Gyermekek a világ hálójában

Publikálás dátuma
2014.01.17. 06:11

Az iskolai csínyek, piszkálódások terepe immár az internet lett, ennek pedig legnagyobb hátránya, hogy a gyermekek akkor sem lélegezhetnek fel, ha hazaérnek. A szülőknek is érdemes megismerniük a fiatalok közösségi oldalainak működését, a gyermeke nyelvezetét, hogy felismerjék, milyen veszélyeket tartogat az internet.

Egy félmeztelen fotó és az ezt követő zaklatási hullám miatt lett öngyilkos Amanda Todd, a cyberbulling legismertebb áldozata, alig másfél évvel ezelőtt. Az eset óta az internet hagyományos veszélyei mellett egyre inkább középpontba kerül téma: milyen veszélyeket tartogat az internet és a közösségi média a fiatalok számára. Amanda Todd egy idegen fiúval chatelt, aki megkérte, hogy készítsen neki egy félmeztelen fotót.

A 15 éves lány ezt megtette, ezt nevezei az internetzsargon a sextingnek. A szó az angol sex és texting szavak összevonásából keletkezett: szexuális tartalmú, erotikus, meztelen vagy félmeztelen képek és videók online vagy mobiltelefonon való küldését jelenti. Egy amerikai tanulmány szerint minden ötödik fiatal kap vagy küld ilyen képeket - nálunk feltehetően ennél valamivel jobb a helyzet.

A sexting legnagyobb veszélye, hogy ha nem választjuk meg elég körültekintően a biztonsági beállításokat, akkor könnyen olyan oldalon köszönhetnek vissza ezek a képek vagy videók, ahol mások céltáblájává válik a fiatal - mondta lapunknak Baracsi Katalin. A gyermekjogász kiemelte: ha egy fotót vagy videót megosztunk az interneten, az kikerül az ellenőrzésünk alól, nem tudjuk befolyásolni, milyen oldalakon jelenik meg a jövőben.

Ezért érdemes beszélnünk gyermekünkkel a témáról, felhívni a figyelmet, hogy csak olyan tartalmat osszanak meg, amelyet néhány évvel később, vagy idegenek előtt sem szégyellnének. Jogi értelemben a gyermekek erotikus képeinek terjesztése kimeríti a gyermekpornográfia fogalmát. (lád keretes írásunk)

Amanda Toddot ezután az életben és az interneten is folyamatos támadások érték. Amikor ez a zaklatás az interneten zajlik, azt nevezzük cyberbullingnak, manapság ez a legelterjedtebb veszély, amely az interneten a gyermekeket fenyegeti - mutat rá Baracsi Katalin. A közösség ráérez, hogy van az illetőnek egy gyenge pontja, ahol támadható. Ennek oka gyakorlatilag bármi lehet: nem tetszik a ruhája, a stílusa, a haja - véli a szakember.

Az iskolában korábban sem voltak ismeretlenek a csúfolódások, a csínyek, amikor például eldugják valakinek a tolltartóját vagy összekenik a ruháját - ezek tevődnek át cyberbulling formájában az internetre, és így akkor sem érnek véget, amikor a gyermek hazamegy az iskolából - mutat rá a gyermekjogász. Baracsi Katalin kiemelte: ez a tevékenység bizonyos esetben büntetőjogi értelemben is zaklatásnak minősül. Legszörnyűbb esetben, ha a fiatal nem kér időben segítséget, akár öngyilkosságba is torkollhatnak az ilyen zaklatások - ahogy történ ez Amanda Todd esetében is. Fontos, hogy mentsük le kép formájában ezeket a cyberbulling üzeneteket, ezzel bizonyítható ugyanis a zaklatás - hívja fel a figyelmet a gyermekjogász.

