rendőrök viszont a "viszünk, amit látunk" mentalitással léptek föl, írja a TASZ közleményében.

Az nyilvánvaló, hogy a Horváth András sajtókapcsolatait tartalmazó jegyzetfüzet, az általa készített folyamatábrák és például a számítógép meghajtóján lévő családi fényképek nem eshetnek bele a jogosan elvitt dokumentumok körébe - állítja a civilszervezet. A TASZ szerint a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény értelmében a "bejelentővel szemben a bejelentés tartalma alapján titoksértés miatt joghátrányt nem lehet alkalmazni, kivéve, ha a bejelentés rosszhiszemű volt", vagyis az egész Horváth elleni eljárás törvénytelen.

Pontosabban Horváth András továbbra sem gyanúsított, bár a feljelentésben ő szerepel, a rendőrség az ő adatlekérdezési jogosultságait vizsgálja, nála tartottak házkutatást és az ő dokumentumait foglalták le. Így viszont a védekezési lehetőségei is korlátozottak, nem tehet bizonyítási indítványokat, valójában nem is tudni, hogy pontosan milyen tényállás alapján folyik a nyomozás - hívják föl a figyelmet a jogvédők.

Csend és hullaszag

Bomló holttest szaga terjeng az egyik debreceni társasházban, ahol egy 51 éves férfi tetemét találták meg két héttel ezelőtt. Azóta egyik hatóság sem foglalkozott azzal, hogy fertőtleníteni, takarítani kellene a lakást. Ez az önkormányzat hibája. Ők arra hivatkoztak, hogy keresték a hozzátartozókat, sőt tegnap lapunk érdeklődésére közölték, hogy meg is találták. Mindez azonban nem mentség, hiszen mi van, ha egy évig keresik? Vagy ha nem találják meg?

Orrfacsaró bűzre panaszkodnak és fertőzésektől félnek egy debreceni társasházban - számolt be az RTL Híradó csütörtök este. Az egyik lakásban két hete egy egyedülálló, természetes halált halt 51 éves férfi bomlásnak indult holttestét találták meg. Őt elvitték, de a fertőzésveszély és a bűz megmaradt. Van aki légfrissítővel, illatosítóval, más tisztítószerrel próbálja elnyomni a hullaszagot, kevés sikerrel. Többen el is költöztek a házból. Az elhunyt férfi lakását lepecsételték, az ingatlanba tilos a belépés. A lakók először az ÁNTSZ-hez fordultak, de ott azt mondták, hogy a hozzátartozók feladata fertőtleníteni a lakást.
Tévednek - mondta el lapunk érdeklődésére egy ügyvéd, aki kifejtette: az önkormányzatnak kell gondoskodnia arról, hogy fertőtlenítsék a lakást. Gondoljuk csak el, mi van, ha nincs hozzátartozó? Vagy ha nem találják? S ha egy évig keresik, akkor addig bűzölög a ház? És még sorolhatnánk a bizonytalansági tényezőket, ami egy ilyen jogszabállyal járna.

Márpedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a holttestben a bomlás során a különböző organizmusok elszaporodnak, fokozódik a testben lévő baktérium-, gombatevékenység és a rovarok is aktivizálódnak. Ennél is nagyobb veszélyt jelenthet, ha az illető fertőző betegségben halt meg. Ha az ingatlant nem takarítják rendszeresen, elszaporodhatnak a kártevők, csótányok, rothadásnak indulhatnak az élelmiszerek és be is penészesedhet a lakás, amely változatos megbetegedések melegágyául szolgálhat.

Szerettük volna megtudni, hogy a debreceni önkormányzat miért nem intézkedett, de hiába érdeklődtünk tegnap, egyik munkatárstól a másikhoz irányítottak. Végül Pál Csaba sajtóreferens annyit mondott, hogy sikerült felvenni a kapcsolatot az elhunyt férfi egyik rokonával, aki a polgármesteri hivatal információi szerint kész rendezni a helyzetet. Csak remélni lehet: a véletlen műve, hogy mindez közvetlenül azután történt, hogy az RTL Híradó nyilvánosságra hozta az esetet.

Az internetes fórumokat böngészve egyértelműen látszódik, hogy nem egyszerűbb az ügyintézés akkor sem, ha családos ember hal meg. Tanulságos a következő bejegyzés: "...segítsetek, kinek kell telefonálni??? Budapest XIV. kerületében lakom és fiatal vagyok, még sose intéztem ilyet, csak a háziorvost tudtam felhívni, aki majd jön, mert most vendégek vannak nála. Ügyeletet hívtam még, jó flegmák voltak, mondták, hogy több helyre is megy az orvos, meg hogy be kell vinni a beteget. Hiába mondtam, hogy meghalt. Mondta a csaj, majd megkérdi az orvost, aki most betegnél van kinn, hívjam később, vagy vigyem be!!! Vagy hívjak mentőt, ha súlyos! De nem súlyos, hanem halott, segítsen valaki, mert én már pánikrohamot kaptam, azt hiszem magamnak kell a mentő, bevisznek a pszichiátriára, aztán akkor intézi aki akarja... Rosszul vagyok, úgy rettegek."

