Előfizetés

Félnek a nevelőszülők

Publikálás dátuma
2014.01.21. 06:04
A nevelőszülők egyértelműen rosszul járnak a január elején hatályba lépett változtatásokkal FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCKS
Rosszabbul járnak a nevelőszülők a januártól hatályos változásokkal. Legalábbis ezt állítják az érintettek, de - mint lapunknak írták - nyíltan nem mernek beszélni, mert félnek, hogy elveszik tőlük a gyerekeket. Kifogásolják, hogy 500 órás OKJ-s képzésre kényszerítik őket, bérüket mégsem a szakmai bérminimum alapján kapják majd, a kollégista gyerekek után pedig nem jár nekik a bérkiegészítés. A tananyag ingyenes, ám tankönyv még nincs. A hallgatók maguk nyomtatják az anyagot, vagy kézzel írják a tanulnivalót.

"Jogunk van hallgatni, és aláírni mindent, amit elénk tolnak". Egyebek mellett ezt írták lapunknak a nevelőszülőkkel kapcsolatos változásokról egy pest környékén élő család és "nevelőszülő barátai". A nevelőszülők ritkán nyilatkoznak, de ezen nem kell csodálkozni, "mert sokunknak meg lett tiltva. Ismerünk olyan nevelőszülőt, akinek túl nagy volt a szája, ezt azzal bosszulták meg, hogy a gyereket elvették tőle. Ezért a félelem. A fejesek csak a papírt és a költségeket látják, a gyereket nem".

Mint ismert, januártól az 5200 nevelőszülő egységesen foglalkoztatási jogviszonyba kerül. Újdonság, hogy a nevelőszülőknek 500 órás tanfolyamot kell elvégezniük. A kormány célja, hogy a 12 évesnél fiatalabb állami gondozott gyerekek családba kerüljenek. Az átalakítást több szakember kritizálta, és a nevelőszülők közül is sokan elégedetlenek.

A lapunknak levelet író szülők emlékeztettek arra, eddig hagyományos és hivatásos nevelőszülők dolgoztak. A hivatásos nevelőszülők munkaviszonyban havi bruttó 135 ezer forintot kerestek, és 7 gyermek neveléséről gondoskodhattak. A hagyományos nevelőszülők viszont nem voltak munkaviszonyban, ők 15 ezer forint tiszteletdíjat kaptak gyerekenként, és 4 kiskorút nevelhettek.

Januártól mindenki egységesen foglalkoztatási jogviszonyba került, "de nem munkaviszonyba". A különbségről hiába érdeklődtek az illetékesektől, választ nem kaptak - írták. A befogadható gyereklétszámon is változtatott a kormány. Akinek van saját kiskorú gyereke, hat gyermeket nevelhet, akinek a sajátjai már felnőttek, 5 gyermeket fogadhat magához. A bérezésük is átalakult, a mindenkori minimálbérhez kötötték azt. Az alapdíj a minimálbér 30 százaléka, (30 450 forint), ezt mindenki kapja.

Kiegészítő díjként a minimálbér 20 százaléka, (20 300 forint) jár gyerekenként. Aki fogyatékos, magatartászavaros gyereket nevel, plusz 5 százalékra számíthat. "A csavar az az egészben, hogy míg korábban a nevelt gyerekek után is járt gyed, gyes, gyet, ezt most elveszik. Ráadásul akinek kollégista a gyereke, a tanév közben nem jogosult a 20 százalékos kiegészítő díjra, miközben a kollégiumi díj, útiköltség, költőpénz, szórakozás, heti "egy szatyor plusz étel" költségét már most is a saját pénzükből finanszírozzák a szülők.

Kitértek a kötelező 500 órás tanfolyamra is. Kifogásolták, hogy hiába szerzik meg az OKJ-s képesítést, nem a garantált bérminimum alapján kapnak majd fizetést. A képzés ingyenes, de az útiköltséget maguk állják. Van olyan nevelőszülő - írták -, aki több mint 100 km-t utazik alkalmanként. Emlékeztettek arra, hogy napi bruttó 1000 forint jár a tanfolyam idejére a gyermekfelügyeletért.

