Előfizetés

Füstpénz a bajba jutott kéményseprőknek

A rezsicsökkentés kéményseprők világát, főként az általuk kitöltött számlákat is megváltoztatta. Az egyik esztergomi olvasónk meglepetten tapasztalta, hogy míg tavaly januárban 1315 forintos kéményseprői díj szerepelt a számláján, addig egy évvel és egy úgynevezett "rezsicsökkentéssel" később már 2388 forintot kellett fizetnie ugyanazért a szolgáltatásért.

A Népszava kérdésére Szűcs József, a Magyar Kémény Kft. Komárom-Esztergom megyei területi igazgatója elmondta, hogy a 2013-as számlát egyszeri ellenőrzésért állította ki a cég munkatársa, míg az idei már éves díj, amely két alkalomra érvényes. Vagyis egy ellenőrzés a múlt évi 1315 forinttal szemben 2014-ben alkalmanként 1194 forintot kellett fizetnie.

Az úgynevezett rezsicsökkentés első ránézésre előnyös a fogyasztónak és csak a szolgáltatót sújtja, csakhogy ez nem ennyire fekete-fehér. A jogszabályváltozás miatt a kéményseprő vállalkozások jelentős része már nemhogy a nyereséget, de a működési költséget sem képes kitermelni. Emiatt több cég is jelezte, bedobja a törülközőt. A másik lehetséges megoldás a létszámcsökkentés, ahol egyáltalán lehetséges, illetve a szolgáltatás színvonalának csökkentése. Mindkét döntés szó szerint életveszélyes helyzetet teremthet, hiszen már így is évente tucatnyian veszítik életüket hibás, vagy nem kellően karbantartott kémények miatt.

A kormányzat, a saját maga okozta problémát úgy akarja megoldani, hogy a közszolgáltatások ellátásáról szóló, 2013. júliusától hatályos törvényt úgy módosította, hogy a katasztrófavédelem idén januártól a kéményseprő vállalkozások megszűnése esetén közérdekű szolgáltatót választhat ki a kéményseprésre jogosult cégek közül.

A Népszabadság korábbi érteslése szerint két térségben már szükség is volt a beavatkozásra: Vas megye 215 településén azért szűnt volna meg ez a szolgáltatás, mert a közbeszerzési eljárást nem sikerült időben lezárni, ezért a katasztrófavédelmi igazgatóságnak kellett intézkednie. Szombathelyen, illetve az érintett többi településen legfeljebb kilenc hónapig a Vasi Füstfaragó Kft., illetve a Vas Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Kft. látja el ezt a feladatot. Győr-Moson-Sopronban nagyjából tucatnyi helyen szállt ki az üzletből a korábbi cég, a kapuvári székhelyű Kálmán Szolgáltató Kft. A katasztrófavédelem itt ugyancsak önként jelentkezőket választott ki - foglalta össze laptársunk győri tudósítója.

Hasonló gondokkal találkozhatnak más régiók lakosai is. A Népszava információi szerint a négy megyében - Somogy, Komárom-Esztergom, Pest és Somogy megyében - szolgáltat a Magyar Kémény Kft. Komárom-Esztergom megyében már tavaly is alacsony volt a díj. A korábbi törvény értelmében a maximált rezsióradíj nem lehetett 4 ezer forintnál magasabb.

Ebből számolták ki képletek alapján adott kéményfajtákra a rezsióradíjat. Erre Komárom-Esztergom megyében 2200 forintot, míg Pest megyében 3200 forintot fogadott el a megyei közgyűlés. A nagyobb bevétel a központi megyében keletkezett, s ez segített a kisebb összeggel gazdálkodó területi igazgatóságoknak. A 'rezsicsökkentéssel" azonban 2013. júniusától a maximált rezsióradíj 4 ezerről 2 ezerre zuhant. A Magyar Kémény Pest megyei rezsióradíja 33 százalékkal csökkent.

A sajtóban megjelent, hogy a fővárosi kéményseprő szolgáltató cég 540 millió forintos támogatást, amolyan füstpénzt kapott az önkormányzattól, természetesen az adófizetők pénzéből. A négy megyében tevékenykedő vállalkozás is nagyjából ekkora bevételkieséssel számolhat. A Komárom-Esztergom megyei területi igazgatóság kétszer is pályázott munkahelymegtartó támogatásra, egyszer sem kapott.

