Visszavonták két pénztárgép engedélyét

Visszavonta az Alt Cash Kft. által forgalmazott, SAM4S NR-300 ONLINE, és a Japán Cash Company Kft. S&E NR-300 ONLINE elnevezésű, korábban már jóváhagyott online pénztárgépek engedélyét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) csütörtökön - írja közleményében a hivatal.

Az indoklás szerint egy vizsgálat kimutatta, hogy pénztárgépek lehetőséget teremtenek az adóelkerülésre, és rejtett funkciójuknak köszönhetően jogsértő célokra használhatók.  A felderített jogszabálysértő tényezők súlyosan veszélyeztethetik azoknak a céloknak  az elérését, amiért a kormány az online pénztárgépes rendszer bevezetése mellett döntött  − írja a hivatal.

A hatóság még vizsgálja, hogy a három független tesztelő által kiállított tanúsítványok miért nem találtak meg korábban a csalásra lehetőséget adó biztonsági hibát. A MKEH szerint ezekre a típusokra számos megrendelés érkezett, de ténylegesen csak néhány tucatot hoztak forgalomba. A hivatal figyelmezteti azokat, akik ilyen gépekre adtak le megrendelést, hogy gondoskodniuk kell egy másik, engedéllyel rendelkező pénztárgép megvásárlásáról.

Engedéllyel rendelkező pénztárgépeket a NAV honlapján keresztül lehet megrendelni, a hatóság január 23-ig 81 pénztárgéptípust engedélyezett már. Megítélése szerint kellő választék áll az érintettek rendelkezésére.

Korábban nagyjából ezer ember maradt hoppon, miután a pénztárgépes Patkós Cassa nevű cég eltűnt a befizetett előleggel, a rendőrség csalás gyanújával nyomozást rendelt el ismeretlen tettesek ellen.

Szerző

Ütik-vágják a forintot

Publikálás dátuma
2014.01.24. 06:25
Az euróvásárlók egyelőre jobb, ha kivárnak FOTÓ: K 2 PRESS
Csaknem bizonyos, hogy hosszú időre búcsút mondhatunk a 2013-as esztendőt is jellemző 300 forint alatti kurzusnak. A nemzetközi okok mellett a rekormélységű alapkamat is fokozta a forint sérülékenységét. A devizaadósok terhei emiatt tovább nőhetnek, az államadósság pedig egyáltalán nem mérséklődne.

Csütörtökön kilenc havi mélypontjára zuhant magyar fizetőeszköz árfolyama az euróhoz képest, délután már több, mint 305 forintot kellett adni az európai közös pénz egy egységéért. A szakemberek szerint a forint erővesztésének több nemzetközi oka van, de a 2,85 százalékos alapkamat is új helyzetet teremtett. A devizahitel-adósoknak emiatt fekete napjai lehetnek függetlenül attól, hogy az árfolyamgátat választották vagy sem, ugyanis a svájci frank még az eurónál is jobban izmosodott, 247,75 forintba került a bankközi devizapiacon.

Csekély vigasz a devizások számára - ahogy a szakemberek fogalmaztak -, a forint tartós gyengülése nem csupán "magyar sztori," azonban Kolba Miklós, az ING Bank devizapiaci üzletágának vezetője a Népszavának úgy összegezte a helyzetet, hogy a szerdától rekordmélységűre, 2,85 százalékosra csökkent alapkamat miatt forint igen sérülékennyé vált, ami korábban nem volt tapasztalható. A pénzpiacoknak meg kellene "szokniuk" ezt az alacsony rátát, de mire ez megtörténne, a jegybankárok hónapról hónapra a kamatvágásra voksolnak. Az utóbbi esztendőkben a forint azért tudta "viszonylag jól átvészelni a vészterhesebb időszakokat", mert a kamatkülönbözet az euróhoz képest magas volt, ami az árfolyamot az erősödés felé hajtotta.

A szakember utalt arra is, hogy a gyengülés fő oka azonban nem ez, de szorosan összefügg a magyar helyzettel.

Törökországban a jegybank - a líra gyengülése miatt - közvetlenül beavatkozott a devizapiacon, dollárt adott el, és lírát vásárolt. Ennek hatására a török fizetőeszköz gyengülni kezdett. A szomszédos Ukrajnában tüntetés tüntetést követ, ezek nélkül akár 295 és 298 forint közötti euróárfolyam lenne reális.

Az ING Bank szakértője azt tapasztalja, hogy azok a befektetők, akik ebben a két országban voltak érdekeltek, most - veszteségeik csökkentése miatt - tőkét vonnak ki. Így a feltörekvő piacokra az általános bizalmatlanság a jellemző. Kolba Miklós emlékeztetett arra, hogy a 304 forintos euró árfolyam egy úgynevezett technikai szint volt, amelyen sokan megszabadultak befektetéseiktől, szakszóval élve ez a szint "elesett", és megnyílt az út a még gyengébb forint felé.

