Folytatódik az egyetemisták véradóversenye

Publikálás dátuma
2014.02.03. 15:47
Fotó: thinkstock
A verseny keretében szeptember óta összesen 6239 nappali tagozatos hallgató adott vért, közülük 1725-en első alkalommal. A szeptember és december között országosan véradásra jelentkezők 4 százaléka a verseny résztvevője volt és az új véradók 8 százaléka is közülük került ki - közölte a Magyar Vöröskereszt 

A verseny a nappalis hallgatói létszám alapján három kategóriában zajlik: külön méretnek meg az 1000 fő alatti, az 1000 és 10 ezer közötti és 10 ezer feletti intézmények. A versengést kategóriánként az az intézmény nyeri, amelyik a nappalis hallgatói létszámához képest a legtöbb véradót mozgósítja a tanévben. 

A 2013/14-es tanévre 38 hazai felsőoktatási intézmény nevezett. A verseny jelenlegi állása szerint saját kategóriájában a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, a Károly Róbert Főiskola és Budapesti Corvinus Egyetem mozgósította eddig a legtöbb véradót.

Az Országos Felsőoktatási Véradóversenyt 2005-ben azzal a céllal indította el a Magyar Vöröskereszt - együttműködésben az Országos Vérellátó Szolgálattal -, hogy minél több fiatal csatlakozzon a véradó mozgalomhoz és váljon rendszeres véradóvá. A kampány a véradás fontossága mellett a példaképekre és az egészséges életmódra fókuszál. A verseny május 16-ig tart, az eredményhirdetést pedig június 14-én, a véradók világnapján tartják.

Szerző

Megsemmisítették Líbia teljes vegyifegyver-arzenálját

Miközben Szíria hatalmas vegyi arzenáljának megsemmisítését nagy sajtóérdeklődés övezi, és a művelet nem halad elég gyorsan, sikerült titokban és kellő ütemben felszámolni egy másik, belharcok dúlta arab ország, Líbia vegyi fegyvereit - adta hírül hétfői számában a New York Times című amerikai lap.

A műveletben az Egyesült Államok játszotta a főszerepet. Az utóbbi három hónapban semmivé váltak Moammer Kadhafi néhai líbiai diktátor vegyi fegyverei közül a legutolsók is. A megsemmisítés hordozható kemencében történt a líbiai sivatag egy eldugott zugában, Tripolitól 640 kilométerre délkeletre. A helyszínt igen szigorúan őrizték, nehogy terroristák kezébe jusson a rendkívül veszélyes hadianyag, aminek megvolt a kockázata, mivel az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő fegyveres csoportok mind nagyobb befolyásra tesznek szert a területen.

Több száz, mustárgázzal töltött bomba és tüzérségi lövedék végezte a svéd technológiával megépített kemencében. Az eljárás jól vizsgázott, és mintaként szolgálhat a líbiainál jóval hatalmasabb szíriai vegyi arzenál elpusztításában.

"Nagy áttörés ez - idézte a lap Paul F. Walkert, a Nemzetközi Zöld Kereszt nevű környezetvédő csoport fegyverszakértőjét. - Bár a líbiai készlet viszonylag csekély volt, komoly kihívás jelentett megsemmisítése a szélsőséges időjárás, földrajzi tényezők, a biztonság hiánya, az egymás ellen harcoló törzsek miatt."

Politikailag is kényesek voltak a körülmények. Líbia törékeny átmeneti kormánya először hallani sem akart arról, hogy belemenjen ilyen biztonsági együttműködésbe a Nyugattal, mert azonnal azzal vádolhatnák, hogy felad nemzeti szuverenitásából. Ugyanakkor a vegyi fegyverkészlet puskaporos hordó volt a belső biztonság szempontjából, és a kormány semmiképpen sem akarta kockáztatni, hogy valamelyik terroristacsoport kezébe jusson a rendkívül veszélyes muníció. Így aztán idővel elfogadta a Nyugat segítő kezét, de kikötötte, hogy a műveletnek a legnagyobb titokban kell történnie.

Kadhafi 2004-ben nemzetközi nyomásra megkezdte országa vegyi arzenáljának megsemmisítését. Összesen 24,7 tonnányi mustárgázt vallott be, amely folyékony halmazállapotban és lezárt tartályokban várt arra, hogy bombákat, lövedékeket töltsenek meg vele. A nyugati hírszerzés árgus szemmel figyelte a megsemmisítési műveletet, részben hogy ellenőrizze, Kadhafi állja-e a szavát, részben hogy értesüljön rögtön arról, ha avatatlan kezekbe jutna a készletből.

