Előfizetés

Kikaptunk a címvédő dánoktól

Publikálás dátuma
2014.01.21. 00:06
MTI Fotó: Kovács Tamás
A magyar férfi kézilabda-válogatott hétfőn 28-24-re kikapott a házigazda dán csapattól az Európa-bajnokság középszakaszában, így biztossá vált, hogy nem jut az elődöntőbe.

A címvédő dánok így az utolsó forduló eredményétől függetlenül csoportelsőként várhatják az elődöntőt.

A magyar válogatott a középdöntő szerdai zárófordulójában a pont nélküli osztrákok ellen lép pályára, abban az esetben végezhet harmadikként a csoportban és játszhat az ötödik helyért, ha győz, az izlandi csapat pedig kikap a dánoktól úgy, hogy jobb lesz a Mocsai-csapat gólkülönbsége.

I. csoport (Herning):

Dánia-Magyaroszág 28-24 (14-11)

Herning, Jyske Bank Boxen, 14 000 néző, v.: Krstic, Ljubic (szlovénok)
gólszerzők: Hansen 5, Mogensen 5, Christiansen 3, Eggert 3/1, Mortensen 3, Söndergaard 2, Svan 2, Spellerberg 1, Toft Hansen 1, Lindberg 1, Knudsen 1, Mölgaard 1, illetve Iváncsik G. 6/4, Ancsin 4, Gulyás 3, Lékai 3, Császár 2, Mocsai 2, Putics 1, Szalafai 1, Szöllősi 1, Vadkerti 1

Természetesen zsúfolásig megtelt a herningi Jyske Bank Boxen, így 14 ezer ünneplő hazai drukker előtt vonultak be a csapatok, amelyek legutóbb tavaly, a spanyolországi világbajnokság barcelonai negyeddöntőjében találkoztak egymással, akkor 28-26-os északi sikerrel végződött az összecsapás.

A magyar kapuban némi meglepetésre Tatai kezdett, az első védésére a hetedik percig kellett várni, ezalatt a dánok négyszer találtak a hálóba, a túloldalon pedig Landin eszén csak Gulyás tudott túljárni. A kezdeti nehézségek után támadásban és védekezésben is magára talált a magyar csapat, ennek köszönhetően előbb Császár betörésével egyenlített, majd Ancsin góljával a vezetést is átvette (6-7). Ulrik Wilbek, a dánok szövetségi kapitánya erre azonnal időkéréssel reagált, húzása pedig azonnali eredménnyel járt, mivel egymás után három hazai gól esett, így Mocsai Lajos is "szünetet rendelt el". Ezt követően Eggert kiállítása alatt egyenlített a magyar együttes, majd a kapusok percei következtek, Tatai és Landin is bravúrok sorát mutatta be.

A magyar csapat lendülete Szöllősi kiállítása alatt megtört, ezt a skandinávok kihasználták, és négygólosra növelték a különbséget (14-10), ami háromra csökkent a szünetre. Lékai az utolsó másodpercekben megpróbálta lekopírozni a norvégok ellen szerzett parádés, egészpályás gólját, de ezúttal nem sokkal kapu mellé lőtt.

A második félidőt óriási lendülettel kezdte a dán csapat, ráadásul a szlovén játékvezetők a kétes szituációkban rendre a hazaiakat segítették, majd Ilyést szándékos ütésért végleges kiállítással büntetették, a magyar csapatkapitány alig akarta elhinni a döntést. A félidő közepére kialakult ötgólos különbség állandósult a csapatok között. A folytatásban küzdött ugyan a magyar válogatott, volt, hogy két gólra is felzárkózott, de végül 28-24-es vereséget szenvedett.

"Ebben a mérkőzésben a magyar válogatott számára több lehetőség volt - mondta Mocsai Lajos szövetségi kapitány. - Távolról jelentősen kevesebb gólt lőttünk, mint a dán csapat, a játék tempójában sajnos nem tudtunk megvalósítani mindent, amit elterveztünk. Nem tudtuk az átlövőket távol tartani és a második hullámot megfékezni. Persze volt sok szép dolog, de néhány megengedhetetlen technikai hiba is. Amit külön tanulmányozni kell, az az emberhátrányos játékunk, sajnos a felkészülési időszak erre kevés volt."

