Előfizetés

Földügyek vizsgálatára kényszerült Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülésen felkérte a Kehit, hogy vizsgálja a Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP) érintő földhaszonbérleti szerződéseket - jelentette be tegnap Giró-Szász András kormányszóvivő.

Ebben szerepet játszhatott az is, hogy a több tucatnyi kisemmizett hortobágyi gazda, miután a földbérletek visszásságait kifogásoló levelükre a vidékfejlesztési minisztertől nem kaptak elfogadható választ, mára tüntetést, félpályás útelzárást szerveztek Berettyóújfalu mellett a 42-es számú főút, 44-46 kilométerszelvényén. A demonstrációt ma 10 és 12 óra között tartják.

Az MSZP szerint a hortobágyihoz hasonló hibás döntések születtek több más földbérletpályázat során is, a szocialisták ezért azt követelik, hogy a helyzet tisztázásig ne kössenek szerződéseket a nyertesekkel. A parlament ellenőrző albizottságát is összehívnák az ügyben.

Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök "nagy nehezen belátta", tarthatatlan, ami a nemzeti parkok legelőivel történik, ám sajnálatos, hogy az ország más részein lezajlott "földmutyik" esetében "nem volt ennyire lelkes". A hortobágyihoz hasonló hibás döntéseket tapasztaltak a Kőrös-Maros Nemzeti Parkban, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Békés megyei "földösztásánál" is. Gőgös Zoltán közölte: a Kehi-vizsgálat segítése érdekében nyilvánosságra hozza a HNP igazgatójának írt levelét, amelyben konkrét hibákra hívta fel a figyelmet.

Nagy-Huszein Tibor, a DK elnökségi tagja csütörtöki sajtótájékoztatóján szintén bírálta a kormány agrárpolitikáját, mert az szerinte nem a családi gazdaságokat segíti, csupán a kormányközeliek saját családjáét - jelentette ki.

Terhes lesz az örökség

Publikálás dátuma
2014.01.31. 06:17
A szociális kiadások és a termelékenység között erős korreláció mutatható ki FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nem olcsó a piaci forrás, a magyar gazdaság potenciális növekedése alacsony, a hitelezés bővülését pedig nem a bankok nehezítik, hanem a gyenge hitelkereslet - állapították meg a Világgazdaság tegnapi konferenciájának résztvevői. A cégek elsősorban nyugalmat várnak a választások után a gazdaságpolitikában.

Üdvözlendő, hogy biztosítva van az ország finanszírozása a piacokról, azonban az probléma, hogy pénzhez való hozzáférés nem olcsó - fogalmazott a Világgazdaság konferenciáján Csaba László. A közgazdász akadémikus szerint jelentős probléma, hogy két százalékos növekedés, és hat százalék körüli hosszútávú hozamok mellett a GDP minusz négy százalékának megfelelő összeg marad a különböző gazdaságpolitikai célok finanszírozására. Bár a makromutatók jók, a kiszámítható üzleti környezet kialakításával kapcsolatban még vannak teendők Csaba László szerint. Míg hazánk 5,7-5,7 százalékos hozammal adja el hosszú futamidejű papírjait, addig a lengyelek 3 százalékkal.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a kormányváltás után a legnagyobb kihívás az államadósság növekvő trendjének visszafordítása, és ezzel párhuzamosan az ország versenyképességének rendbetétele volt, melyeket szerinte a kormány sikerrel teljesített. A miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szavaival szemben a tények mást mutatnak: a nominális adósságunk nőtt, és a GDP-arányos pedig a legnagyobb jóindulattal is csak stagnál, és egyelőre még a szakemberek sem tudják, hogy milyen hatással lesz rá a paksi paktum. Emellett pedig az elmúlt négy év minden létező versenyképességi rangsora is számunkra visszaesést hozott, amelyet a kutatók elsősorban a kormány ad hoc jogalkotása miatt kialakult bizonytalan üzleti környezettel hoznak összefüggésbe.

A szociális kiadás valójában beruházás
Drágán finanszírozható az államadósság

A kormány a gazdasági növekedés tekintetében szokás szerint optimistább a kutatóknál: a konferencián Szijjártó Péter kifejtette, hogy idén a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt. Az államtitkár szerint beruházásösztönző, belső fogyasztásra épülő, munkahelyteremtő gazdaságpolitikát sikerült megalapozniuk. Csaba László ezzel szemben kiemelte: a tőke oldaláról nem sok jóra számíthatunk, hiszen a beruházási ráta tavaly 16,9 százalék volt, ami még mindig 10 százalékkal alacsonyabb a válság előtti szintnél. A foglalkoztatás növekedésével az akadémikus szerint az a gond, hogy a bővülés nagy része a közmunkaprogramoknak köszönhető, ezeknek a termelésben játszott szerepe azonban igen korlátozott.

Ami a hitelezés bővülését illeti: Szabó István, a Citibank vállalati üzletágának igazgatója kifejtette, hogy nem a bankok hitelkínálata tehet a visszaesésről. Salamon János, a MagNet Bank vezérigazgatója is hangsúlyozta, hogy igazi termelő beruházásból sajnos kevés van. Csillag István, korábbi gazdasági miniszter azt emelte ki, hogy: a vállalati szektor mozgástere semmit sem javult, sőt szűkült, ezek az innováció és a beruházások tudnának javítani. A böjt sokáig fog tartani, a választások után, ha az Orbán-rendszer eltűnik, akkor egy nagyon erőteljes keresletkorlátozó politika lesz - vélekedik Csillag István. Szerinte rendszerváltás kell, több mint kormányváltás.