Amikor 2011-ben kitört a belháború - amely Kadhafi bukásához és halálához vezetett -, a líbiai vegyi arzenálnak még mindig megvolt a fele. Az új kormány 2011 őszén jelezte a Nyugatnak, hogy folytatni akarja a fegyverek felszámolását. Némi meglepetéssel is szolgált, amikor felfedte a nyugati ellenőröknek, hogy Kadhafi "füllentett": további két tonna vegyi fegyver létezését nem vallotta be. Ez a készlet titkos helyen lapult, de nem tartályokban, hanem már lövedékekbe, bombákba töltve, 517 tüzérségi lövedékből, 8 negyedtonnás bombából és 45, rakétára szerelhető műanyagtartályból állt.

Az új líbiai vezetés számára ennek az arzenálrésznek a megsemmisítése volt a legsürgetőbb, mivel ez bevetésre készen várt. Hasonlóan fontos volt a gyors cselekvés a Nyugatnak is, nehogy terroristák kaparintsák meg a fegyvereket, amelyek végül az 500 Celsius-fokos hővel működő svéd kemencében végezték, a megsemmisítő égés során felszabaduló gázokat pedig különleges szűrők nyelték el. Az utolsó lövedék január 26-án került a kemencébe.

Bár az ismert líbiai vegyi fegyverekből hírmondó sem maradt, csak remélni lehet, hogy nem rejt a sivatag további titkos készleteket.

Szerző

Érkeznek a Fekete-tengerre az amerikai hadihajók

Publikálás dátuma
2014.02.03. 14:21
A USS Ramage amerikai rakétaromboló. Fotó: Hulton Archive/Getty Images
A hét közepére várják azoknak az amerikai hadihajóknak a Fekete-tengerre érkezését, amelyek a szocsi téli olimpia idején tartózkodnak majd a térségben - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Korábban az Interfax orosz hírügynökség egy név nélkül nyilatkozó orosz katonai-diplomáciai illetékesre hivatkozva jelentette, hogy a Ramage rakétaromboló és az amerikai  6. flotta Mount Whitney nevű zászlóshajója több mint 600 tengerészgyalogossal a fedélzetükön nemrég kelt át a Dardanellákon és a Boszporuszon.

A forrás szerint az amerikai hadihajók mozgásából arra lehet következtetni, hogy Ukrajna fekete-tengeri partjai felé tartanak és egyelőre nincs szó arról, hogy behajózzanak orosz felségvizekre.

Korábban a Pentagon bejelentette, hogy a két hadihajót a szombaton kezdődő szocsi téli olimpia biztonsága érdekében küldik a Fekete-tengerre. Michael McCaul, az amerikai képviselőház nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a Novaja Gazeta című orosz ellenzéki lapnak úgy nyilatkozott egy hete, hogy a Fekete-tenger partvidékén fog járőrözni két amerikai hadihajó, amelyekre rendkívüli helyzetben, csak az esetleges kimenekítésnél lehet szükség.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint keddre vagy szerdára várható az amerikai hadihajók megérkezése a Fekete-tengerre, és a tervekben nincs szó azoknak az ukrán felségvizekre behajózásáról. A Mount Whitney és a Ramage február 24-25-ig tartózkodik majd Szocsi térségében.

A Mount Whitney az Egyesült Államok 6. haditengerészeti flottájának Blue Ridge típusú zászlóshajója. Több mint 18 ezer tonna vízkiszorítású, hossza 189 méter, sebessége 23 tengeri csomó. A hajó önvédelmi tüzérségi fegyverekkel van felszerelve és egy helikopter is található rajta. 2008 augusztusában a Mount Whitney volt az első hadihajó, amely a NATO kötelékében a grúziai Poti kikötőjébe szállítmányokat juttatott el a Dél-Oszétiában zajló orosz-grúz villámháború idején.

Az Arleigh Burke osztályú Ramage az amerikai haditengerészet egyik legkorszerűbb, manőverező robotrepülőgépekkel is felszerelt rakétarombolója. 1995. július 22-én állt hadrendbe. A hadihajó 8775 tonna vízkiszorítású, sebessége 32 tengeri csomó. Stratégiai csapásmérő fegyverekkel, Tomahawk robotrepülőgépekkel, tüzérségi-, és légvédelmi rakétákkal, torpedókkal, helikopterrel szerelték fel. 337 fős a legénysége, 23 tiszt szolgál rajta.

Szerző