Kolba szerint az euró árfolyama rövid távon 300 forint fölött ragadhat, de az országgyűlési választások környékén a 310-312 forintot is elérheti majd. Ennél tovább egyenlőre nem érdemes prognózisokat készíteni - mondta az ING Bank szakértője.
Az Equilor Befektetési Zrt. tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott: az év végére az euró árfolyama - optimista forgatókönyv szerint - visszakerülhet ugyan a 295 forintos szintre, jövőre azonban már a 310 forint körüli sáv tűnik reálisnak.

Szántó András, a társaság lakossági üzletágvezetője arra is figyelmeztet, hogy idén a hazai fizetőeszköz hullámvasútra ülhet. Ha a Fidesz ismét kétharmados parlamenti többséghez jutna, akkor a forint elszállhat és elképzelhető akár a 320 forintos euró árfolyam is, vagy akár még ennél is többet kellene majd adni egy euróért. Ha csak egyszerű többséget szerezne a jelenlegi kormánypárt, akkor nem kizárt, hogy a forint ismét a 290-300 forintos sávban kerülne.

A gyengülő pályára állt forint miatt az államadósság növekedésére is számítani lehet. Még növekvő GDP mellett is beragadhatunk a 79-81 százalékos sávba.

Szerző

Demján beperelte az "államot és társait"

Publikálás dátuma
2014.01.24. 06:24
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
"Már akkor is ott voltunk, amikor Orbán Viktor még nem, és akkor is ott leszünk, amikor ő már nem. A mostani helyzet nem csak nekünk fájdalmas, hanem az országnak is rossz, de túl fogjuk élni" - nyilatkozta az Erste bank vezérigazgatója, Andreas Treichl a román Ziarul Financiar című lapnak. A bankár elárulta: a magyar kormány szeretné rávenni az osztrák tulajdonosokat, hogy adják el magyar leánybankjukat.

Az Erste ennek ellenére nem tervezi, hogy kivonul Magyarországról. Triechl szerint nem jó út, hogy Magyarországról az egyre fokozódó államosításpárti hangulattal elzavarják az országból a fiatalokat és a befektetőket, és szerinte ezt a politikusoknak is fel kellene ismerniük. Az Erste vezérigazgatója szerint a gazdasági és befektetési környezet javításával, az oktatás fejlesztésével a politikusok tehetnének azért, hogy visszajöjjenek a befektetők és a fiatalok.

Az Erstén kívül más bankokra is szemet vetett a kormány. Ismeretes: a Széchenyi Bankon keresztül az állam a Raiffeisen magyar leányára is ajánlatot tett, ám azt a bank nem fogadta el. A kormány nyílt célkitűzése, hogy 50 százalék fölé akarja emelni a bankszektorban a magyar tulajdonú pénzintézetek arányát. Scheiring Gábor független képviselő ezzel kapcsolatban írásbeli kérdéssel fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez. Varga kiemelte: a részarány-növelést a kormány mindenféle diszkrimináció alkalmazása nélkül kívánja ösztönözni. Az ügyleteket a miniszter azzal indokolta, hogy az államnak mindig szem előtt kell tartania, hogy az adófizetők pénze megfelelő módon hasznosuljon.

A miniszteri válasz szerint a pénzügyi válság tanulsága, hogy bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges egy adott állam stabilitása és lakóinak jóléte szempontjából. Magyarországon a külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős mértékben vontak ki pénzügyi forrásokat az országból, hogy a megrendült helyzetű anyavállalataikat megsegítsék a bajban. Emellett Varga kijelentette: az állam nem szándékozik megvásárolni a Raiffeisen magyar leányvállalatát.

Varga kitért arra is, hogy ugyanebben a szellemiségben szerzett részt az állam a Takarékbankban: a takarékszövetkezetek infrastruktúrája, szervezete Varga szerint gyakorta elavult volt a bankokhoz képest, ezért volt szükség az állam beavatkozására. Most azonban már visszafordíthatatlannak látják az elindított változásokat, ezért értékesítik tulajdonrészüket. Kérdés azonban, hogy a mindössze néhány hónap alatt, a "spártai" szabályozáson túl, milyen nagyívű infrastrukturális változást hozott az állami előretörés a takarékszövetkezeti szektorban.

A kormány ez utóbbi "akciója" nem múlik el nyomtalanul. Ugyanis Demján Sándor és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) beperelte a magyar államot (MNB), a postát, a fejlesztési bankot és a Takarékbankot a takarékok államosítása miatt: az ügy tárgyalását ma kezdi meg a bíróság. Az OTSZ álláspontja szerint a szövetkezeti rendszerről szóló törvény sérti az alaptörvényt és a közösségi jogot is. A felperesek alkotmánybírósági és előzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményeztek.

Az OTSZ korábban többször kifogásolta az úgynevezett integrációs törvényt, amely új irányítási struktúrát hozott létre, a tagok pedig kénytelenek voltak ezt megszavazni, ellenkező esetben ugyanis elvesztették volna hitelintézeti jogosítványaikat. Az OTSZ szerint ez a magántulajdon súlyos megsértése, durva kisajátítás. Demján Sándor korábban több levelet is váltott Orbán Viktor miniszterelnökkel, melyben tiltakozott az lejárás ellen.

Szerző