Vége a házi pálinkafőzésnek?

A Magyar Nemzet információi szerint az Európai Bíróság rövidesen ítéletet hoz a szabad pálinkafőzés miatt hazánk ellen indult kötelezettségszegési eljárás ügyében. Uniós forrásból a lap úgy értesült, hogy a bíróság mindenképpen „elmeszeli” majd hazánkat, vagyis kimondhatják, hogy azok is kötelesek jövedéki adót fizetni, akik évente 50 liternél kevesebb pálinkát főznek.

Az Európai Bizottság (EB) tavaly február 21-én határozott úgy, hogy a luxembourgi bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt. Az EB azért indított kötelezettségszegési eljárást ebben az ügyben, mert a testület szerint Magyarország a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentességet.

Az unióban központilag szabályozzák az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját, hogy megelőzzék a közösség belső piacán a verseny torzulását. Csatlakozási szerződésében Magyarország vállalta, hogy a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket ötven százalékkal csökkentheti évi ötven liter mennyiségig. 

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a nemzetgazdasági tárca már keresi a megoldási lehetőségeket, amelyekkel megtarthatók az eddigi lehetőségek a házi főzésben.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző
Témák
pálinkafőzés

Gyengén kezdett a forint pénteken

Az előző estinél gyengébb árfolyamon kezdte a napot a forint pénteken. A nap folyamán fontos makrogazdasági adatok befolyásolhatják az árfolyamok alakulását.

 Az eurót 311,26 forinton jegyezték péntek kora reggel a bankközi devizakereskedelemben az előző esti 310,95 forint után. 
A dollár árfolyama a csütörtök esti 227,46 forintról 227,51-re, a svájci franké 254,34 forintról 254,85 forintra, a japán jené pedig 2,2257 forintról 2,2373 forintra emelkedett péntek reggelre.

Az euró árfolyama csak csekély mértékben módosult, dollárban 1,3668-ról 1,3680-ra emelkedett. A nemzetközi devizapiaci árfolyamokat pénteken a német és az euróövezeti 2013 negyedik negyedéves előzetes GDP-növekedési adatok befolyásolhatják. 

A forint árfolyamára a 2013 negyedik negyedévi magyar GDP-növekedés első becslése, valamint a fogyasztói árak 2014 januári alakulása lehet még hatással. Pénteken teszik közzé a lengyel, a cseh és a román 2013 negyedik negyedévi GDP-növekedési adatot is, valamint a januári lengyel  fogyasztói árindexet is.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző

Célegyenesben a TakarékBank privatizációja

A TakarékBank állami tulajdonrészének értékesítésével megszűnt a jól működő, a vidék gazdaságának, szolgáltató iparának segítséget nyújtó takarékszövetkezeti rendszer - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Tóbiás József. Bebizonyosodott, hogy az állam nem "jó gazda", mert az ügylettel állami védelem nélkül kerül új tulajdonos kezébe a takarékszövetkezeti tulajdon. Ezzel a lépéssel az MSZP szerint a takarékszövetkezeti tagokat ugyanúgy kisemmizte az állam, mint annak idején a magánnyugdíj-pénztári tagokat.

 A sajtótájékoztatón jelen lévő független Scheiring Gábor, a PM politikusa bejelentette, hogy közérdekű adatigénylés keretében kikérik a teljes pályázati anyagot és a bírálói szempontokat leíró dokumentumokat, mert gyanújuk szerint a pályázó, a vevő és a bírálói kör szorosan összefonódik, ezért nagyon kíváncsiak, milyen szempontok szerint "sikerült ezt az egy nyertest kihozni". Ahol egy zsarnoki kormány uralkodik, és bármilyen vagyont egyik napról a másikra saját haverjainak játszhat át, ott senki nem érezheti magát biztonságban - jelentette ki Scheiring Gábor.

A Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta tegnap közös közleményben jelentette be tegnap: érvényes a Takarékbank állami tulajdonrészére leadott egyetlen ajánlat. Eszerint az értékesítés folyamata folytatódik és március 20-ig megköthetik a felek a részvény-adásvételi szerződést. A nemrég államosított bank újraprivatizálását bírálta az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, amely hazai és európai bírósághoz fordul emiatt. Bár a kormány a takarékok államosításakor azt ígérte, csak akkor privatizálja megszerzett tulajdonrészét, ha az általa elindított pozitív változásokat visszafordíthatatlannak látja.

Ezzel szemben az államosítás óta gyakorlatilag csak a vezetők leváltása és új működési szabályok elfogadása történt meg, mély strukturális átalakulásról semmi esetre sem beszélhetünk. A kormány még a választások előtt pontot tesz a privatizáció végére. A főbb irányítási feladatokhoz szükséges részvények azonban továbbra is az államnál maradnak, így kérdés, hogy ezek nélkül kinek érte meg felvásárolni a részvénypakettet.

Szerző