A legnagyobb, gyermekekre az interneten leselkedő veszély az úgy nevezett grooming. A szó eredeti jelentése behálózás, becserkészés: vagyis egy felnőtt, sok esetben gyermeknek kiadva magát férkőzik online 12-14 éves fiúk és lányok közelébe. A történet egy egyszerű ismerősnek jelöléssel kezdődik egy közösségi oldalon, majd beszélgetni kezdenek. Ezek a felnőttek ismerik a fiatalok nyelvezetét, szokásait, és képesek a profiljuk alapján kiválasztani a "megfelelő" áldozatot, így szinte azonnal a gyermekek bizalmába férkőznek. A tapasztalatok szerint csak hetekkel, hónapokkal később derül fény arra, hogy sokkal idősebb a "netes barát", ekkor azonban már annyira megbízik benne a gyermek, hogy ez az információ nem okoz bennük törést.

- a gyermekek erotikus képeinek terjesztése kimeríti a gyermekpornográfia fogalmát
- a zaklatás a a legelterjedtebb veszély, amely az interneten a gyermekeket fenyegeti

Egy idő után pedig furcsa dolgokat kér a "netes barát": webkamerán szeretne beszélgetni a gyermekkel, megkéri, hogy vetkőzzön le, vagy személyes találkozóra hívja. A gyermekjogász azt tanácsolja, hogy legyünk kíváncsiak a gyermekünk internetes szokásaira, gyakran beszélgessünk vele a témáról, és magunk is ismerjük meg a közösségi oldalakat.

Az Európai Bizottság 2010-ben kezdett aktívan foglalkozni a fiatalokra leselkedő online veszélyekkel: ekkor 25 oldalt vizsgáltak meg - köztük a Facebookot és a Youtube-ot - hogy milyen mértékben ügyelnek a fiatalok biztonságára.

Az oldalaknak csupán 40 százaléka kötötte ki, hogy az alapértelmezett beállítások szerint a fiatalkorúak személyes adatait csak ismerőseik láthatják, és csak az oldalak fele biztosította, hogy a kiskorúak személyes adatai semmilyen keresőprogrammal ne legyenek elérhetőek. Bár az online kezdődő majd offline folytatódó zaklatás egy 2009-es felmérés szerint csak a 6. az internetes veszélyek között, így is sok gyermeket érinthet. Egy EU kids online kutatás szerint pedig a magyar gyermekek 53 százalékának teljesen nyilvános a facebook-profilja, és átlagban a magyar gyerekek teszik közzé a legtöbb információt.

A kormány reklámozza a pedofíliát?
Vizsgálatot kezdeményez a nyomozó hatóságoknál egy fiatalkorú magyar lányok fotóival vélhetően visszaélő honlap ellen a közigazgatási és igazságügyi minisztérium - jelentette be szerdán a tárca társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Balatoni Mónika. Az internet nem felejt elnevezésű program kedden indult, szerdán már találtak is egy honlapot.Ám a kormány az MTI közreműködésével nyilvánosságra hozta a honlap címét is, melyet a keresőbe beírva magunk is megnézhetjük a pedofília-gyanús honlapot.
Szerencsére az internet nem felejt, ezért megőrzi azt is, ahogyan a kormány és a közmédia a pedofil honlapnak csinál reklámot.A hír megjelenése után még órákig elérhető volt a honlap, később azonban törölték azt a tulajdonosai. Meglehetősen valószínűtlennek tűnik, hogy ez már a kormány ténykedésének eredménye: a honlap ugyanis amerikai. Azt pedig a kormány már korábban bebizonyította, hogy gyakorlatilag tehetetlen az amerikai szervereken futó, bűncselekményeket elkövető honlapokkal szemben.
A nyíltan antiszemita kurucinfo weboldal, mely rendszeresen tesz közzé személyes adatokat, továbbra is működik egy Egyesült Államok-beli szerverről. A digitális, internetes tartalmakat nem nehéz egyik szerverről a másikra, egyik országból a másikba költöztetni. Ráadásul vannak olyan tárhely-szolgáltatók, amelyek arra szakosodtak, hogy "üldözött" tartalmaknak nyújtsanak hátteret, feltehetően a kormány által most megtalált pedofil honlap is éppen "költözik".
A pedofil tartalmak megosztása és terjesztése a magyar büntetőtörvénykönyv alapján tiltott pornográf felvétellel való visszaélésnek minősül. Aki 18. életévét be nem töltött személyről pornográf tartalmú felvételt megszerez vagy tart, három év szabadságvesztést kaphat, aki hozzáférhetővé teszi vagy ilyen felvételt kínál, az öt évet. Aki ilyen jellegű fotót készít vagy nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, az 2-8 év szabadságvesztést kaphat.
Az ilyen és ehhez hasonló honlapokat egy európai uniós kezdeményezés (Safer Internet) keretében lehet bejelenteni - ez esetbe eljárás indul az ügyben. A program magyarországi változatát a Puskás Tivadar Közalapítvány a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal és a Kék Vonal gyermekkrízis alapítvánnyal együttműködve végzi. Ha gyanús honlapra akadunk vagy gyermekünk online zaklatás áldozata lett, a www.biztonsagosinternet.hu honlapon tehetünk bejelentést.

