Történelmi nap Teheránban

Irán ma kezdi meg az atommegállapodás végrehajtását. Teherán a „hatokkal”, azaz az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal másfél hete megkötött megállapodás, valamint a Genfben tavaly novemberben elfogadott akcióterv értelmében megkezdi fokozottan dúsított uránkészleteinek megsemmisítését és a dúsításhoz használt infrastruktúra egy részének leszerelését. A megegyezés alapvető célja, hogy célja, hogy megakadályozzák Teherán atomfegyverhez jutását.

Teherán elfogadta, hogy nem gyárt pótlólagos vagy újabb generációjú centrifugákat, mint ahogy azt is, hogy az iráni nukleáris létesítményekben gyakoriakká válnak az ellenőrzések. Cserébe a “hatok” – amennyiben Irán tartja magát kötelezettségeihez – megkezdik a szankciók szerény mértékű enyhítését. Az Európai Unió külügyminiszterei akár már dönthetnek arról, hogy megkezdik a megszorító intézkedések fokozatos feloldását. John Kerry amerikai külügyminiszter néhány napja azt közölte, júliusig 4,2 milliárd dollár értékben zárolt eszközöket szabadít fel az Egyesült Államok Irán számára. Az iszlám köztársaság az elmúlt tíz év során először egyezett bele nukleáris programja továbbfejlesztésének leállításába és egyes kulcselemeinek visszafejlesztésébe.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) delegációja múlt szombaton érkezett az iráni fővárosban hogy ellenőrizze az atommegállapodás pontjainak megtartását. Hírügynökségi jelentések szerint a delegáció a napokban felkeresi az ország középső részén lévő Natanzban, valamint Fordóban található nukleáris létesítményeket. A küldöttség ellenőrizni kívánja, hogy Irán valóban leállítja-e a 20 százalékosra történő urándúsítást, és meglévő 20 százalékos uránkészleteit pedig visszahigítja-e az előírásoknak megfelelő 5 százalékosra. A Reuters korábban azt jelentette, hogy a közeljövőben jelentősen sűrűsödnek az Iránban folytatott ellenőrzések, a NAÜ szakértőinek a korábbinál több létesítménybe lesz bejárásuk, s ezáltal új felszerelésekre is szükségük lesz.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken öt és fél millió eurós (1,65 milliárd forintos) soron kívüli hozzájárulást kért a tagállamoktól, hogy ellenőrizni tudja a Teherán atomprogramjáról szóló genfi megállapodásban foglaltak teljesítését.

Szerző

Volgográdi merényletek - Egy iraki szélsőséges szervezet vállalta a robbantásokat

Az Anszár asz-Szunna nevű iraki szélsőséges szervezet vállalta magára a december végén Volgográdban elkövetett véres merényleteket és további akciókkal fenyegetőzött - jelentette hétfőn az orosz sajtó.

 A fenyegetőzést és az állítólagos elkövetők nyilatkozatát a Vilajat Dagesztán nevű internetes honlapon tették közzé. Egy majdnem 50 perces felvételen előbb robbanószerkezetek elkészítése látható, majd két fiatal férfi nyilatkozata következik.

Tavaly december 29-én a dél-oroszországi Volgográd központi vasúti pályaudvarán robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő, majd 30-án egy trolibuszon egy másik terrorista hozta működésbe a robbanószerkezetet. A két merényletnek 34 halálos áldozata és mintegy 70 sérültje volt.

Szerző

Obama: a marihuána nem veszélyesebb, mint az alkohol

 A marihuána nem veszélyesebb mint az alkohol - vélekedett Barack Obama amerikai elnök a The New Yorker magazinnak adott nyilatkozatában, amelyet terjedelmes portré keretében ismertetett a lap vasárnap.

Az elnök elismerte, hogy a kannabisz szívása "rossz szokás", de rámutatott, hogy az emiatt kiszabott büntetések aránytalanul nagy mértékben sújtják a szegény afroamerikai és spanyolajkú fiatalokat, és úgy vélekedett, hogy Colorado és Washington államban folytatni kellene a marihuána legalizálását.

Az Egyesült Államokban a szövetségi törvények tiltják ugyan a marihuána használatát, ám 21 államban engedélyezték a kannabisz gyógyászati célokra történő alkalmazását, Coloradóban és az északnyugati Washington államban pedig teljes mértékben felszabadították használatát. Hasonló liberalizálást vettek fontolóra Alaszkában és az amerikai fővárosban is.