Információink szerint a halálesetet észlelők feladata, hogy értesítsék a házi orvost, vagy a körzeti ügyeletet. Az orvosnak a bejelentéstől számított legkésőbb 6 órán belül meg kell jelennie a helyszínen, ahol megállapítja a halál beálltát, kiállítja a halottvizsgálati bizonyítványt. Ezt követően kell értesíteni a temetkezési vállalatot, amelynek a bejelentéstől számított maximum 16 órán belül el kell szállítania a holttestet a helyszínről.

Csébi Tamás, a BVK Holding kommunikációs munkatársa, a Budapesti Temetkezési Intézethez eljuttatott kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a haláleset bejelentésére vonatkozóan a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét intézkedést és a szabályozás csak onnan kezdődik, hogy az orvos megállapítja a halált.

Csend és hullaszag

Bomló holttest szaga terjeng az egyik debreceni társasházban, ahol egy 51 éves férfi tetemét találták meg két héttel ezelőtt. Azóta egyik hatóság sem foglalkozott azzal, hogy fertőtleníteni, takarítani kellene a lakást. Ez az önkormányzat hibája. Ők arra hivatkoztak, hogy keresték a hozzátartozókat, sőt tegnap lapunk érdeklődésére közölték, hogy meg is találták. Mindez azonban nem mentség, hiszen mi van, ha egy évig keresik? Vagy ha nem találják meg?

Orrfacsaró bűzre panaszkodnak és fertőzésektől félnek egy debreceni társasházban - számolt be az RTL Híradó csütörtök este. Az egyik lakásban két hete egy egyedülálló, természetes halált halt 51 éves férfi bomlásnak indult holttestét találták meg. Őt elvitték, de a fertőzésveszély és a bűz megmaradt. Van aki légfrissítővel, illatosítóval, más tisztítószerrel próbálja elnyomni a hullaszagot, kevés sikerrel. Többen el is költöztek a házból. Az elhunyt férfi lakását lepecsételték, az ingatlanba tilos a belépés. A lakók először az ÁNTSZ-hez fordultak, de ott azt mondták, hogy a hozzátartozók feladata fertőtleníteni a lakást.
Tévednek - mondta el lapunk érdeklődésére egy ügyvéd, aki kifejtette: az önkormányzatnak kell gondoskodnia arról, hogy fertőtlenítsék a lakást. Gondoljuk csak el, mi van, ha nincs hozzátartozó? Vagy ha nem találják? S ha egy évig keresik, akkor addig bűzölög a ház? És még sorolhatnánk a bizonytalansági tényezőket, ami egy ilyen jogszabállyal járna.

Márpedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a holttestben a bomlás során a különböző organizmusok elszaporodnak, fokozódik a testben lévő baktérium-, gombatevékenység és a rovarok is aktivizálódnak. Ennél is nagyobb veszélyt jelenthet, ha az illető fertőző betegségben halt meg. Ha az ingatlant nem takarítják rendszeresen, elszaporodhatnak a kártevők, csótányok, rothadásnak indulhatnak az élelmiszerek és be is penészesedhet a lakás, amely változatos megbetegedések melegágyául szolgálhat.

Szerettük volna megtudni, hogy a debreceni önkormányzat miért nem intézkedett, de hiába érdeklődtünk tegnap, egyik munkatárstól a másikhoz irányítottak. Végül Pál Csaba sajtóreferens annyit mondott, hogy sikerült felvenni a kapcsolatot az elhunyt férfi egyik rokonával, aki a polgármesteri hivatal információi szerint kész rendezni a helyzetet. Csak remélni lehet: a véletlen műve, hogy mindez közvetlenül azután történt, hogy az RTL Híradó nyilvánosságra hozta az esetet.

Az internetes fórumokat böngészve egyértelműen látszódik, hogy nem egyszerűbb az ügyintézés akkor sem, ha családos ember hal meg. Tanulságos a következő bejegyzés: "...segítsetek, kinek kell telefonálni??? Budapest XIV. kerületében lakom és fiatal vagyok, még sose intéztem ilyet, csak a háziorvost tudtam felhívni, aki majd jön, mert most vendégek vannak nála. Ügyeletet hívtam még, jó flegmák voltak, mondták, hogy több helyre is megy az orvos, meg hogy be kell vinni a beteget. Hiába mondtam, hogy meghalt. Mondta a csaj, majd megkérdi az orvost, aki most betegnél van kinn, hívjam később, vagy vigyem be!!! Vagy hívjak mentőt, ha súlyos! De nem súlyos, hanem halott, segítsen valaki, mert én már pánikrohamot kaptam, azt hiszem magamnak kell a mentő, bevisznek a pszichiátriára, aztán akkor intézi aki akarja... Rosszul vagyok, úgy rettegek."

Információink szerint a halálesetet észlelők feladata, hogy értesítsék a házi orvost, vagy a körzeti ügyeletet. Az orvosnak a bejelentéstől számított legkésőbb 6 órán belül meg kell jelennie a helyszínen, ahol megállapítja a halál beálltát, kiállítja a halottvizsgálati bizonyítványt. Ezt követően kell értesíteni a temetkezési vállalatot, amelynek a bejelentéstől számított maximum 16 órán belül el kell szállítania a holttestet a helyszínről.

Csébi Tamás, a BVK Holding kommunikációs munkatársa, a Budapesti Temetkezési Intézethez eljuttatott kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a haláleset bejelentésére vonatkozóan a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét intézkedést és a szabályozás csak onnan kezdődik, hogy az orvos megállapítja a halált.