Nem szivárogtatott adatokat Simor András

Publikálás dátuma
2014.01.24. 06:22
Fotó: Népszava
Megszüntette a nyomozást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatszolgáltatása miatt indult büntetőügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti nyomozóiroda. Ismeretes: jegybankelnökségének utolsó heteiben a jobboldali sajtó és a kormány politikusainak kereszttüzébe került, ennek egyik eleme volt, hogy a jegybank tevékenységét vizsgáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ügyészséghez fordult, mert szerinte bűnügynek minősíthető dolgokat talált. 

A kormánypárti sajtó nagy lelkesedéssel ekézte a régi jegybankelnököt - szakértők feltételezése alapján azzal a céllal, hogy az új elnök hitelesebbnek tűnjön. Matolcsy György jegybankelnökké való kinevezésétől ugyanis viszolygott a piac.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a jelentés publikálásakor elmondta: az MNB - a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban - a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról az IMF-nek 2010 augusztusáig. Az MNB korábbi vezetése akkor kijelentette: nem lépte túl hatáskörét, nem sértett banktitkot.

A Fővárosi Főügyészség hivatali visszaélés valamint gazdasági titok megsértése gyanújával rendelte el a nyomozást. Korábban is folyt már büntetőeljárás a jegybank ellen, azokat bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozóhatóság. Az ÁSZ mostani bejelentésével ugyanez történt.

Az ÁSZ elnöke Simor Andrással kapcsolatos cikkeink miatt lapunkat is több alkalommal beperelte. A legutóbbi perben első fokon lapunknak adott igazat a bíróság, eszerint jogosan állíthattuk, hogy az ÁSZ ellenőrzése a Simor András elleni hadjárat része, megalapozza a jegybankelnök elleni támadásokat.

Szerző

Visszavonták két online pénztárgép engedélyét

Visszavonta az Alt Cash Kft. által forgalmazott, SAM4S NR-300 ONLINE, és a Japán Cash Company Kft. S&E NR-300 ONLINE elnevezésű, korábban már jóváhagyott online pénztárgépek engedélyét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) csütörtökön.

 A MKEH honlapján olvasható indoklás szerint a döntéseket megalapozó vizsgálat kimutatta, hogy az érintett  pénztárgépek - a beépített AEE (adóügyi ellenőrző egység) funkcionális és biztonsági hiányosságai miatt - lehetőséget teremtenek az adóelkerülésre, és rejtett funkciójuknak köszönhetően jogsértő célokra használhatók. 

"A felderített jogszabálysértő tényezők súlyosan veszélyeztethetik azoknak a céloknak  az elérését, amiért a kormány az online pénztárgépes rendszer bevezetése mellett döntött" - fogalmaz a hivatal. A hatóság saját hatáskörében vizsgálja, hogy a három független tesztelő által kiállított tanúsítványok miért nem tárták fel korábban a csalásra lehetőséget adó biztonsági hibát.

Hozzáteszik: bár ezekre a géptípusokra számos megrendelést adtak le, ténylegesen csak néhány tucat gépet hoztak forgalomba. A hivatal felhívja a figyelmet: mindazoknak, akik ilyen pénztárgépeket üzemeltetnek vagy ilyen gépekre szóló megrendeléssel rendelkeznek, gondoskodniuk kell egy másik, engedéllyel rendelkező pénztárgép megvásárlásáról.

Engedéllyel rendelkező pénztárgépeket a NAV által üzemeltetett honlapon keresztül lehet megrendelni, a hatóság január 23-ig 81 pénztárgéptípust engedélyezett már, így megítélése szerint kellő választék áll az érintettek rendelkezésére.

Az Alt Cash Kft.-nek így egyetlen forgalmazható online géptípusa sem maradt. Egy másik gépüket a SAM4S NR-270-es típust a MKEH korábban előzetesen engedélyezte, majd a forgalmazási engedélyt visszavonta. Ez volt az a modell, amelyre az NGM-mel kötött megállapodás alapján a forgalmazó vállalta, hogy az első 10 000 felhasználónak 2013. november 30-ig nettó 100 000 forintos áron biztosítja. A Japan Cash Companynak a most visszavont volt az egyetlen engedélyeztetett online kasszája.

Szerző
Frissítve: 2014.01.23. 21:16

Ki mond igazat a paksi hitelről?

