Nőtt az építőipar, de új lakás alig épült

Publikálás dátuma
2014.02.14. 06:23
Képünk illusztráció. Fotó: Laurence Griffiths/Getty Images
Az építőipar teljesítménye 2005 óta tavaly nőtt először, 9,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Az épületek építése 10,4, az infrastrukturális létesítményeket is magukba foglaló egyéb építmények építése 8,6 százalékkal nőtt 2012-höz képest - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

A tavalyi növekedés elsősorban az ipari épületek építésének köszönhető, a lakásépítések továbbra is csökkentek. Borsi László, a Lakás Médiacsoport elnöke a Népszavának elmondta, idén még a tavalyi történelmi negatív csúcs is megdőlhet és kétezerrel kevesebb, csupán 6 ezer új lakás épülhet. Az iparágat a felújítások húzhatják fölfelé. Az állami intézkedések, kamattámogatások egyelőre semmilyen eredménnyel nem jártak, az emberek nem szívesen vesznek föl még kedvezményes hiteleket sem.

Az építőipari cégek több mint fele a jelenlegi helyzetben a létszám megtartásával, a bérek és egyéb juttatások szinten tartásával, valamint új értékesítési, szolgáltatási piacok keresésével próbál talpon maradni - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a tagjai körében végzett felmérés eredményét. Koji László, a szakszövetség ügyvezető alelnöke a Népszavával közölte, a látványos javulás egy nagyon alacsony bázishoz képest következett be, 2006-2012 között ugyanis 43 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye.

Az ügyvezető alelnök közölte, a beruházások nagy része állami, illetve uniós forrásokból épül. Az áthúzódó beruházások, valamint a szintén főleg állami pénzekből épülő stadionok idén is növelik az ágazat teljesítményét.

Az építőipar idén nem számolhat nagy ingatlanfejlesztésekkel, sem a lakossági megrendelések szaporodásával. Az uniós építőipari teljesítményben a lakásépítés 32-35 százalék, Magyarországon ez az arány csak 6 százalék.

Az ÉVOSZ az idén januárban négyszáz, nagyobb árbevételű tagját kérdezte meg a felmérés keretében. A válaszadók az idén a fizetőképes kereslet enyhe növekedésére számítanak, de mindenképpen korábbi üzleti pozíciójuk megőrzésére törekszenek. A vállalkozások megítélése szerint 2012-höz képest a feketemunka és a lánctartozás nem csökkent látványosan a múlt évben, és úgy látják, a jövőben sem lesz pozitív változás. A cégek mindennapjait még mindig beárnyékolják a kintlévőségek, bár azok behajthatóságát a korábbi évekhez képest kedvezőbbnek ítélik.

Szerző
Témák
KSH építőipar

Birkákat terelnének a Parlamentbe a gazdák

Publikálás dátuma
2014.02.14. 06:21
A dühös gazdák Budapesten is készek tüntetni. Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Parázs hangulatú tüntetést tartottak a kisemmizett gazdák a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) debreceni igazgatósága előtt. Helyszíni beszámolók szerint mintegy másfélszáz termelő követelte az állami földbérlet-pályázatok újbóli kiírását. Nyomatékul vittek magukkal szarvasmarhákat is, jelezve, hogy több ezer jószág marad szeptembertől legelő nélkül. A rendőrség végül nem engedélyezte, hogy a demonstrációra szállított állatokat lehajtsák az utánfutókról. A termelők petíciót is átadtak a HNP igazgató helyettesének, aki elmondta, a nemzeti park mindenben jogszerűen járt el. 

A demonstrációra jöttek Berettyóújfalutól Derecskén, Mezőpeterden, Ebesen, Balmazújvároson át Hortobágyig, több településről.

A tüntető gazdák transzparenseiken egyebek mellett az állt, hogy a földbérlet-pályázatok eredményeképpen van ahol 476 állat legelő nélkül marad, 8 tehén viszont 170 hektárnyi legelőt kap.

A petíciót átadó Mavranyi Zsigmond berettyóújfalui gazda, 270 birkával, 70 kecskével és 70 mangalicával veszíti el szeptember 1-jétől 15 évig bérelt állami legelőjét.

Mavranyi a Népszavával közölte, még a választások előtt a Kossuth térre mennek, de akkor már nemcsak a hortobágyi, hanem a Balaton térségétől Szabolcsig, a fél ország kisemmizett gazdái gyűlnek össze. "Öt kamion birkát ott leengedünk, a puli meg behajtja a parlamentbe a jószágot" - fogalmazott a juhász.