A szakvezető fia, Mocsai Tamás úgy véli, kiváló dán csapat ellen játszottak, ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a hozzájuk hasonló élcsapatokkal, még meg kell tenniük egy lépést.

"Úgy éreztem, nem volt piros lap - mondta Ilyés Ferenc -, két percet lehetett volna ítélni, hiszen a vállát eltaláltam Toft Hansennek, aki szépen rájátszott, és feldobta magát. Nagyon remélem, nem tiltanak el. Jól tartottuk magunkat a végső győzelemre is esélyes dánok ellen, és ha védekezésben egy kicsit stabilabbak vagyunk, akkor talán közelebb kerülhettünk volna. Nincs más hátra, az osztrákok elleni mérkőzést be kell húzni, de senki se higgye, hogy ez könnyű lesz, hiszen a spanyolok ellen ma megmutatták, milyen jó játékra képesek."

"Nagyon jó ennyi ember előtt játszani, felemelő érzés volt - mondta Lékai Máté. - Úgy éreztem, több van ebben a mérkőzésben, volt, amikor saját hibáink miatt nem sikerült feljönni. Mindent megteszünk azért, hogy az ötödik helyért játszhassunk."

Ulrik Wilbek, a dánok szövetségi kapitánya szerint a magyarok elleni mérkőzés mindig nagyon nehéz, mivel rendkívül okosan, megfontoltan kézilabdáznak. Hozzátette, ezért nem tudtak olyan jó teljesítményt nyújtani, mint a spanyolok ellen, ráadásul több játékosa is fáradtnak tűnt.

"Nagyon boldog vagyok az eredmény miatt, támadásban voltak ma problémáink, de remekül védekeztünk. Mindannyian örülünk neki, hogy készülhetünk az elődöntőre" - mondta Hans Lindberg, a dánok játékosa.

Korábban:
Spanyolország-Ausztria 28-27 (14-12)
Izland-Macedónia 29-27 (14-11)

A csoport állása: 1. (már elődöntős) Dánia 8 pont, 2. Spanyolország 6, 3. Izland 5, 4. MAGYARORSZÁG 3, 5. Macedónia 2, 6. Ausztria 0

A csoportból az első kettő jut az elődöntőbe, a harmadik az ötödik helyért léphet pályára.   

A csoport további programja:
szerda:
Macedónia-Spanyolország 16.00
Ausztria-Magyarország 18.15
Dánia-Izland 20.30

Emlékmű hazug koncepcióval

Publikálás dátuma
2014.01.20. 20:30
Az MMA-tagok szakvéleménye szerint „a koncepció egy páratlan kvalitásos, kifejező és szuggesztív alkotás” FORRÁS: V. KERÜLETI EL
Szimbólumait és jelentését tekintve történelmileg nemcsak erősen pontatlan, de egyenesen hazug a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű koncepciója - mondta lapunknak Ungváry Krisztián történész. Mégis borítékolható, hogy a kormány által támogatott terv megkapja a fideszes Rogán Antal vezette önkormányzat jóváhagyását. Rohamtempóban, öt hét alatt készülne el a Gábriel arkangyalt (Magyarország) és a sast (náci Németország) ábrázoló kompozíció - nem tudni, mennyiért.

Nem voltak illúzióim, de otrombaságában minden elképzelhetőt felülmúl a Magyarország 1944-es német megszállásának emléket állító szoborkompozíció terve - mondta lapunknak a nyilvánosságra került koncepciót értékelve Ungváry Krisztián. A történész - aki szerint az engedélyező V. kerület vélhetően nem gördít majd akadályt a megvalósítás elé - úgy vélte, elképesztően "ízléstelen és hazug" a terv. A történelmi eseményt ugyanis úgy mutatja be, "mintha az ártalmatlan, jóravaló Magyarországot derült égből a villámcsapásként érte volna a gonosz", onnantól pedig kényszerpályára került volna az ország és ami utána történt, arról már a nácik tehetnek.

Pedig - hívta fel a figyelmet Ungváry - Magyarország akkor a náci Németország szövetségese volt, a parlament a megszállás után is ülésezett, az új Sztójay-kormány pedig javarészt a korábbi, Kállay Miklós vezette kabinet tagjaiból állt. Ungváry utalt arra, hogy az emlékmű a jelek szerint azon önfelmentő igyekezet kézzel fogható jele lesz, amelyre az új alaptörvény nemzeti hitvallása is kitér: "Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától (...) számítjuk".

