Előfizetés

PISA-felmérés - Még silányabb lesz a magyar diákok tudása

A PISA igazgatótanácsának magyar tagja szerint rossz döntések és elmaradt intézkedések hosszú sora vezetett a PISA-felmérés folyamatosan romló eredményeihez. Erről Csapó Benő beszélt a hozzávetőleg egy évtizedes folyamatot elemezve, az ujkatedra.hu közoktatási portálon csütörtökön megjelent interjúban.

Az egyetemi tanár szerint önmagában egy kisebb visszaesés még nem lenne tragikus, itt azonban mindhárom vizsgált területen - olvasás, matematika, természettudományok - zuhantak az eredmények. További aggodalomra ad okot, hogy a matematika- és a természettudomány-eredmények 2000 és 2009 között stagnáltak, így a mostani romlás azt is jelenti, hogy e két területen 2012-ben kevesebbet tudnak a magyar diákok, mint amit 2000-ben tudtak. Hozzátette, hogy a másik nagy nemzetközi tudásszintmérő program, a TIMSS már 1999 óta folyamatos romlást jelez, a mostani PISA-adatok elég sötét képet festenek a változások tendenciáiról.

Összegzése szerint kissé leegyszerűsítve az mondható, hogy az eredmények romlásának fő oka: a gyengék még gyengébbek lettek. Ez azért aggasztó - magyarázta -, mert egyre nő azoknak az aránya, akik nem érik el azt a tudásküszöböt, ami a továbbtanuláshoz, bármiféle szakmai képzéshez és így a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges. 

Matematikából a tanulók 28,1 százaléka van az egyes és az alatti teljesítményszinten, ami a gyakorlatban használható számolási készségek teljes hiányát jelenti. Ezek a fiatalok nem tudják kiszámolni, hány doboz csempét vegyenek, ha egy falat be kell burkolniuk, hogyan hígítsák a festéket, nem tudnak egy egyszerű munkafolyamatot megtervezni, egy számlát kiállítani - érzékeltette, hozzátéve: ez a szám a 2003-as PISA-méréskor még "csak" 23 százalék volt. A gyenge iskolai teljesítmények negatív foglalkoztathatósági hatását is figyelembe véve szerepel az EU 2020-as stratégiai céljai között a gyengén teljesítők, az iskolát korán elhagyók arányának csökkentése. 

A készségeknek az érvényesüléshez szükséges minimális szintjét el nem érők arányának növekedése azért is problematikus, mert az OECD-országok közül Magyarországon vesznek részt legkevesebben a felnőttképzésben. Nincs vagy nagyon kicsi a "második esély" - állapította meg, hozzátéve: aki az iskolában nem tesz szert a szükséges tudásra, annak kevés lehetősége van arra, hogy a hiányosságait később pótolja. 

Kitért a pedagógusképzés "egész problémahalmazára": jelenleg az orvosin 400 pont felett van a küszöb, a tanítóképzőkbe korábban 200 ponttal is be lehetett kerülni. De még így is csak nagyjából feleannyi tanítójelöltet sikerült beiskolázni, mint amennyit ki kellene bocsátani - jegyezte meg Csapó Benő. Hozzátette, a következő években nyugdíjba megy az a tanárgeneráció, amelyik még abban az időben szerzett diplomát, amikor még csak egy szűk elit jutott be az egyetemekre, főiskolákra, és nem lesz, aki hasonló kvalitásokkal lép a helyükbe. Ez a tendencia sem új, csak idő kérdése volt, hogy mikor mutatkozik meg a hatása a PISA-eredményekben.

A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott legfrissebb 2012-es PISA-felmérés adatai szerint olvasás terén 2,1, a matematika területén 5,8, a természettudományokat illetően pedig 3,9 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2009 óta azon 15 éves diákok aránya, akik a program által felállított hatfokozatú skálán kettesnél rosszabbul teljesítettek. Az olvasás terén 19,7 százalék, a matematikában 27,1 százalék, a természettudományok terén pedig 18 százalék azok aránya, akik nem érték el a kettes szintet. A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. Ennek keretében az olvasás-szövegértés, a matematika és természettudományok területén mérik a diákok - főként a gyakorlati - ismereteit.

Több mint 800 ezer forintra büntették a paksi szerződés miatt tiltakozó LMP-seket

Összesen 804 ezer forinttal csökkentette az Országgyűlés csütörtökön annak a négy LMP-s képviselőnek a tiszteletdíját, aki a paksi erőmű bővítéséről szóló megállapodás ellen tiltakozott az ülésteremben egy hét ezelőtt.

Múlt csütörtökön félbeszakadt a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényjavaslat név szerinti szavazása, miután az LMP-s Ertsey Katalin és Szél Bernadett megafonnal szirénázott az ülésteremben. Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú transzparenst tartott fel eközben.

Az akkor elnöklő Jakab István (Fidesz) kedden benyújtott indítványában kezdeményezte, hogy a Ház mind a négy képviselő havi tiszteletdíját csökkentse egyharmadával: Schiffer Andrásét 259 ezer, Ertsey Katalinét 220 ezer, Szél Bernadettét 174 ezer, Lengyel Szilviáét pedig 151 ezer forinttal. A parlament kormánypárti többsége a javaslatot csütörtökön elfogadta.

Jakab István indoklása szerint az LMP-s képviselők súlyosan megsértették az Országgyűlés rendjét és tekintélyét, ezért ki is zárták őket az ülésnap hátralévő részéről. Az alelnök a maximális tiszteletdíj-csökkentés melletti érvként hozta fel, hogy a tiltakozás miatt a plenáris ülést meg kellett szakítani.

MSZP: A kormány tovább növeli a káoszt a tankönyvellátásban

AZ MSZP megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelettervezete szerint a rendelhető tankönyvek listáját csak áprilisban hozzák nyilvánosságra, a rendelés időpontját kitolják a választásokat követő időszakra, az igénylések leadására rendelkezésre álló időt pedig jelentősen lerövidítik.

A kormányzat újabb lépéseivel komolyan veszélyezteti az új tanév zavartalan megkezdését, és súlyos örökséget hagy a következő kormányra - írta Kunhalmi Ágnes, az ellenzéki párt elnökségi tagja csütörtöki, MTI-nek megküldött közleményében.

Az oktatáspolitikus szerint a tankönyvkiadás és -terjesztés államosítása már eddig is teljes káoszt eredményezett. Az oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges tankönyvek, munkafüzetek rendelése, beszerzése és kiszállítása kapcsán teljes a fejetlenség. A kormányzati sikerpropagandával ellentétben számos iskolában a diákok csak több hónapos késéssel, vagy mind a mai napig nem jutottak hozzá a már jóval korábban kifizetett tankönyveikhez - sorolta.

Az MSZP felháborítónak tartja, hogy az Orbán-kormány utolsó intézkedéseivel újabb terheket rak a szülők, diákok, pedagógusok, és nem utolsósorban az amúgy is ellehetetlenített tankönyvkiadók vállára, ezzel teljes bizonytalanságba sodorja a következő tanévet.

Kunhalmi Ágnes szerint bizonyossá vált, hogy a jelenlegi hatalom semmit nem tanult az idei tanév súlyos hibáiból. A tavasszal felálló Mesterházy-kormány azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy helyreálljon a tankönyvellátás biztonsága, a korábban megszokott nyugalom és magas színvonalú szolgáltatás.