Szilágyi László ebesi gazdálkodó 270 szarvasmarhát és 550 birkát tart. Ő fejleszteni szerette volna a gazdaságát, de egyetlen hektárt sem nyert. Mégis a szerencsésebbek közé tartozik, mert van saját legelője is. A gazda lapunknak elmondta, tudomásuk szerint március 31-ig nem írnak alá újabb földbérleti szerződést. Ez még nem jelenti azt, hogy a kormányfő elrendelte vizsgálat addig lezárul. Márpedig az időhúzás a gazdák ellen játszik, mert még ha új pályázatot írnak is ki, a lejáró szerződéseik miatt szeptember 1-je után nem használhatják a legelőt.

Bitay Márton Örs, a szaktárca államtitkárának szerdai felvetésére, hogy a legelő nélkül maradt állatokat az állam felvásárolná, a gazdák kijelentették, ha veszítenek is rajta, sem az államnak, sem az új bérlőknek nem adnak el egyetlen jószágot sem.

Szilágyi is új pályázatok kiírását akarja elérni. Szerinte szakembereknek kell a pályázatokat felügyelni és a szabályokat is meg kell változtatni, mert most nem volt lehetőség hiánypótlásra. Volt olyan 500 marhát tartó gazda, akit azért zártak ki, mert hiányzott a személyi igazolványának fénymásolata a pályázati csomagból.

Szerző

Kínai pénzből vettük meg az E.ON-t

Publikálás dátuma
2014.02.14. 06:19
Fotó: K2 Press/Népszava
A keleti nyitás politikájáról és ugyanakkor az európai jövő kilátástalanságáról vallott nézeteinek kifejtésével zárta tegnap véget ért háromnapos, hivatalos kínai látogatását Orbán Viktor. A kínai fővárosban aláírt megállapodások tartalommal megtöltésére minden bizonnyal még éveket kell várni.

Magyarország szeretné, ha Kína is bekapcsolódna Közép-Európa, és azon belül Magyarország fejlesztésébe. Elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekbe - ezt fejtegette Orbán Viktor a Kínai Társadalomtudományi Akadémián csütörtökön elmondott beszédében. Megismételte azt a megelőző napon elmondott - erősen megkérdőjelezhető - állítását, hogy az Európai Unió a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban gyakorlatilag nem finanszíroz közép-európai infrastrukturális beruházásokat, noha a térség infrastruktúrája "félkész állapotban van", nincs összekötve észak-déli irányban az Adria a Baltikummal, és nincs például megfelelően modern vasút Budapest és Varsó között sem.

Ezúttal nem beszélt a kormányfő a Budapest és Belgrád közötti - kínai hitelből - esetleg megvalósuló gyorsvasút terveiről. Feltehetően azért, mert a szakértők figyelmeztették: Szerbia egy ilyen nagyságrendű beruházásra nincs felkészülve. A magyar miniszterelnök beszédei azt tükrözték, hogy tart az infrastruktúra-fejlesztésre felhasználható uniós pénzek elapadásától, és ezek helyébe vizionálja a kínai tőke beszállását. Tárgyalópartnerei ennek a kívánságnak a realitásáról még csak említést sem tettek. Ugyanakkor a közelmúltban volt példa a kínai hitel felhasználására, a Bank of China (BOC) fedezte annak a tranzakciónak a költségeit, amelynek során 260 milliárd forintért az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. megvásárolta a német E.ON cég magyarországi gázüzletágát.

Internacionalista segítség
Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben külön is méltatta Magyarországot, mint amely az elsők között nyújtott "értékes segítséget" országának az új Kína megalakulása után. Az elnök arra utalt, hogy 1951-ben a koreai háborúban - az északiak oldalán - beavatkozó Kínának nem volt pénze fegyverekre. Magyarországhoz fordultak segítségért. Az MNB késöbbi alelnöke, Fekete János segített a gond megoldásában. Osztrák, illetve svájci bankon keresztül átutalták a szükséges pénzt.