A Jobbiknak tetszene
Az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbiknak tetszik az emlékmű ötlete, amely egyébként éppen szemben és alig több, mint száz méterre állna a Jobbik és radikális csoportok által eltávolítani kívánt, a tér másik felén lévő szovjet hősi emlékműtől, amelynek helyén korábban az irredenta üzenetű országzászló állt. A Jobbik a Szoborparkba száműzné a szovjet emlékművet és visszaállítaná az országzászlót - csak így támogatná a "a magyar történelmi alkotmányosság jogfolytonossága erőszakos megszüntetésének mementóját". Ez a megfogalmazás beleillik az általuk támogatott Horthy-kultusz építésébe, amelynek része a volt kormányzó felelősségének csökkentése. A párt több képviselője is részt vett például tavaly novemberben a Szabadság téri református templom előterében rendezett botrányos Horthy-szobor avatón, továbbá november 16-át, Horthy emlékezetes fehér lovas bevunulását szeretnék emléknappá nyílváníttatni - miután sikertelenül pórbálták elérni, hogy 2013 Horthy-emlékév legyen. A zsidótörvényeket és a zsidók deportálását, haláltáborokba küldését hozó Horthy-korszak iránti nosztalgia ellenére bizonyos jelzőket kikér magának a párt: jövő kedden az Ítélőtáblán kezdődik másodfokon Karsai Lászlóval szembeni perük. Ezt azért indították, mert a történész egy tévéműsorban "neonácinak" minősítette a pártot. Első fokon tavaly tavasszal a bíróság kimondta: nem neonácizható le a Jobbik.

Ami pedig a szoborcsoport szimbólumait illeti: a jelek szerint egy arkangyal és egy birodalmi sas költözik a Szabadság térre. Ezt az egy megvalósítandó művészeti tervet ajánlja ugyanis elfogadásra a fideszes Rogán Antal polgármester a döntésre területileg illetékes önkormányzat tagjainak figyelmébe. A szerdai, rendkívüli ülésre készített erről szóló előterjesztést Pásztor Tibor helyi MSZP-s képviselő hozta nyilvánosságra blogjában.

A szocialista politikus feltöltötte az előterjesztés mellékletében szereplő látványterveket is.

A terv - amit kísérőlevelében Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár ajánlott Rogánéknak -, Párkányi Raab Péter munkája; a 46 éves szobrász formázott már köztérre Wass Albertet, Trianon-emlékművet, de Gobbi Hildát és József Attilát is. Ezúttal az alkotás két fő elemének Gábriel arkangyalt és a birodalmi sast képzelte el: az alakok egy 13 oszlopból álló, hét méter magas kapuzatban állnak, és a dokumentációban szereplő műleírás szerinti jelentésük: "a Harmadik birodalom, illetve az azt megjelenítő náci szimbólum, a birodalmi sas (...) végigrepül, végigsöpör a világon. Hamar elér hozzánk és bekebelezi Magyarországot, hogy megbékjózza, gúzsbakösse lakosait".

A "vandálbiztos" anyagokból készülő, a megszállás 70. évfordulóján felavatni tervezett szoborról Melocco Miklós és Benedek György szobrászművészek készítettek szakvéleményt a Budapest Galéria számára. Ebben csak szuperlatívuszokban nyilatkoztak a szobrász koncepciójáról - mindketten a Fidesz által az alaptörvényben is nevesített - Fekete György által vezetett - Magyar Művészeti Akadémia tagjai. Mint írták, "a koncepcióterv egyedülálló, művészeti értéke kimagasló, szimbolikája példátlan". Hozzátették még, hogy "a megrendelőnek nem kell tovább keresnie, mivel (...) a koncepció egy páratlan kvalitásos, kifejező és szuggesztív alkotás", méltó a megvalósításra.