Szótár

sexting: szexuális tartalmú, erotikus, meztelen vagy félmeztelen képek és videók online vagy mobiltelefonon való küldése

cyberbulling: zaklatás az interneten

grooming: behálózás, becserkészés (egy felnőtt, sok esetben gyermeknek kiadva magát férkőzik online 12-14 éves fiúk és lányok közelébe)

Szerző

Utcára vitt kampány

Publikálás dátuma
2014.01.17. 06:07
Akár maradhatna is, hiszen ez nem gazdasági reklám FOTÓ: K2 PRESS
Naponta háromszor 16 másodperc a közmédia egyes csatornáin - négy pártlista esetén mindössze ennyi hirdetési idő juthat majd az egyes pártoknak a kampányidőszakban. Az új eljárási törvénnyel végtelenül korlátozottá tett médiakampányra már most érdemes felkészülni a pártoknak, sőt, a sajtótermékeknek is, hiszen utóbbiak nemcsak szigorú szabályoknak kell megfelelniük, hanem akár milliós bírságokra is számíthatnak. A pártok hirdetésinek özönére elsősorban az utcán, közterületeken kell számítani, ám ott is - mint a választási szabályok többségében - erősen jobbra lejt a pálya.

Nemcsak a pártok és a leendő jelöltek várhatják feszülten Áder János megszólalását, hanem a média és a közterületi reklámpiac egyes szereplői is. Miután ugyanis a választás napját 70-90 nappal előbb kitűzi az államfő, a hivatalos kampány (plakátragasztás, szórólapozás, politikai hirdetések) is megkezdődik a szavazást megelőző 50. napon. Noha közismert, a kormányoldal már tavaly tavasz óta erőteljes kampányt folytat, sőt, a kabinet közpénz milliárdokból finanszírozza az ön- és Fidesz-fényezést, az ellenzéki politikai szereplőknek csak meglehetősen korlátozott hirdetési lehetőségei lesznek az idei választási kampányban.

Alkalmanként 16 másodperc

Eredetileg a kormánypártok teljesen ki akarták zárni a kereskedelmi médiát a választási kampányokból, ám az EU kritikája és két alaptörvény-módosítás után végül úgy döntöttek: lehetnek politikai reklámok a kereskedelmi csatornákon, de csak térítésmentesen és erősen korlátozottan. Már ha egyáltalán úgy döntenek, hogy beszállnak a kampányba. Az új - ám gyakran változó - választási eljárási törvény szerint ugyanis az általános választást megelőző kampányidőszakban a nem közszolgálati televízióknak és rádióknak legkésőbb a választást megelőző 50. napon be kell majd jelenteniük a Nemzeti Választási Bizottságnak, ha politikai reklámot akarnak közzétenni. Ha a határidőig nem nyilatkoznak, akkor egyáltalán nem tehetnek közzé ilyet. A jogszabály szerint a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvánosságra hozza majd a nyilatkozó médiaszolgáltatók és a médiaszolgáltatások nevét, valamint az általuk biztosított időtartamot.

