Előfizetés

Írországot felminősítették

A befektetésre ajánlott kategóriába emelte vissza Írország államadósságának besorolását az eddigi spekulatív sávból a Moody's Investors Service, az ír közfinanszírozási rendszer állapotának javulásával indokolva a döntést.

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja az európai és az amerikai piaci zárások után, közép-európai idő szerint szombat hajnalban Londonban bejelentette, hogy a hosszú és rövid lejáratú szuverén ír adósságállomány osztályzatát az eddigi "Ba1/Not Prime"-ról egy fokozattal "Baa3/P-3" szintre javította, és az új besorolásra további felminősítést valószínűsítő pozitív kilátást állapított meg.

A többi nemzetközi hitelminősítő osztályzati módszertanában a hosszú lejáratú ír államadósság új Moody's-besorolása "BBB mínusz"-nak felel meg; ez a befektetési ajánlású osztályzati sáv alsó széle.

A három nagy nemzetközi hitelminősítő közül egyedül a Moody's tartotta egy ideig spekulatív - azaz magas hozamú, nem befektetési ajánlású - adósosztályzati csoportban Írországot; a Fitch Ratings és a Standard & Poor's a pénzügyi válság elhatalmasodása után is a "BBB" sávban hagyta az ír szuverén minősítést.

A Moody's 2011 júliusában vonta meg a befektetésre ajánlott szuverén adósosztályzatot Írországtól, arra az akkori véleményére hivatkozva, hogy Írországnak egyre növekvő eséllyel újabb külső pénzügyi segítségre lehet szüksége a segélyprogram kifutása után.

A mostani osztályzatjavításhoz fűzött indoklásában ugyanakkor a cég a fő tényezők között kiemeli, hogy december közepén a menetrendnek megfelelően befejeződött az ír kormánynak összeállított hároméves EU/IMF-segélyprogram, amelyből Írország megerősödött fizetőképességgel és visszaszerzett tőkepiaci hozzáféréssel került ki.

Az a tény, hogy Írország erre elővigyázatossági IMF-hitelkeret nélkül képes volt, tükrözi, hogy a kormány reformprogramját sikerült a segélyprogram egész időszaka alatt jórészt a kijelölt nyomvonalon tartani a vártnál gyengébb hazai és külső gazdasági kondíciók ellenére. A kormány rendszeresen túlteljesítette kvantitatív költségvetési céljait, ami elősegítette a piaci bizalom visszaszerzését és megtartását - hangsúlyozza az osztályzatjavításhoz fűzött elemzésében a Moody's.
A hitelminősítő közölte: várakozása szerint Írország 2015-ig tartósan a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá csökkenti államháztartási hiányát.

Az ír kormány visszatérése a tőkepiacokra már 2012 közepén elkezdődött, és az azóta végrehajtott kötvénykibocsátások révén jelentős készpénztartalékot sikerült képezni. Az adósságlejáratok meghosszabbodtak, a kötvényhozamok pedig már a pénzügyi válság előtt mért szintek alatt járnak, és nem reagáltak az elmúlt év különböző piaci eseményeire, például arra sem, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve bejelentette mennyiségi enyhítési ciklusának fokozatos leépítését.
A működőtőke-beáramlás "rendkívül erőteljes", fő vonzerői közé tartozik az innovatív és rugalmas ír munkaerő-állomány, emellett úgy tűnik, hogy a lakóingatlan-szektor is stabilizálódott - áll a Moody's elemzésében.

Az új osztályzatra adott pozitív kilátás az indoklás szerint a Moody's azon várakozását tükrözi, hogy az ír gazdaságban tartós kilábalás kezdődik, és az ír államháztartás elsődleges egyenlege pozitív tartományba fordul. A pozitív kilátás megállapításában tényező volt az is, hogy a Moody's szerint az euróövezeti adósságpiac stabilitása tartós marad, és az ír államadósság-ráta az idei évtől csökkenésnek indul.

Kijavították a KATA szabályait

Egy évvel ezelőtt éppen a Népszava hívta föl a figyelmet a kisadózó vállalkozások tételes adójával (KATA) kapcsolatos problémára. Angyal József okleveles adószakértő szerint a jogalkotó egyszerűen belezavarodott a matematikai logika műveleteinek szabályaiba a főállású és a nem főállású (vagyis havi 50 ezer illetve 25 ezer forint átalányközterhet fizető) katások elkülönítésekor. 