Publikálás dátuma
2014.01.23. 20:00
Most már különösen érdekes, mit is tartalmaznak a szerződések FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BURGER BARNA
Vagy az orosz, vagy a magyar kormányzat nem mond igazat a paksi atomerőmű bővítéséhez nyújtandó orosz hitelről. Az Orbán-kabinet ugyanis folyamatosan államközi, az orosz fél pedig következetesen kereskedelmi kölcsönről beszél. Szakértők szerint nem igaz a kormányzat azon állítása sem, hogy a paksi beruházásnál a meglévő technológiai adottságok miatt csak az orosz Roszatom jöhetett szóba. Az új blokkok ugyanis a régiektől teljesen elkülönülten, és gyökeresen eltérő rendszerrel működnek majd. Így akármelyik jelentkező lehetett volna a kiválasztott.

Vagy a magyar, vagy orosz kormánytisztviselők nem mondanak igazat a paksi atomerőmű bővítéséhez nyújtandó tíz milliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forintos) orosz hitelről. Az oroszok ugyanis következetesen kereskedelmi kölcsönről beszélnek, az Orbán-kabinet pedig folyamatosan államközi hitelt emleget. A kettő pedig nem ugyanaz. A kormány nem vehet fel kereskedelmi hitelt, azt legfeljebb a paksi atomerőművet működtető állami vállalat, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tehetné. A magyar kormányzat csak államadósságot növelő kölcsönt kezelhet - nyilatkozta lapunknak Vértes András.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ezt annak kapcsán mondta el, hogy Vlagyimir Csizsov, Oroszország Európai Unióba (EU) akkreditált nagykövete a Bruxinfoval tegnap közölte: mivel "kereskedelmi kölcsön" lesz, ezért nem minősül állami támogatásnak a paksi atomerőmű két új blokkjának felépítéséhez nyújtandó 10 milliárd eurós orosz hitel. A magas rangú diplomata "nagyon ígéretes projektnek" nevezte a beruházást, és emlékeztetett arra, hogy Magyarország már rendelkezik még a szovjet időkben, orosz technológiával épült atomerőművel.

Arra a közbevetésre, hogy a magyar beruházást, a két 1200 megawattos új reaktor építését elnyerő orosz állami vállalat, a Roszatom közbeszerzési pályázat mellőzésével jutott hozzá a megrendeléshez, a nagykövet úgy reagált, hogy tudomása szerint az Európai Unió részéről eddig hivatalosan nem fűztek kommentárt az orosz-magyar megállapodáshoz, de ha lesz ilyen, akkor Moszkva természetesen reagálni fog.

Vértes András szerint, ha valóban kereskedelmi hitelről lenne szó, akkor azt az MVM-nek kellene felvennie, de a beruházás költségeit akkor is érvényesíteni kellene az új paksi blokkokban termelt áram árában. Így a mostani kilowattóránkénti 12 forint körüli ár helyett minimum 22 forintba kerülne a paksi áram. Ez pedig áremelést vetít előre, nem olcsóbb villamosenergiát, amit a kormány vizionál. Abban az esetben pedig, ha kormány veszi fel az orosz kölcsönt, és a költségek nem jelennek meg az áram árában, az mindenképpen az államadósságot növeli majd. Emellett felmerül majd a tiltott állami támogatás kérdése is beruházás kapcsán, miután a kormány több ezer milliárd forinthoz juttatja az atomerőmű bővítése során a paksi nukleáris üzemet.

Egyes szakértők szerint viszont akár úgynevezett beruházási hitelnek is tekinthető az orosz kölcsön, mert gyakorlatilag az orosz államtól, a magyar kormányon keresztül a Roszatomhoz jut el a pénz. A magyarokra "csupán" a hitelügylet 30 éves futamideje alatt a kamatok és a tőkerész törlesztése marad.

A kormányzati nyilatkozatok ellenére, nem az orosz beszállító volt az egyetlen lehetséges partner - állítják szakértők, akik szerint semmilyen műszaki kényszer nem diktálta azt, hogy a kormány az orosz beszállítóval, a Roszatommal állapodjon meg a két új paksi blokk megépítéséről. Az új reaktorok ugyanis teljesen különálló rendszerben működnek majd a már meglévőek mellett. Ez azt jelenti, hogy most működő erőműtől elválasztott telephelyen, teljesen új technológiai megoldás épül ki, amely nem áll majd semmilyen kapcsolatban a most üzemelő négy reaktorral. Így technológiai szempontból bármelyik - például az amerikai, vagy a francia - beszállító mellett is dönthetett volna a kabinet.