Szerintük ez akkor is nevetséges összeg, ha családtag segít, de ha a 3-5 gyerek mellé bébiszittert kell fogadni, gyakorlatilag semmilyen könnyebbséget nem jelent. A tananyag ingyenes - írták - ám tankönyv még nincs. A "hallgatók maguk nyomtatják az anyagot, vagy körmölnek". Utána néztek, más cégnél 140 ezer forintba kerül egy hasonló tanfolyam, "a miénk 390 ezer. Ennyivel drágább valami, ha az EU pénzét költik rá."

Felháborította a szülőket, és bizalmatlanságként élik meg, hogy a nevelt gyerekek számára külön bankszámlát kell nyitniuk 2015-től. Megalázónak tartják azt is, hogy a kormány fokozatosan minden nevelőszülőtől elveszi a gyámságot, és gyermekvédelmi gyámot rendel ki.

Kapcsolódó
Átverték a nevelőszülőket

Útlezárás a plakátok előtt

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2014.01.21. 06:03
Orbán Viktor nemet mondott, így a pártok hirdetései nem jelennek majd meg a közutak mentén FOTÓ: K2 PRESS
Mégsem lehet majd a pártoknak kampányolni a közutak mentén. A kormányfő ugyanis egy rendeletmódosítással felülírta helyettese, Navracsics Tibor néhány héttel ezelőtti jogi állásfoglalását. Így a villany- és telefonoszlopokon ma már kizárólag a "közérdekű, közszolgáltatásokkal kapcsolatos" információk helyezhetőek el, az autóforgalomban ugyanis ezek és az óriásplakátok nyilván nem zavarják a láthatóságot.

Helyettese jogértelmezésével szemben módosította a miniszterelnök a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletet a minap. Az Orbán Viktor által jegyzett módosítás értelmében mégsem lehet majd út menti reklámhordozókon hirdetni a pártoknak.

A január 17-i változtatás értelmében a kormány a közúti közlekedésről szóló (KRESZ) törvényben kapott felhatalmazásra támaszkodva úgy rendelte, a "reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklám célú berendezés" jogintézményébe ne csak az "olyan jel, jelzés vagy bármely tárgy" tartozzon bele, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerint gazdasági reklámnak minősül, hanem az is, amelyeknek "célja, hogy a közúton és a közforgalom számára el nem zárt magánúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze", ideértve a választási eljárásról szóló törvény "szerinti plakátot is".

Magyarán Orbán megtiltotta, hogy a közutak mentén bármilyen politikai hirdetést közzétegyenek a pártok és a reklámcégek a kampányban. Az idevágó rendeletmódosítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba, azaz már jelenleg is ez az irányadó.

Minderről alig három nappal azután határozott a kormány, illetve Orbán, hogy lapunk megírta: nem minősül gazdasági reklámnak, épp ezért bármely politikai plakát elhelyezhető a közutak mentén lévő villanyoszlopokon. Ezt a választ adta ugyanis Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter egy szocialista képviselő írásbeli kérdésére.

Varga Zoltán még decemberben fordult a tárcavezetőhöz azzal, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény hatályos - legutóbb 2012-ben módosított - szövege kifejezetten úgy fogalmaz: "nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási, villany- és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el." A politikus erre hivatkozva azt tudakolta, Navracsics "szerint elhelyezhetőek-e politikai célú plakátok, hirdetések a fent említett oszlopokon?"

Plakátszabályok
Február 15-én, a szavazást megelőző 50. napon kezdődik az országgyűlési képviselő-választás hivatalos kampánya az új jogszabály értelmében, ekkortól lépnek életbe a kampányra vonatkozó új szabályok is. A korábbi előírások értelmében még az államfői bejelentéssel egy időben vette kezdetét a kampány, az új törvényben már lerövidítették ennek időszakát. Persze csak hivatalosan, hiszen a Fidesz csaknem 4 éve rendszeresen hirdet a kormányon, illetve a hozzá közelálló civil szervezeteken keresztül, de mostanra az ellenzéki pártok is előálltak néhány kampányplakáttal.
Ugyanakkor az új jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. A hivatalos választási kampány 49 napján pedig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. Ezeken és a szórólapokon is fel kell ugyanakkor tüntetni, ki készítette a hirdetményt. Nem lehet plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére, csak a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. Fontos szabály, hogy a plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.

A miniszterelnök-helyettes erre reagálva úgy fogalmazott: "a választási eljárásról szóló törvény, a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján álláspontom szerint a jogi szabályozás csak a gazdasági célú reklámra vonatkozik, politikai választási plakátra nem. A plakát, mint választási kampányeszköz - sem a választási törvény, sem a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátozásáról szóló törvény alapján - nem minősül gazdasági reklámnak" - fogalmazott a miniszter.