Már a kerület dönt
Noha az emlékmű ötlete aligha "bukna el" a fővárosi közgyűlésben, ahol többségben van a Fidesz-KDNP - amellyel gyakran szavaz együtt a Jobbik -, ez a lépcső kimarad. Egy a kormányváltás után, 2010 nyarán sietve elfogadott jogszabály-módosítás - szakítva az évtizedes gyakorlattal - a főváros helyett a kerületi önkormányzathoz utalta a helyi műalkotásokról való döntést. A "lex turul" javaslat - melynek előterjesztője a XII. kerület fideszes polgármestere, Pokorni Zoltán volt - onnan kapta a nevét, hogy a Fidesz számára megnyugtatóan zárta le az akkor már ötödik éve vitatott, több bírói fórumot megjárt kerületi turulszobor ügyét: a több jogerős bontási határozat ellenére így a helyén maradhatott a szélsőjobboldali csoportok találkozóhelyévé vált szobor.

Ugyanakkor a részletes dokumentációban egyetlen szó sem esik arról, hogy mennyibe kerül az emlékmű megvalósítása. Ahogy a mellékelt dokumentumok szerint a véleményezőknek az sem tűnt fel, amire a hvg.hu felhívta a figyelmet: szimbolikájában több szempontból is "problémás" a koncepció. Ugyanis a birodalmi sas nem náci szimbólum, hanem német, amely már Római Birodalomnak is jelképe volt, és része Németország mai címerének is, vagyis aki a második világháborús náci agresszió jelképének ezt választja, az a mai, demokratikus német államot sérti meg. Továbbá az alkotó ugyan azt feltételezi, hogy a sasról a szemlélő a bombázó repülőgépekre asszociál, a gondolatmenet "apró" hibája - mint arra Ungváry is figyelmeztetett - , hogy a náci Németország nem ellenségünk, hanem szövetségesünk volt akkoriban, így nem bombázta Magyarországot.

Holokauszttagadásért feljelentették Szakályt

Feljelentette a Demokratikus Koalíció (DK) a kormány által alapított Veritas Történetkutató Intézet főigazgatóját. A DK-s Oláh Lajos szerint Szakály Sándor azzal, hogy a múlt héten "idegenrendészeti intézkedésnek" minősítette az 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt deportálást, a népirtást jelentéktelen színben tüntette fel, illetve igazolta. Ez pedig akár 3 év szabadságvesztéssel büntethető a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt.

A holokauszt "torzítása" ellen a Simon Wiesenthal Központ is tiltakozott. Efraim Zuroff, a központ vezetője szerint egyre gyakoribbak azok a kísérletek, különösen a posztkommunista kelet-európai országokban, amelyek arra irányulnak, hogy átírják a történelmet. "Az a tény, hogy ezek az országok az Európai Unió tagjai, kínos Brüsszelre nézve" - közölte Zuroff, hozzátéve: ennek ellenére szinte semmi nem történik az EU-ban az ilyen narratívák megszüntetésére.

Ám hiába kavart botrányt a Veritas főigazgatójának múlt heti, MTI-nek adott interjúja, Szakály Sándor nem mond le. A főigazgató-történész az ATV Szabad Szemmel című műsorában kifejtette: "akit ezzel megsértettem, megkövetem". A DK és a Mazsihisz már ekkor követelte Szakály lemondását, sőt a Mazsihisz kilátásba helyezte, hogy bojkottálja a Holokauszt Emlékév rendezvényeit, illetve visszaadja a Civil Pályázati Alap keretében elnyert állami támogatásokat.

Szavait Szakály amúgy azzal magyarázta: "nem sértegetni akartam, olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban szakkifejezés volt." Az MTA-doktor főigazgató elismerte, hogy a zsidók kiutasítása "nem volt emberséges", hiszen a kitoloncoltaknak "sajnálatos módon halál lett a sorsuk". Ami a "szakkifejezést" illeti, a korabeli, 1941. augusztusi lapok használták még a "közjogi helyzetük tisztázása" kifejezést, megemlítve, hogy az "idegenek a mostani háború során nemzethűségi szempontból teljesen megbízhatatlanok és káros politikai tevékenységet fejtenek ki".

Ám Szakály szerint szakmai kérdésről van szó, amely "politikai konstellációba került". Jelezte, nem vesz részt és nem is tartja meg tervezett előadását a holokauszt-konferencián, mivel "személye, a nyilatkozata körül ilyen vita alakult ki". Pedig a Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat szerint "hasznos volna előadásokra készülnie, s végiggondolni az akkori magyar politikai döntéshozók és a katonai végrehajtók felelősségét éppúgy, mint a 70 évvel későbbi történészét".