Hatósági ár ellen az unió

Hozzávetőleg harmadával csökkenhettek volna az elmúlt évek során idehaza az energia árak, ha a kormány a rezsicsökkentésre hivatkozva nem vezetett volna be hatósági árakat. A kormányzat tíz százaléknyi árkedvezményt kivett az emberek zsebéből - állítják szakértők. Az árkorlátozások eredményeként extra profit maradt több uniós tagállam, köztük Magyarország kormánynál. Az Európai Unió a versenyt korlátozó intézkedések megszüntetéséről ezért egyeztetni kezdett a hatósági árakat alkalmazó tagországokkal.

Nagyobb lett volna a rezsicsökkentés mértéke, ha a kormány hagyja érvényesülni idehaza a piaci energia árakat. Az elmúlt időszakban ugyanis hozzávetőleg 30 százalékkal estek Európában az áram és a gáz árak, miközben a kormányzat csak 20 százalékos árcsökkentést hajtott végre. Így akár azt is ki lehetne jelenteni, hogy a Fidesz elvett a lakosságtól tíz százalék árengedményt - nyilatkozta lapunknak Holoda Attila, az Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese.

Ezzel egybecseng Herczog Edit MSZP-s Európa Parlamenti képviselő napokban a Klubrádiónak adott nyilatkozata, amelyben a politikus kifejtette, hogy a Fidesz-kabinet még a rezsicsökkentést sem eurokomform módon hajtotta végre. A külpiaci energiabeszerzési árak jelentős csökkenését ugyanis nem engedte érvényesülni a magyar hatósági árakban a kormány.

Az áresés miatti extraprofitot kormányzat maga tette zsebre. Miközben igyekezett azt a képet erősíteni a lakosságban, hogy az ország vezetése a hatósági árak meghatározásával megvédi a háztartásokat az áremelkedéstől, mi több mérsékli a díjakat. Ez nem más, mint az emberek becsapása - véli Herczog. A kormány árpolitikája ugyanakkor ahhoz vezetett, hogy országunkban kevesebb új munkahely teremtődött, és a magas energiaárak miatt csökkent a versenyképesség.

A kormány tíz százalék "rezsit" elvett a lakosságtól
Folyamatban van a hatósági ár uniós vizsgálata

Holoda Attila megjegyezte: a rezsicsökkentéssel - amint az egyre inkább kiderül -, egyes kormányközeli cégek jártak a legjobban, amelyek a kormányzat ármanipulációnak a hasznát lefölözték, s nem a háztartások nyertek az intézkedéseken.

Egyes uniós tagországokban - köztük Magyarországon - a hatósági árszabályozás ellehetetlenítette az energiaszolgáltatók működését, illetve a versenyt, és eltorzította az áram és gáztarifákat. Ezért az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy idővel minden tagállam vállalja: fokozatosan kivezeti a kiskereskedelmi energiaárak központi szabályozását. Ennek érdekében minden olyan uniós tagállammal kétoldalú egyeztetéseket folytat az Európai Bizottság, amelyben központilag szabályozzák a kiskereskedelmi energiaárakat.

Az EU nem a rezsicsökkentés ellen, hanem éppen azért küzd - erősítették meg szakértők. A központi árszabályozás helyett Brüsszel megfelelőbbnek tartja a szabadpiaci ár mellett a sérülékenynek tekintett fogyasztók célzott támogatását. Levelében az energiaügyi biztos az árakat központilag meghatározó országok helyzetének sajátosságairól kért tájékoztatást, annak érdekében, hogy elősegítse a belső energiapiac liberalizációját. A kapott adatokat külön-külön értékelik, a bizottság szakemberei pedig kétoldalú egyeztetéseket kezdenek az érintett országokkal, hogy fokozatosan kivezethető legyen a hatósági energiaár, miközben a védelemre szoruló fogyasztók érdekei sem sérülnek.

A kormány szélmalomharca 

Mint elszabadult hajóágyú, Rogán Antal továbbra is vadul lövi az Európai Bizottságot. Két napja a Népszava is beszámolt róla, hogy Rogán szerint a Bizottság meg akarja büntetni Magyarországot a rezsicsökkentés miatt. Ez többszörösen is hamis állítás. Egyrészt az Európai Unió egyáltalán nem ellenzi a rezsi, azaz az energiaárak csökkenését. Hiszen azok napjainkban csökkennek a világpiacon, s ennek következtében természetesen a tagállamokban is csökkenhetnek a belföldi energiaárak. A szomszédos Szlovákiában nagyjából hasonló arányban mérséklődnek a rezsiköltségek, mint nálunk, de ott senki sem csinál belőle politikai kampányt.