Orbán Viktor beszédében emlékeztetett arra, hogy a BOC Magyarországon regionális központot hoz létre, és kiépíti fiókhálózatát. A pénzintézet azonban 2002 óta már működik Magyarországon. (Az erről szóló megállapodást már 1997-ben megkötötték.) Sőt a központján kívül egy fiókot is üzemeltet. Egyike a legrégebbi kínai bankoknak, jelenleg Kína második hitelező bankja, az üzletkötések számát illetően a világon az ötödik helyen áll. Jelenleg Kínán kívül 27 országban működnek, a régióban csak Budapesten. Jellemző azonban, hogy a külföldi banki ügyletek a BOC profitjának mindössze négy százalékát termelik meg. Magyarországon kis kereskedelmi bankként tartják számon, jegyzett tőkéje ötmilliárd, mérlegfőösszege 35 milliárd forint. Ezért, ha nagyobb projektet akarnak finanszírozni, akkor ezt csak más bankokkal együtt tudják megtenni. Azonban a gyakorlat az, és ilyenről tárgyalhatott Orbán Viktor kínai kollégájával, hogy a BOC fióktelepet nyit egy-egy külföldi országban. (Ilyenformában tevékenykedik például a Citibank is Magyarországon.) Így minden nagyobb léptékű hitelről Pekingben döntenek, és a pénzt is onnan folyósítják.

Jelenleg a budapesti BOC főleg átutalásokat közvetít, és forintot vált át amerikai dollárra. Ez olyan kifizetődő tevékenység, hogy - az első két esztendőtől eltekintve - a BOC minden évben nyereséges volt. A jövendő budapesti fióktelep immár új funkcióval a környező országokban létesíthet majd fiókokat. A China Daily összeállításában megszólaltatják Tien Kuo-lit, a BOC bankcsoport elnökét is, aki utalva a kormányfővel folytatott tárgyalására, kifejezte a BOC készségét egy regionális, kelet-közép-európai pénzügyi központ létrehozására Magyarországon. A bankelnök úgy vélte, a kínai nemzeti valuta, a jüan globalizálódásával a BOC a jüanforgalom klíringbankjává válhat nálunk, vagyis ügyfelei nála számolnak majd el egymással. Orbán közölte, támogatják az ehhez szükséges jegybanki jóváhagyást. E tervek két-három év akatt realizálódhatnak.

Orbán szerint az EU válságsújtotta terület, az az út, amelyen az európai világ jár, nem tartható tovább, "lassan kifogy a lábunk alól a talaj", és ha a kontinens nem hirdet új stratégiát, egyre gyengébb lesz - fogalmazott. A versenyképesség visszaszerzéséhez az euró stabilizálásának szükségességét hangsúlyozta, amihez szerinte a közös pénzt használó tagállamoknak a monetáris unió mellé bank- és költségvetési uniót kell létrehozniuk. Közép-Európára rátérve a miniszterelnök kiemelte, ez a térség nem bajt kapott a nyakába a válsággal, hanem óriási lehetőséget a szükséges változásokra. Magyarország is ennek jegyében kezdett új megoldásokat keresni 2010-ben.

Megállapodások

Turisztikai szervezet létrehozásáról szóló együttműködési memorandum a Kínai Állami Turisztikai Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium között. - A kelet-közép-európai országok felosztották egymás között a kínai kapcsolatok területeit, Magyarországnak jutott az idegenforgalom.

Stratégiai együttműködési megállapodás a magyar kormány és a Wanhua (a BorsodChem tulajdonosa) között - Magával a BorsodChemmel néhány nappal korábban írtak alá hasonló megállapodást.

Szándéknyilatkozat a Huawei Technologies bővítéséről, egy szoftveralkalmazás- és szolgáltatásfejlesztési innovációs központ létesítéséről.

Magasabb szintre emelik a Bank of China budapesti irodájának státusát.

"Végső fázisába érkezett" a szándéknyilatkozat egy második citromsavgyárról.

A Kínai Tudományos Akadémia és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia illetve az MTA közötti egyezmény.

Szeptemberben kétszázzal nő a kínai fiataloknak kínált magyar állami ösztöndíjak száma.

A kínai hagyományos orvoslással kapcsolatos együttműködési szándéknyilatkozat.

Szakértőcseréről szóló kiegészítő együttműködési memorandum (Nemzeti Innovációs Hivatal).

Megállapodás az exportbiztosításról (Eximbank). 

A sertés-, nyúl-, kacsa- és libahúsra vonatkozó exportengedélyek kiadása az utolsó fázisban van.

Szerző