Az volt a jogszabályban, hogy főállású a katás, ha "nem teljesül az alábbi feltételek valamelyike", márpedig a felsorolásból valami biztos nem teljesült. Helyesen azt kellett volna írni a törvénybe, hogy nem teljesül a feltételek egyike sem. (Érdeklődő olvasóink de Morgan-azonosságok néven nézhetnek e logikai szabályok után.)
Így ha szó szerint értelmeztük a tavalyi törvényt, tulajdonképpen senki sem lehetett volna "mellékállású" katás, márpedig biztos nem ez volt a jogalkotó szándéka.

A kormányzati szervek oldaláról ugyan senki sem ismerte el, hogy hiba történt volna, de 2014-re egyértelműen szabályozták a kérdést, a törvény módosítása után immár azt sorolják föl, mely feltételek bármelyikének teljesülése esetén nem főállású a katás. A törvény szerint tehát nem főállású kisadózó az, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, illetve egy másik kisadózó vállalkozásban főállású katásnak minősül. Így a kedvezőbb, 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalapok után fizeti a járulékokat, illetve aki egy másik katás vállalkozásában főállású kisadózó.

Hasonlóan kijavította az Országgyűlés azt az anomáliát is, hogy a törvény eddig nem egyformán kezelte katás szempontból azt a munkavállalót, akinek egy munkahelyen volt heti 36 órás munkaviszonya, és azt, akinek több munkahelyen. Tavaly csak az előbbi számított főállásnak, neki tehát (most eltekintve a korábban említett logikai bukfenctől) csak havi 25 ezer forintot kellett fizetnie, viszont az utóbbinak 50 ezret. Vélhetően itt sem ez volt a jogalkotói szándék, hiszen mi indokolná a nyolcórás munka megkülönböztetését például a kétszer négyórástól. Idén már egyértelmű a szabály, nem minősül főállású kisadózónak az, aki egyidejűleg fennálló több munkaviszonyban szedi össze a heti 36 órás foglalkoztatást, így 25 ezer forintot kell fizetnie.

Rossz sógorság

Ismét élesen bírálta az új magyarországi földtörvényt az osztrák kormány mezőgazdasági minisztere. Andrä Rupprechter szerint a jogszabály megfosztja az osztrák gazdákat a törvényesen megszerzett magyarországi földtulajdonuktól, ami elfogadhatatlan, és ellentétes az európai uniós joggal. 

A néppárti (ÖVP) politikus a német fővárosban beszélt erről a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági vásárán, a Nemzetközi Zöld Héten (Grüne Woche).Andrä Rupprechter azt mondta, "sajnálja", hogy nem tudott találkozni Berlinben magyar hivatali partnerével, pedig a találkozóról előzetesen "megállapodtak" Fazekas Sándorral.

A magyar vidékfejlesztési miniszter - aki nem vett részt a berlini rendezvényen - december végén úgy nyilatkozott, kész találkozni az osztrák tárcavezetővel, hogy megvitassák az osztrák fél által felvetett kérdéseket. A Magyar Nemzet korábban azt írta, január végén jöhet létre a találkozó az agrárminiszterek között. "Arról is szól ez az ügy, hogy minden tagállam tartsa be az európai uniós szerződéseket" - mondta Andrä Rupprechter.

Megismételte, hogy Ausztria ezért az Európai Tanács és az Európai Bizottság elé viszi az ügyet. Az osztrák miniszter korábban Fazekas Sándornak küldött levelében kifogásolta, hogy az új magyar törvény értelmében május 1-jén megszűnik a külföldi gazdálkodók magyar termőföldre megszerzett használati joga, és ez olyan osztrák parasztokat is érint, akik minden szabályt betartottak, és előre fizettek a földhasználatért. Becslések szerint 200 osztrák gazdálkodó lehet érintett, akik 1994 után összesen nagyjából 200 ezer hektár magyarországi termőföld használati jogát szerezték meg.
Szakemberek emlékeztetettek arra, az első Orbán-kormány is a választások elé időzítette az "osztrák vircsaft" propagandát.

Reagált a magyar miniszter: nem ültettük fel az osztrákokat

A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint téves az osztrák hírügynökség által közölt információ, amely szerint a magyar és az osztrák miniszter előzetesen időpontot egyeztetett volna egy találkozóról a berlini Nemzetközi Zöld Héten.
A tárca sajtóirodája közölte, hogy az osztrák minisztert a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársai előzetesen tájékoztatták, hogy Fazekas Sándor miniszter más kormányzati ügyekkel kapcsolatos elfoglaltságai miatt nem tud részt venni a kiállításon.