Előfizetés

"Múltbizottság" jobbról

Molnár Richárd
Publikálás dátuma
2014.02.04. 06:03
Esküt tett tegnap a parlamentben a Nemzeti Emlékezet Bizottság öt tagja FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A kormányközeli Századvég Alapítványnál dolgozik a Nemzeti Emlékezet Bizottság egyik, Navracsics Tibor igazságügy-miniszter által delegált tagja, Máthé Áron, aki tavaly még a rezsicsökkentésről is nyilatkozott a közmédiának. A titkos állambiztonsági iratokhoz hozzáférést kapó testület további három tagját a Ház kormánypárti többsége tegnap választotta meg, míg az ötödik tagot az MTA elnöke delegálta.

Megválasztotta tegnap az Országgyűlés kétharmados kormánypárti többsége a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) elnökét és két tagját. A testület elnöke Földváryné Kiss Réka lett, aki az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében dolgozik, publikációi többségében egyháztörténeti munkák. A másik két, parlament által választott tag Ötvös István - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jelenkortörténet Tanszékének vezetője -, valamint Soós Viktor Attila - aki a Pázmányon hittanárként végzett, egyháztörténeti munkákat publikált.

A NEB egyébként öttagú lesz, Pálinkás József, az MTA elnöke Bank Barbara történészt - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársát -, Navracsics Tibor igazságügy-miniszter pedig Máthé Áron történész-szociológust delegálta, aki egyébként a kormányközeli Századvég Alapítvány munkatársa, és ebben a minőségében tavaly februárban a rezsicsökkentésről is nyilatkozott a közmédiának. A jogszabály szerint a bizottságban csak olyan ember foglalhat helyet, aki jogi vagy társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik, és nem töltötte be a 18. életévét a titkosszolgálatok 1990. februári átszervezéséig, azaz nem idősebb 42 évesnél. A tagok megbízása kilenc évre szól és egyszer megújítható, a Ház tegnapi ülésén mindannyian esküt tettek.

A lapunk által megkérdezett történészek nem ismerik a három, parlament által választott bizottsági tag szakmai előéletét. Alkalmasságukat nem vonták kétségbe, bár szerintük a NEB által vizsgált témakörben lehetett volna tapasztaltabb, felkészültebb szakembereket találni, az életkori korlát ebből a szempontból nem szerencsés. A bizottság jövőbeni működésével kapcsolatban Varga László történész úgy vélekedett, a fő probléma az, hogy egy jobboldali kormány saját bizottsága szeretné kideríteni "a történelmi igazságot". A történész kétségbe vonta a NEB működésének várható sikerességét, szerinte kérdéses, hogy Biszku Bélán kívül lehet-e mást bíróság elé állítani.

A bizottság hivatalos feladata "a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása lesz", vagyis a jelenleg is csak korlátozottan megismerhető "ügynökakták" felhasználásával együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. A testület büntetőeljárást is kezdeményezhet. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak - a diktatúra működésével összefüggő - személyes adatai közzétételére is, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek.

Kilenc évre kaptak megbízást az új "ügynökbizottság" tagjai
Szakmai munkásságuk egyelőre nem közismert

A bizottság jelentései, tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lennének felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy vélemény miatt. Emellett lehetővé válik, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így az őket megfigyelő és velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét. Az iratokból csak más megfigyeltek, illetve a rendszer működtetői közé nem tartozó harmadik személyek adatait kellene kitakarniuk. Szintén lehetővé válik, hogy az egykori hivatásos titkosszolgálati alkalmazottak, hálózati személyek, operatív kapcsolatok hozzátartozói megismerjék hozzátartozójuk szerepét a titkosszolgálat működésében.

Mivel a nyilvánosságra hozandó ügynökakták közül lényegében csak a NEB "szemezgethet", fennáll a veszélye, hogy a jelenlegi kormánypártok által kilenc évre megválasztott bizottsági tagok a jobboldal számára "kényelmetlen" információkkal nem foglalkoznak majd. Így nem csoda, hogy a kormánypártok egyáltalán "nem siették el" a NEB létrehozását. Bár a kormány még 2010 decemberében bízta meg az egykori állambiztonsági iratok kezeléséről és nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat elkészítésével Navracsics Tibor igazságügy-minisztert, de a kormányhatározatot az utolsó pillanatban, 2011. november 30-án hatályon kívül helyezték.

Ezután 2012 tavaszán is tárgyalt a Fidesz- és a KDNP-frakció a NEB megalakításáról, ám az akkor a kormánynak adott május 15-i határidőt sem tartották be. Végül a választások előtt alig két hónappal választották meg a testület tagjait.

Folytatódik az egyetemisták véradóversenye

Publikálás dátuma
2014.02.03. 15:47
Fotó: thinkstock
A verseny keretében szeptember óta összesen 6239 nappali tagozatos hallgató adott vért, közülük 1725-en első alkalommal. A szeptember és december között országosan véradásra jelentkezők 4 százaléka a verseny résztvevője volt és az új véradók 8 százaléka is közülük került ki - közölte a Magyar Vöröskereszt 

A verseny a nappalis hallgatói létszám alapján három kategóriában zajlik: külön méretnek meg az 1000 fő alatti, az 1000 és 10 ezer közötti és 10 ezer feletti intézmények. A versengést kategóriánként az az intézmény nyeri, amelyik a nappalis hallgatói létszámához képest a legtöbb véradót mozgósítja a tanévben. 

A 2013/14-es tanévre 38 hazai felsőoktatási intézmény nevezett. A verseny jelenlegi állása szerint saját kategóriájában a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, a Károly Róbert Főiskola és Budapesti Corvinus Egyetem mozgósította eddig a legtöbb véradót.

Az Országos Felsőoktatási Véradóversenyt 2005-ben azzal a céllal indította el a Magyar Vöröskereszt - együttműködésben az Országos Vérellátó Szolgálattal -, hogy minél több fiatal csatlakozzon a véradó mozgalomhoz és váljon rendszeres véradóvá. A kampány a véradás fontossága mellett a példaképekre és az egészséges életmódra fókuszál. A verseny május 16-ig tart, az eredményhirdetést pedig június 14-én, a véradók világnapján tartják.

A hűtőszekrényből került elő a körözött garázda

Publikálás dátuma
2014.02.03. 14:44
Képünk illusztráció. Fotó: Dan Bannister/Thinkstock/Getty Images
Egy hűtőszekrényben találtak rá a rendőrök egy garázdaság miatt körözött tizenévesre Gyálon - értesült a HavariaPress.

A fővárosi rendőrök azt követően kezdtek keresni egy gyáli lakhelyű fiatalt, hogy a XVIII. kerületi rendőrkapitányság a körözését rendelte el még tavaly ősszel, eltűnés miatt, ráadásul már a dabasi rendőrök is köröztették, garázdaság megalapozott gyanúja miatt.

A 14 éves fiú keresése az elmúlt hétvégén végül eredményesen zárult, a nyomozók ugyanis megtalálták az illetőt gyáli lakcímén.

Kis híján ugyan most is megúszta az elfogását, az egyik rendőr azonban benézett az előszobában található hűtőszekrénybe, ahonnan nagy meglepetésre a keresett fiú került elő.

Elfogását követően a rendőrök előállították a körözött fiatalt a XVIII. kerületi rendőrkapitányságra.