A kereskedelmi csatornáknak a választást megelőző 50. napig be kell jelentenie, ha politikai reklámot akarnak közzétenni
A nyomtatott sajtónak a voksolás kiírása után 5 napon belül közölni kell a hirdetésekre vonatkozó árait

A közmédiában a politikai hirdetéseket három alkalommal, a 6-8, 12-14 és 18-20 óra közötti idősávokban kell leadni, összesen pedig - a törvény értelmében - 470 perc reklámidőt kell szánni a pártok, további 130-at a nemzetiségi listát állító szervezetek hirdetéseire. Eközben a kereskedelmi csatornáknak - ha hajlandók ingyenesen reklámidőt adni - legalább a közszolgálati média által biztosított időkeret felét kell rendelkezésre bocsátaniuk, vagyis a pártoknak 235 percet, a nemzetiségeknek 65-öt.

Amennyiben azonban kizárólag a közmédiában lesz lehetőség az elektronikus kampányra, azzal nem sokra fognak menni a pártok, hiszen "az időtartam közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban oszlik meg (MTV Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Rádió Zrt.)", ez pedig azt jelenti, hogy ha a Fidesz-KDNP, az ellenzéki összefogás, a Jobbik és az LMP országos listája révén 4 formáció kap lehetőséget a hirdetésre, akkor az a kampány 49 napja alatt (a választás napján már nem lehetne hirdetéseket leadni) egyenként 117,5 percet, naponta azonban kevesebb mint 2,4 percet jelenthet a listaállítóknak a megjelenésre. Mivel ezt még szét kell osztani az egyes közcsatornák - televíziók és rádiók - között, így már csak 48 másodperc, a napi három idősáv szerinti megoszlással pedig alkalmanként már csupán 16 másodperc marad a választópolgárok meggyőzésére. Ezzel szemben a kormányzati kommunikáció nem számít bele a pártok kampány-idejébe, vagyis a központi sikerpropaganda időbeni megkötés nélkül szólhat majd a televíziókból és a rádiókból.

Akár 5 milliós büntetés

Más médiumok, így például a lapok csak akkor közölhetnek fizetett politikai hirdetést, ha tarifáikat előre közzéteszik. Amennyiben legalábbis egy nyomtatott vagy online sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez kell eljuttatnia hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet nyilvántartásba vesznek, és közzétesznek. Ráadásul a lapoknak a választás napját követő 15. napig szintén az ÁSZ-t kell tájékoztatni arról, tételesen mikor, hány és milyen politikai hirdetést tettek közzé különböző felületeiken az egyes jelöltek és jelölő szervezetek megbízásából. A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, ám, hogy mi minősül szabályosnak, és mi nem, azt majd az NVB fogja eldönteni, amely több mint 5 millió forintra is megbírságolhatja a szabályszegőket.

Jobbra lejt a pálya

Nem minősül gazdasági reklámnak, ezért bármely politikai plakát elhelyezhető a közutak mentén lévő villanyoszlopokon - írtuk a minap. Ezt a választ adta legalábbis nemrég Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter egy írásbeli kérdésre. A szocialista Varga Zoltán még decemberben azzal fordult a tárcavezetőhöz, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény úgy fogalmaz: "nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási, villany- és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el." A miniszter ennek ellenére azt állította: "a jogi szabályozás csak a gazdasági célú reklámra vonatkozik, politikai választási plakátra nem", utóbbi ugyanis "nem minősül gazdasági reklámnak".

Érdekes, hogy a fideszes parlamenti többség 2010 óta több körben is foglalkozott azzal, hogy betiltsa az utak mellett látható hirdetőtáblákat. A hivatalos magyarázat szerint erre közlekedésbiztonsági okokból volt szükség, hiszen az út menti hirdetések elterelhetik a sofőrök figyelmét. Csakhogy, miután az óriásplakátokra nem vonatkozott a tiltás, hamar felmerült a gyanú, hogy a korlátozás a kormánypárt mögött álló üzleti körök érdekét szolgálja, és valójában a közvilágítási, villany- és telefonoszlopok többségének hirdetési felületeit birtokló Esma reklámcég ellehetetlenítése volt a cél.