Még az sem tette "kötelezővé" a Roszatom megbízását, hogy a magyar kormány kizárólag a biztonságosabbnak számító úgynevezett nyomottvizes reaktorban gondolkodott, mivel valamennyi potenciális kivitelező ilyen technológiájú blokkot épített volna. Az orosz megoldást vélhetően a finanszírozási modell tette vonzóvá - vélik hozzáértők. A sajtóban lábrakapott hírrel szemben, nem szükségtelen újabb duzzasztót építeni a Dunára azért, hogy a folyó képes legyen ellátni az új blokkokat is hűtővízzel. Legfeljebb egy újabb hűtőtorony építése válhat szükségessé, ha frissvizes ellátórendszer valamilyen okból nem tudná kiszolgálni az újonnan létesülő erőműblokkok hűtőrendszereit.

A nukleáris szakhatóság sem tudott a paksi bővítésről

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) idei, egyik legfontosabb feladata a paksi erőmű kettes blokkjának üzemidő-hosszabbítási engedélykérelem elbírálása, amiről év végéig kell dönteniük. A másik pedig a lehetséges bővítésre való felkészülés, amelyben már történtek lépések - mondta Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója a hatóság csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

A kettes blokk üzemidő-hosszabbítási kérelmét az MVM a múlt év végén benyújtotta, az OAH felülvizsgálja az elemzéseket és helyszíni ellenőrzéseket tart mielőtt határozatot hozna arról, hogy a blokk "milyen további üzemidőre alkalmas" - mondta a főigazgató.

Fichtinger Gyula kifejtette, hogy 2009-ben nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország atomerőmű építést tervezi, az OAH azóta készül arra, hogy megszaporodnak feladatai. Ez érinti a jogszabályi környezetet, tájékozódnak a biztonsági követelményrendszerről, tervezik a hatósági munka létszám-, illetve költségigényeit és ismerkednek a lehetséges blokktípusok műszaki paramétereivel is - foglalta össze a nukleáris hatóság főigazgatója.

A főigazgató megjegyezte, hogy most még lehetetlen megmondani, hogy az engedélyezés meddig tart, hiszen mintegy féltucatnyi "nagy" telephely engedélyről és körülbelül hatezer kisebb engedélyről van szó.

A főigazgató újságíró kérdésre elmondta, hogy nem kérték ki a hatóság véleményét a paksi bővítésről szóló megállapodás megkötése előtt, de ez "szerte a világon így működik" hiszen ez egy "politikai, gazdaságpolitikai" kérdés. A hatóság akkor jut szerephez, amikor az alaptípust a hazai követelményekhez, sajátosságokhoz igazítják.

Újabb Békemenet készül - most az oroszok ürügyén

Bencsik András a Demokrata heti vezércikkében ekképpen polemizál múltról és jelenről:

„...mintha szerepcsere történt volna, mintha a csúfos véget érő Szovjetunió szerepét kezdené átvenni Amerika. Nem nagykövetet, hanem gőgösen magabiztos helytartót, instruktort, komisszárt küld az alávetett országba, akinek nem az a dolga, (...) hogy a birodalom teljes súlyával kényszerítse e primitív népet az előírt életmódra: „fékek, ellensúlyok és marihuána”.

Ehhez képest Oroszország a tolerancia hazája. Ami rosszat a szovjet-oroszokról el lehetett mondani, az elhangzott az elmúlt évtizedekben. És? Megkötötték velünk az évszázad üzletét a paksi atomerőmű bővítéséről, melynek köszönhetően Magyarország energetikai függősége egy fél évszázadra megszűnik. Putyin elnök egy szóval nem kifogásolta a magyar belpolitikai viszonyokat, pedig Oroszország még mindig a világ második nagyhatalma, s a tendenciákat látva könnyen lehet, hogy egy évszázadon belül elsőségét is visszaszerzi.

A fékek és ellensúlyok rendszerének alkalmazása amúgy benne van a magyar közgondolkodásban. (...) az erősödő orosz kapcsolattal Magyarország mozgási szabadsága ismét növekedni fog. (...)

A magyar politika egyensúlyozó képessége fontos a számunkra, melynek támogatására a jelek szerint hamarosan újabb Békemenetet kell tartanunk. Március 29., a választások hétvégéje előtti szombat ideális időpontnak látszik."

Szerző