Az Obama-kormány tavaly közölte, hogy a szövetségi hatóságok nem üldözik majd a coloradói és a Washington állambeli marihuánafogyasztókat, ha azok betartják az adott államok törvényeit. "Mint ahogy azt alaposan feltárták, gyerekként én is szívtam füvet. Szerintem ez egy olyan rossz szokás és bűn is egyben, amely nem különbözik nagyban a cigarettától, amelyet ifjúkoromtól felnőtt életem nagy részén át szívtam" - nyilatkozott Obama.

 "Nem hiszem, hogy (a marihuána) veszélyesebb lenne mint az alkohol" - tette hozzá.  Elmondása szerint a saját lányait arra figyelmeztette, hogy a marihuána élvezete "rossz ötlet, időpocsékolás és nem túlságosan egészséges".  Álláspontja szerint ugyanakkor "feltehetően túloznak" azok, akik azt állítják, hogy a marihuána legalizálása egy sor társadalmi problémát is megoldana, és úgy vélekedett, hogy ez Coloradóban is Washingtonban is kihívás lesz.

 A faji kérdésről szólva kijelentette, hogy sokan szerinte sohasem fogadják azt el, hogy az országnak fekete elnöke legyen. Mint mondta, Abraham Lincolnt tartja az Egyesült Államok legnagyobb elnökének, ám egyúttal - elődjének érdemeit nem kicsinyítve - rámutatott, hogy az afroamerikaiaknak az általa bevezetett törvény előtti egyenlőségétől egy 150 éves folyamat vezetett el a valódi egyenlőségükig. 

Az iráni nukleáris programról, az izraeli-palesztin békekötésről és a szíriai rendezésről folytatott tárgyalásokról egyaránt úgy vélekedett, hogy azoknak 50 százaléknál kevesebb esélyük van a sikerre, de fontos lépéseknek nevezte azokat annak érdekében, hogy stabilitást teremtsenek az ingatag térségben.

"Ha képesek lennénk rávenni Iránt arra, hogy felelősségteljesen viselkedjen, akkor egy egyensúly kialakulását láthatnánk a szunnita vagy túlnyomórészt szunnita (Perzsa-)öböl menti államok között, amelyben jelen lenne ugyan a versengés, talán a bizalmatlanság is, de nem lenne benne aktív, vagy csatlósok által vívott háború" - mondta.

 A terroristákkal kapcsolatban kifejtette, hogy ő mindig az elfogásukat és a felelősségre vonásukat részesíti előnyben, de ha ez lehetetlen "nem állhatok tétlenül… Ahol lehetséges, célzott csapásokat mérhetünk rájuk annak tudatában, hogy minden katonai csapás kockázatokat hordoz magában" - fogalmazott az elnök. 
    Barack Obama arról is beszélt, hogy a szegények és a gazdagok közötti különbségek csökkentése örökségének egyik kulcseleme lesz.  "Nagyrészt abból a szempontból fogom értékelni magam az elnökségem végén, hogy elkezdtem-e a középosztály és a középosztály felé vezető lajtorják újjáépítésének folyamatát és megfordítottam-e a társadalom kettéválásának trendjét" - mondta Obama.

 "Nem akarom, hogy azon elnökök egyike legyek, akik csak úgy rajta vannak a listán, akiknek a portréja ott sorakozik a falon. Tényleg olyan elnök akarok lenni, aki számít" - vallotta be. Rámutatott, hogy noha az elnökök a második ciklusuk idején alapvetően a károk minimalizálására és támadás helyett védekező játékstílusra rendezkednek be, ő és csapata a világ legnagyobb "szervezetének" élén még mindig felülmúlhatatlanul képes valami jót tenni mind a bel-, mind a külpolitikában, "még akkor is, ha erre senki sem figyel oda". 

"Azon dolgok egyike, amelyben elnökként megtanultam tisztábban látni az az, hogy az ember lényegében egy váltóúszó egy áramlatokkal teli folyóban, és ez a folyó a történelem… Az ember nem indul tiszta lappal és azok a dolgok, amelyekbe belekezd, talán el sem jutnak el a végkifejletükig a keretidő alatt. De az ember előrébb mozdíthatja a dolgokat. És néha az aprókként kezdődő ügyek jelentőssé fejlődhetnek" - fogalmazott az elnök. 

David Axelrod, az elnök volt tanácsadója biztosra veszi, hogy Obama memoárírásra adja majd a fejét. Egy ügynök becslése szerint a kiadók 17-20 millió dollárt fizetnének a kéziratáért.

Szerző
Témák
Obama marihuána