Másrészt Rogán állításával szemben a Bizottság a már hónapok óta folyó eljárásokon túl semmilyen új vizsgálatot nem intézett rezsiügyben Magyarország ellen. Günther Oettinger EU-s energiabiztos tavaly év végén tizenhét kormánynak írt egy levelet, amelyben a kiskereskedelmi energiaárak központi árszabályozásának kivezetését, azaz fokozatos megszüntetését kéri. Ismételjük: tizenhét kormánynak írt, nem csak hazánknak.

Klaus-Dieter Borchardt, a Bizottság egységes energiapiacért felelős igazgatója nemrég egy szakmai konferencián elmondta, hogy az Oettinger-levél folytatásaként kétoldalú konzultációkat kezdenek. Ezek egy-két évig is eltarthatnak, s kötelezettségszegési eljárás csak azok ellen indulna, akik az EU szabályait és az Európai Bíróság idevágó ítéletét semmiképp sem hajlandók tiszteletben tartani. Egyelőre senki sem feltételezi Brüsszelben, hogy a magyar, vagy bármely más kormány ilyet tenne. Rogán a jelek szerint az erről a konferenciáról szóló sajtóhírekre reagált, kissé megkésve.

Harmadrészt az Európai Bizottság kifejezetten fontosnak tartja, hogy a "védelemre szoruló fogyasztók", vagyis azok a szegény emberek, akik különösen érzékenyek az energiaárakra, segítséget kapjanak. Pesten ezt úgy mondják, hogy nem a magán úszómedence, hanem a szoba-konyhás kis lakás fűtését kell szociálisan támogatni.

Miközben Rogán alaposan félreértelmezett sajtóhírek alapján Magyarország elleni háborúról vizionál, a forint árfolyama vészesen zuhan. Márpedig Magyarország a felhasznált energia túlnyomó többségét külföldről importálja, s így forintban egyre többe kerül az energia. Ezt vagy a fogyasztóknak, vagy az adófizetőknek, de valakinek mindenképp meg kell fizetni.
A rezsicsökkentést ma kizárólag a magyar kormány gazdaságpolitikája és a Matolcsy-féle banki politika dilettantizmusa veszélyezteti.

Andy Vajna szeretne egy filmmustrát

Mindenképpen szeretne valamilyen filmmustrát Andrew G. Vajna, de a korábbi filmszemléknél különlegesebb eseményben gondolkodik. Erről a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos csütörtökön, a Mafilm felújított műtermének újranyitásán beszélt.

"A filmszemle nekünk is fontos, de még nem tudjuk, hogyan fogjuk hívni, filmszemle, filmfesztivál vagy valamilyen filmdíjak" - fogalmazott Andrew G. Vajna, hozzátéve, azon gondolkodnak, hogyan lehet egy olyan közös célt kitűzni, amellyel mindenki egyetért.
Arra a kérdésre, hogy akár már idén is megrendezhetik-e ezt az újfajta filmmustrát, a kormánybiztos azt mondta, ezt nem tudja garantálni, de lehetséges. "Dolgozunk rajta" - jegyezte meg, rámutatva, hogy szeretnék, ha valami különlegeset lehetne csinálni a seregszemléből.

A Magyar Filmművészek Szövetsége szerdán közölte, hogy idén februárban sem tudja megrendezni a Magyar Filmszemlét, amely fél évszázadon át a magyar filmművészet, filmipar és filmkultúra ünnepe volt, ám amelynek hagyománya az utóbbi két évben kényszerűen megszakadt.

"Mi, akik felelősséget érzünk a magyar film jövőjéért, aggodalmunkat fejezzük ki a helyzettel kapcsolatban. Bízunk és hiszünk abban, hogy eljön az idő, amikor újra találkozhatunk barátainkkal, nézőinkkel a Magyar Filmszemlén" - írták az MTI-hez is eljuttatott nyilatkozatban.

A Magyar Filmművészek Szövetsége már 2012-ben is csak "fapados" filmszemlét tudott tartani verseny és díjak nélkül, mivel a rendezvény nem kapott állami támogatást. Tavaly teljes egészében elmaradt a mustra.