Navracsics jogi értelmezésével a jelek szerint a kormányfő sem értett egyet, ami nem meglepő, hiszen a fideszes parlamenti többség 2010 óta több körben is foglalkozott azzal, hogy betiltsa az utak mellett látható hirdetőtáblákat. A hivatalos magyarázat szerint erre közlekedésbiztonsági okokból volt szükség, hiszen az út menti hirdetések elterelhetik a sofőrök figyelmét. Csakhogy, miután az óriásplakátokra nem vonatkozott a tiltás, hamar felmerült a gyanú, hogy a korlátozás a kormánypárt mögött álló üzleti körök érdekét szolgálja, és valójában a közvilágítási, villany- és telefonoszlopok többségének hirdetési felületeit birtokló Esma reklámcég ellehetetlenítése volt a cél. Ezt erősítette egy másik miniszteri értelmezés is, hiszen tavaly ősszel, a szocialista Juhász Ferenc kérdésére adott írásbeli válaszban Németh Lászlóné szintén amellett érvelt, hogy kizárólag a gazdasági reklámok zavarják a látási viszonyokat, a "közérdekű", vagy "közszolgáltatásokkal kapcsolatos" információk, táblák, plakátok nem.

Elképzelhető, hogy miután a választási eljárási törvény szigorúan korlátozza a pártok médiakampányát, ám a közterületi hirdetést minimálisan szabályozza csak, ráadásul a kormányra semmiféle hirdetési korlátozás nem vonatkozik, így a kabinet "közérdekűnek" beállított hirdetései mégis megjelenhetnek majd az utak mentén.

De ha senki sem hirdethet majd a villany- és telefonoszlopokon, azzal is a Fidesz jár jól, hiszen a közterületi plakátpiac döntő része a kormánypárt gazdasági holdudvarának érdekeltségébe tartozik. A választási eljárási törvény pedig annak ellenére sem korlátozza a köztéri hirdetéseket, hogy ezekkel kapcsolatban korábban is rendre felmerült a burkolt pártfinanszírozás gyanúja.

Jelentős előnyt jelenthet ugyanis a kormánypártoknak, hogy e reklámcégek szabad mérlegelése nyomán - és adatközlési elvárások nélkül - egy-egy ellenzéki indulónak lényegesen többe kerülhet egy-egy óriásplakát közzététele, mint a Fidesznek.

Útlezárás a plakátok előtt

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2014.01.21. 06:03
Orbán Viktor nemet mondott, így a pártok hirdetései nem jelennek majd meg a közutak mentén FOTÓ: K2 PRESS
Mégsem lehet majd a pártoknak kampányolni a közutak mentén. A kormányfő ugyanis egy rendeletmódosítással felülírta helyettese, Navracsics Tibor néhány héttel ezelőtti jogi állásfoglalását. Így a villany- és telefonoszlopokon ma már kizárólag a "közérdekű, közszolgáltatásokkal kapcsolatos" információk helyezhetőek el, az autóforgalomban ugyanis ezek és az óriásplakátok nyilván nem zavarják a láthatóságot.

Helyettese jogértelmezésével szemben módosította a miniszterelnök a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletet a minap. Az Orbán Viktor által jegyzett módosítás értelmében mégsem lehet majd út menti reklámhordozókon hirdetni a pártoknak.

A január 17-i változtatás értelmében a kormány a közúti közlekedésről szóló (KRESZ) törvényben kapott felhatalmazásra támaszkodva úgy rendelte, a "reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklám célú berendezés" jogintézményébe ne csak az "olyan jel, jelzés vagy bármely tárgy" tartozzon bele, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerint gazdasági reklámnak minősül, hanem az is, amelyeknek "célja, hogy a közúton és a közforgalom számára el nem zárt magánúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze", ideértve a választási eljárásról szóló törvény "szerinti plakátot is".

Magyarán Orbán megtiltotta, hogy a közutak mentén bármilyen politikai hirdetést közzétegyenek a pártok és a reklámcégek a kampányban. Az idevágó rendeletmódosítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba, azaz már jelenleg is ez az irányadó.