A szociális kiadások és a termelékenység között erős korrelációt lehet kimutatni - fejtette ki ugyanezen a konferencián Andor László. Az EU szociális ügyekért felelős biztosa szerint a szociális kiadás sok esetben "szociális beruházást" is jelent, így a fiatalok esetében előkészíti a későbbi munkavállalást, mind a tudás, mind az egészségügy szempontjából megalapozhatja a későbbi folyamatokat, tendenciákat. Pozitív példaként Dániát vagy Franciaországot említette, ahol a termelékenység és a szociális kiadások is magasak. Ettől eltérő folyamatokat lehet azonban Görögországban tapasztalni ismertetése szerint, ahol ugyan magasak a szociális ráfordítások, viszont ezeknek a hatékonysága alacsony. Ezzel nem magyarázható a görögországi válság, de érzékelteti, hogy Görögország eltér az európai fő irányzatoktól - fűzte hozzá Andor László.

Füstpénz a bajba jutott kéményseprőknek

A rezsicsökkentés kéményseprők világát, főként az általuk kitöltött számlákat is megváltoztatta. Az egyik esztergomi olvasónk meglepetten tapasztalta, hogy míg tavaly januárban 1315 forintos kéményseprői díj szerepelt a számláján, addig egy évvel és egy úgynevezett "rezsicsökkentéssel" később már 2388 forintot kellett fizetnie ugyanazért a szolgáltatásért.

A Népszava kérdésére Szűcs József, a Magyar Kémény Kft. Komárom-Esztergom megyei területi igazgatója elmondta, hogy a 2013-as számlát egyszeri ellenőrzésért állította ki a cég munkatársa, míg az idei már éves díj, amely két alkalomra érvényes. Vagyis egy ellenőrzés a múlt évi 1315 forinttal szemben 2014-ben alkalmanként 1194 forintot kellett fizetnie.

Az úgynevezett rezsicsökkentés első ránézésre előnyös a fogyasztónak és csak a szolgáltatót sújtja, csakhogy ez nem ennyire fekete-fehér. A jogszabályváltozás miatt a kéményseprő vállalkozások jelentős része már nemhogy a nyereséget, de a működési költséget sem képes kitermelni. Emiatt több cég is jelezte, bedobja a törülközőt. A másik lehetséges megoldás a létszámcsökkentés, ahol egyáltalán lehetséges, illetve a szolgáltatás színvonalának csökkentése. Mindkét döntés szó szerint életveszélyes helyzetet teremthet, hiszen már így is évente tucatnyian veszítik életüket hibás, vagy nem kellően karbantartott kémények miatt.

A kormányzat, a saját maga okozta problémát úgy akarja megoldani, hogy a közszolgáltatások ellátásáról szóló, 2013. júliusától hatályos törvényt úgy módosította, hogy a katasztrófavédelem idén januártól a kéményseprő vállalkozások megszűnése esetén közérdekű szolgáltatót választhat ki a kéményseprésre jogosult cégek közül.

A Népszabadság korábbi érteslése szerint két térségben már szükség is volt a beavatkozásra: Vas megye 215 településén azért szűnt volna meg ez a szolgáltatás, mert a közbeszerzési eljárást nem sikerült időben lezárni, ezért a katasztrófavédelmi igazgatóságnak kellett intézkednie. Szombathelyen, illetve az érintett többi településen legfeljebb kilenc hónapig a Vasi Füstfaragó Kft., illetve a Vas Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Kft. látja el ezt a feladatot. Győr-Moson-Sopronban nagyjából tucatnyi helyen szállt ki az üzletből a korábbi cég, a kapuvári székhelyű Kálmán Szolgáltató Kft. A katasztrófavédelem itt ugyancsak önként jelentkezőket választott ki - foglalta össze laptársunk győri tudósítója.

Hasonló gondokkal találkozhatnak más régiók lakosai is. A Népszava információi szerint a négy megyében - Somogy, Komárom-Esztergom, Pest és Somogy megyében - szolgáltat a Magyar Kémény Kft. Komárom-Esztergom megyében már tavaly is alacsony volt a díj. A korábbi törvény értelmében a maximált rezsióradíj nem lehetett 4 ezer forintnál magasabb.

Ebből számolták ki képletek alapján adott kéményfajtákra a rezsióradíjat. Erre Komárom-Esztergom megyében 2200 forintot, míg Pest megyében 3200 forintot fogadott el a megyei közgyűlés. A nagyobb bevétel a központi megyében keletkezett, s ez segített a kisebb összeggel gazdálkodó területi igazgatóságoknak. A 'rezsicsökkentéssel" azonban 2013. júniusától a maximált rezsióradíj 4 ezerről 2 ezerre zuhant. A Magyar Kémény Pest megyei rezsióradíja 33 százalékkal csökkent.

A sajtóban megjelent, hogy a fővárosi kéményseprő szolgáltató cég 540 millió forintos támogatást, amolyan füstpénzt kapott az önkormányzattól, természetesen az adófizetők pénzéből. A négy megyében tevékenykedő vállalkozás is nagyjából ekkora bevételkieséssel számolhat. A Komárom-Esztergom megyei területi igazgatóság kétszer is pályázott munkahelymegtartó támogatásra, egyszer sem kapott.