Ungváry Krisztián korábban lapunknak azt mondta: az "idegenrendészeti eljárás" annyit jelentett, hogy az állam több generáció óta itt élő embereket megfosztott vagyonuktól, és "indirekt módon az élet jogától", ennek pedig "van ennek egy emberi oldala is". Ám ha egyoldalúan közelítünk történelmi tényekhez, tette hozzá, akkor "Sztálin kapcsán is mondhatnánk: amikor 100 ezer embert elvittek a gulágra, csak munkaerő-átcsoportosítás történt".

Egyébiránt a Veritas Intézetnek Szakály elképzelése szerint "kicsit más szellemiséget kell képviselnie", mint az eddig már meglévő történettudományi műhelyeknek. Nem tudni, ennek jegyében vállalt-e szerepet tavaly novemberben - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyetteseként, de már intézetvezető-várományosként - Szekszárdon, ahol a Tóth Csaba Attila jobbikos helyi képviselő által szervezett "Léleképítő esték" egyikén Gömbös Gyulának életútját elemezte. A Népszabadság tudósítása szerint Szakály "sodró lendületű előadást" tartott a szerinte 1932-es kormányalakításakor "antiszemita nézeteit revidiáló, ám filoszemitává sosem vált" Gömbösről. Szakály különösen nagyra értékelte, hogy Gömbös megfogalmazott egy 95 pontos munkatervet, amihez hasonló, mindenki számára számon kérhető kormányprogram addig Magyarországon nem volt, és amelynek javát "ma is vállalhatónak" ítélte. Elmondta, hogy Magyarország gazdasága 1938-ra között felzárkózott Európa középmezőnyéhez, és ez Gömbösnek is köszönhető, ám a politikust korai halála meggátolta abban, hogy "műve kiteljesedjen".

Gömbös érdemei közé sorolta, hogy vezetőként nem tartott igényt előnyökre, politikusként nem gazdagodott meg. Hozzátette: mivel Magyarországon minden történelmi személyiségben talál valamelyik politikai oldal hibát, aligha neveznek el utcát Gömbösről.

Érdekesség, hogy a Gömbös-est után az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályánál panaszkodott nyílt levélben Nyíri Kristóf filozófus, hogy "egyes akadémiai köztestületi tagok részéről az utóbbi hónapokban olyan megnyilvánulások hangzottak el, amelyeket nem lehet másként minősíteni, mint a Horthy-rendszer ideológiai restaurációjára tett fellépésként". Nyíri utalt is Szakály szekszárdi előadására, mint "riasztó, legfrissebb példára", továbbá javasolta, hogy az MTA-osztály határolódjon el a "szélsőjobb történelmi rehabilitációján" munkálkodó akadémikusoktól. Nyíri heves reakciója azért is figyelemreméltó, mert két éve a Heller Ágnest és társait alaptalanul meggyanúsító kormányzati támadások idején nem állt ki társai védelmében, sőt a filozófusüggyel összefüggésben elítélően nyilatkozott, sokallva a pályázati pénzeket, hiszen szerinte "a filozófia olcsó tudomány, csak könyvtár kell hozzá".

Megint hullanak a rakéták Izraelre

Publikálás dátuma
2014.01.20. 20:29
A külföldi turisták által is látogatott Eilatot már több alkalommal érte rakétatámadás. Fotó: David Silverman/Newsmakers/Getty I
Rakétákat lőttek ki ismeretlenek Izrael déli részén, a Vörös-tenger partján fekvő Eilat városára. A hatóságok két rakéta becsapódását észlelték a város mellett, nyílt területen.

Eilatot már több alkalommal érte hasonló támadás - a szélsőségesek ilyenkor a szomszédos Egyiptom lakatlan, sivatagos területeiről tüzelnek. Volt olyan eset, hogy a kilőtt rakéták az Izraellel másik oldalról szomszédos Jordániában értek földet és ott halálos áldozatokat is szedtek.

Korábban ugyancsak rakétatámadás történt a Gázai övezettel szomszédos egyik izraeli kistérség ellen, de az itteni támadásban sem sérült meg senki. 

A hétvégén is lőttek ki rakétákat Izraelre a Gázai övezetből. 

Vasárnap az izraeli légierő kilőtt egy motorkerékpárt, amelyen állításuk szerint az a két férfi utazott, akik a néhány nappal korábbi askelóni rakétatámadásért voltak felelősek.