Továbbá az ellenzéki pártok köztéri hirdetéseinek korlátozása, hiszen a plakátpiac döntő része a Fidesz gazdasági holdudvarának érdekeltségébe tartozik. A választási eljárási törvény annak ellenére sem korlátozza a köztéri hirdetéseket, hogy ezekkel kapcsolatban korábban is rendre felmerült a burkolt pártfinanszírozás gyanúja. Jelentős előnyt jelenthet a kormánypártoknak, hogy e reklámcégek szabad mérlegelése nyomán egy-egy ellenzéki indulónak lényegesen többe kerülhet egy-egy óriásplakát közzététele, mint a Fidesznek. A kormány persze mindeközben bárhol, mindenféle megkötés nélkül hirdethet, kampányolhat, méghozzá az adófizetők pénzén, ahogy tette az elmúlt csaknem négy évben, sokmilliárd forintért.

Szerző

Utcára vitt kampány

Publikálás dátuma
2014.01.17. 06:07
Akár maradhatna is, hiszen ez nem gazdasági reklám FOTÓ: K2 PRESS
Naponta háromszor 16 másodperc a közmédia egyes csatornáin - négy pártlista esetén mindössze ennyi hirdetési idő juthat majd az egyes pártoknak a kampányidőszakban. Az új eljárási törvénnyel végtelenül korlátozottá tett médiakampányra már most érdemes felkészülni a pártoknak, sőt, a sajtótermékeknek is, hiszen utóbbiak nemcsak szigorú szabályoknak kell megfelelniük, hanem akár milliós bírságokra is számíthatnak. A pártok hirdetésinek özönére elsősorban az utcán, közterületeken kell számítani, ám ott is - mint a választási szabályok többségében - erősen jobbra lejt a pálya.

Nemcsak a pártok és a leendő jelöltek várhatják feszülten Áder János megszólalását, hanem a média és a közterületi reklámpiac egyes szereplői is. Miután ugyanis a választás napját 70-90 nappal előbb kitűzi az államfő, a hivatalos kampány (plakátragasztás, szórólapozás, politikai hirdetések) is megkezdődik a szavazást megelőző 50. napon. Noha közismert, a kormányoldal már tavaly tavasz óta erőteljes kampányt folytat, sőt, a kabinet közpénz milliárdokból finanszírozza az ön- és Fidesz-fényezést, az ellenzéki politikai szereplőknek csak meglehetősen korlátozott hirdetési lehetőségei lesznek az idei választási kampányban.

Alkalmanként 16 másodperc

Eredetileg a kormánypártok teljesen ki akarták zárni a kereskedelmi médiát a választási kampányokból, ám az EU kritikája és két alaptörvény-módosítás után végül úgy döntöttek: lehetnek politikai reklámok a kereskedelmi csatornákon, de csak térítésmentesen és erősen korlátozottan. Már ha egyáltalán úgy döntenek, hogy beszállnak a kampányba. Az új - ám gyakran változó - választási eljárási törvény szerint ugyanis az általános választást megelőző kampányidőszakban a nem közszolgálati televízióknak és rádióknak legkésőbb a választást megelőző 50. napon be kell majd jelenteniük a Nemzeti Választási Bizottságnak, ha politikai reklámot akarnak közzétenni. Ha a határidőig nem nyilatkoznak, akkor egyáltalán nem tehetnek közzé ilyet. A jogszabály szerint a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvánosságra hozza majd a nyilatkozó médiaszolgáltatók és a médiaszolgáltatások nevét, valamint az általuk biztosított időtartamot.

A kereskedelmi csatornáknak a választást megelőző 50. napig be kell jelentenie, ha politikai reklámot akarnak közzétenni
A nyomtatott sajtónak a voksolás kiírása után 5 napon belül közölni kell a hirdetésekre vonatkozó árait

A közmédiában a politikai hirdetéseket három alkalommal, a 6-8, 12-14 és 18-20 óra közötti idősávokban kell leadni, összesen pedig - a törvény értelmében - 470 perc reklámidőt kell szánni a pártok, további 130-at a nemzetiségi listát állító szervezetek hirdetéseire. Eközben a kereskedelmi csatornáknak - ha hajlandók ingyenesen reklámidőt adni - legalább a közszolgálati média által biztosított időkeret felét kell rendelkezésre bocsátaniuk, vagyis a pártoknak 235 percet, a nemzetiségeknek 65-öt.