Minderről alig három nappal azután határozott a kormány, illetve Orbán, hogy lapunk megírta: nem minősül gazdasági reklámnak, épp ezért bármely politikai plakát elhelyezhető a közutak mentén lévő villanyoszlopokon. Ezt a választ adta ugyanis Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter egy szocialista képviselő írásbeli kérdésére.

Varga Zoltán még decemberben fordult a tárcavezetőhöz azzal, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény hatályos - legutóbb 2012-ben módosított - szövege kifejezetten úgy fogalmaz: "nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási, villany- és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el." A politikus erre hivatkozva azt tudakolta, Navracsics "szerint elhelyezhetőek-e politikai célú plakátok, hirdetések a fent említett oszlopokon?"

Plakátszabályok
Február 15-én, a szavazást megelőző 50. napon kezdődik az országgyűlési képviselő-választás hivatalos kampánya az új jogszabály értelmében, ekkortól lépnek életbe a kampányra vonatkozó új szabályok is. A korábbi előírások értelmében még az államfői bejelentéssel egy időben vette kezdetét a kampány, az új törvényben már lerövidítették ennek időszakát. Persze csak hivatalosan, hiszen a Fidesz csaknem 4 éve rendszeresen hirdet a kormányon, illetve a hozzá közelálló civil szervezeteken keresztül, de mostanra az ellenzéki pártok is előálltak néhány kampányplakáttal.
Ugyanakkor az új jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. A hivatalos választási kampány 49 napján pedig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. Ezeken és a szórólapokon is fel kell ugyanakkor tüntetni, ki készítette a hirdetményt. Nem lehet plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére, csak a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. Fontos szabály, hogy a plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.

A miniszterelnök-helyettes erre reagálva úgy fogalmazott: "a választási eljárásról szóló törvény, a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján álláspontom szerint a jogi szabályozás csak a gazdasági célú reklámra vonatkozik, politikai választási plakátra nem. A plakát, mint választási kampányeszköz - sem a választási törvény, sem a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátozásáról szóló törvény alapján - nem minősül gazdasági reklámnak" - fogalmazott a miniszter.

Navracsics jogi értelmezésével a jelek szerint a kormányfő sem értett egyet, ami nem meglepő, hiszen a fideszes parlamenti többség 2010 óta több körben is foglalkozott azzal, hogy betiltsa az utak mellett látható hirdetőtáblákat. A hivatalos magyarázat szerint erre közlekedésbiztonsági okokból volt szükség, hiszen az út menti hirdetések elterelhetik a sofőrök figyelmét. Csakhogy, miután az óriásplakátokra nem vonatkozott a tiltás, hamar felmerült a gyanú, hogy a korlátozás a kormánypárt mögött álló üzleti körök érdekét szolgálja, és valójában a közvilágítási, villany- és telefonoszlopok többségének hirdetési felületeit birtokló Esma reklámcég ellehetetlenítése volt a cél. Ezt erősítette egy másik miniszteri értelmezés is, hiszen tavaly ősszel, a szocialista Juhász Ferenc kérdésére adott írásbeli válaszban Németh Lászlóné szintén amellett érvelt, hogy kizárólag a gazdasági reklámok zavarják a látási viszonyokat, a "közérdekű", vagy "közszolgáltatásokkal kapcsolatos" információk, táblák, plakátok nem.

Elképzelhető, hogy miután a választási eljárási törvény szigorúan korlátozza a pártok médiakampányát, ám a közterületi hirdetést minimálisan szabályozza csak, ráadásul a kormányra semmiféle hirdetési korlátozás nem vonatkozik, így a kabinet "közérdekűnek" beállított hirdetései mégis megjelenhetnek majd az utak mentén.

De ha senki sem hirdethet majd a villany- és telefonoszlopokon, azzal is a Fidesz jár jól, hiszen a közterületi plakátpiac döntő része a kormánypárt gazdasági holdudvarának érdekeltségébe tartozik. A választási eljárási törvény pedig annak ellenére sem korlátozza a köztéri hirdetéseket, hogy ezekkel kapcsolatban korábban is rendre felmerült a burkolt pártfinanszírozás gyanúja.

Jelentős előnyt jelenthet ugyanis a kormánypártoknak, hogy e reklámcégek szabad mérlegelése nyomán - és adatközlési elvárások nélkül - egy-egy ellenzéki indulónak lényegesen többe kerülhet egy-egy óriásplakát közzététele, mint a Fidesznek.