Amennyiben azonban kizárólag a közmédiában lesz lehetőség az elektronikus kampányra, azzal nem sokra fognak menni a pártok, hiszen "az időtartam közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban oszlik meg (MTV Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Rádió Zrt.)", ez pedig azt jelenti, hogy ha a Fidesz-KDNP, az ellenzéki összefogás, a Jobbik és az LMP országos listája révén 4 formáció kap lehetőséget a hirdetésre, akkor az a kampány 49 napja alatt (a választás napján már nem lehetne hirdetéseket leadni) egyenként 117,5 percet, naponta azonban kevesebb mint 2,4 percet jelenthet a listaállítóknak a megjelenésre. Mivel ezt még szét kell osztani az egyes közcsatornák - televíziók és rádiók - között, így már csak 48 másodperc, a napi három idősáv szerinti megoszlással pedig alkalmanként már csupán 16 másodperc marad a választópolgárok meggyőzésére. Ezzel szemben a kormányzati kommunikáció nem számít bele a pártok kampány-idejébe, vagyis a központi sikerpropaganda időbeni megkötés nélkül szólhat majd a televíziókból és a rádiókból.

Akár 5 milliós büntetés

Más médiumok, így például a lapok csak akkor közölhetnek fizetett politikai hirdetést, ha tarifáikat előre közzéteszik. Amennyiben legalábbis egy nyomtatott vagy online sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez kell eljuttatnia hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet nyilvántartásba vesznek, és közzétesznek. Ráadásul a lapoknak a választás napját követő 15. napig szintén az ÁSZ-t kell tájékoztatni arról, tételesen mikor, hány és milyen politikai hirdetést tettek közzé különböző felületeiken az egyes jelöltek és jelölő szervezetek megbízásából. A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, ám, hogy mi minősül szabályosnak, és mi nem, azt majd az NVB fogja eldönteni, amely több mint 5 millió forintra is megbírságolhatja a szabályszegőket.

Jobbra lejt a pálya

Nem minősül gazdasági reklámnak, ezért bármely politikai plakát elhelyezhető a közutak mentén lévő villanyoszlopokon - írtuk a minap. Ezt a választ adta legalábbis nemrég Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter egy írásbeli kérdésre. A szocialista Varga Zoltán még decemberben azzal fordult a tárcavezetőhöz, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény úgy fogalmaz: "nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási, villany- és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el." A miniszter ennek ellenére azt állította: "a jogi szabályozás csak a gazdasági célú reklámra vonatkozik, politikai választási plakátra nem", utóbbi ugyanis "nem minősül gazdasági reklámnak".

Érdekes, hogy a fideszes parlamenti többség 2010 óta több körben is foglalkozott azzal, hogy betiltsa az utak mellett látható hirdetőtáblákat. A hivatalos magyarázat szerint erre közlekedésbiztonsági okokból volt szükség, hiszen az út menti hirdetések elterelhetik a sofőrök figyelmét. Csakhogy, miután az óriásplakátokra nem vonatkozott a tiltás, hamar felmerült a gyanú, hogy a korlátozás a kormánypárt mögött álló üzleti körök érdekét szolgálja, és valójában a közvilágítási, villany- és telefonoszlopok többségének hirdetési felületeit birtokló Esma reklámcég ellehetetlenítése volt a cél.

Továbbá az ellenzéki pártok köztéri hirdetéseinek korlátozása, hiszen a plakátpiac döntő része a Fidesz gazdasági holdudvarának érdekeltségébe tartozik. A választási eljárási törvény annak ellenére sem korlátozza a köztéri hirdetéseket, hogy ezekkel kapcsolatban korábban is rendre felmerült a burkolt pártfinanszírozás gyanúja. Jelentős előnyt jelenthet a kormánypártoknak, hogy e reklámcégek szabad mérlegelése nyomán egy-egy ellenzéki indulónak lényegesen többe kerülhet egy-egy óriásplakát közzététele, mint a Fidesznek. A kormány persze mindeközben bárhol, mindenféle megkötés nélkül hirdethet, kampányolhat, méghozzá az adófizetők pénzén, ahogy tette az elmúlt csaknem négy évben, sokmilliárd forintért.

Szerző