Előfizetés

Több ezren szabadulnak a román börtönökből

Publikálás dátuma
2014.01.14. 12:26
Több ezer rab szabadulhat februártól Romániában. Képünk illusztráció. Fotó: David Silverman/Getty Images
Több ezer elítéltnek jelent idő előtti szabadulást Romániában az új büntető törvénykönyv (Btk.) február elsejei hatályba lépése - közölte kedden az Antena 3 hírtelevízió.

Az új Btk. enyhébb büntetési tételeteket ír elő egy sor bűncselekménynél, emiatt sok olyan elítélt hamarabb szabadul, aki már letöltötte az adott bűncselekményre kiszabható maximális büntetést, mások pedig a reméltnél hamarabb kérhetik feltételes szabadlábra helyezésüket.

Minden büntetésvégrehajtó intézetben különbizottság elemzi egy-egy bíró vezetésével, hogyan érinti az egyes elítélteket az új Btk. A Romániában börtönben lévő 31 ezer elítélt közül eddig 19 ezernek a dossziéját tanulmányozták át. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy összesen mintegy hatezer elítélt kérheti szabadlábra helyezését az új Btk. alapján.

Az Antena 3 szerint ezzel a hullámmal szabadlábra kerülhet Gigi Becali politikus-futballmecénás is: a Steaua futballklub szponzora - akit 2009-ben az Európai Parlament, 2012-ben pedig a bukaresti képviselőház tagjává választottak - tavaly májusban került rács mögé, miután korrupcióért és önbíráskodásért három és fél éves szabadságvesztésre ítélték.

A román médiában már korábban is vita alakult ki arról, hogy milyen hatása lehet, ha rövid idő alatt több ezer köztörvényes bűnöző kerül szabad lábra. A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyanis decemberben egy amnesztiatörvényt is el akart fogadtatni a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva: ennek megszavazását végül a koalícióban részt vevő liberálisok ellenkezése miatt a februárban kezdődő tavaszi ülésszakra halasztották.

Az amnesztiatörvény módosítása lehetővé tenné, hogy teljes büntethetetlenséget élvezhessenek Romániában azok, akik legfeljebb hatéves szabadságvesztéssel büntethető bűnöket követtek el, illetve közkegyelemben részesüljenek azok az elítéltek, akiket legfeljebb hétéves szabadságvesztéssel büntethető bűnökért ítélt el a bíróság.

A román média szerint a PSD amnesztiatervezetének elfogadása esetén a korrupcióért másodszor is bebörtönzött Adrian Nastase volt miniszterelnök is kiszabadulna a börtönből.

Megfenyegették az egyházat - az elnök közbelépett

Publikálás dátuma
2014.01.14. 11:50
Ukrajna függetlenné válása óta a görög katolikus egyházat először fenyegették meg hivatalosan betiltással. Fotó: Uriel Sinai/Get
Az ukrán kulturális minisztérium levélben figyelmeztette az ukrán görög katolikus egyházat, hogy visszavonathatja működési engedélyét, ha továbbra is részt vesz a kijevi Majdanon (Függetlenség terén) folyó, európai integrációt és hatalomváltást követelő tüntetéseken. Viktor Janukovics ukrán államfő viszont védelmébe vette az egyházat.

Az elnöki sajtószolgálat közlése szerint Janukovics hétfőn szorgalmazta, hogy enyhítsenek a vallási szervezetre vonatkozó jogszabályzaton, s tegyék lehetővé, hogy "mindenki ott imádkozhasson, ahol akar". Az államfő hangsúlyozta, hogy ennek minden, Ukrajnában működő egyházra vonatkoznia kell. Leszögezte, hogy egyformán tisztel minden vallási felekezetet.

A kulturális tárca levelében arra hívta fel a görög katolikus egyház vezetőjének, Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérseknek a figyelmét, hogy az ukrán törvények alapján a városvezetés engedélye szükséges a közterületen tartott vallási szertartásokra, amivel jelenleg az egyház nem rendelkezik. A levél szerint a Jevromajdannak elnevezett kijevi ellenzéki tüntetéssorozaton való részvételével a görög katolikus egyház törvénysértést követ el, ami miatt bírósági úton megvonhatják a működési engedélyét Ukrajnában.

Szvjatoszlav érsek válaszában leszögezte, hogy az egyház nem vállal részt a politikai folyamatokban, de nem tagadhatták meg a lelki szolgálatot az azt kérő hívőktől. Rámutatott arra, hogy Ukrajna függetlenné válása óta a görög katolikus egyházat először fenyegették meg hivatalosan betiltással.

"Egyházunk mindig is hű volt, és a fenyegetések ellenére is hű marad a Krisztus által rá bízott feladathoz. Azt gondoltuk, az elnyomás időszaka már elmúlt, de az ilyen levelek kétkedésre adnak okot. Egyáltalán nem szégyelljük, hogy jelen vagyunk a Jevromajdanon” – fogalmazott, utalva arra, hogy az ukrán görög katolikus egyházat 1946-ban Sztálin is betiltotta, azután 40 évig illegálisan működött.

Rakétákat "küldtek" a temetésre

Publikálás dátuma
2014.01.14. 08:53
Palesztin fegyveresek rakétát lőnek ki Gázából Izraelre. Fotó: Uriel Sinai/Getty Images
Rakétákat lőttek ki a Gázai övezetből Izraelre, Ariel Saron temetése idején. Senki sem sérült meg, de az izraeli hadsereg később légicsapással válaszolt a támadásra.

Saron földi maradványait a gázai határtól néhány kilométerre fekvő farmján helyezték örök nyugalomra. A szertartás végén történt a palesztin rakétatámadás, de két kilőtt robbanószerkezet célt tévesztett. 

A Gázai övezetből később azt jelentették, hogy Izrael a Hamasz szélsőséges szervezet egyik kiképző táborát bombázta a Nuszeirat menekülttáborban, az övezet középső részén. Innen sem érkezett hír arról, hogy megsérült volna valaki.

Az izraeli hadsereg később megerősítette a légicsapásról szóló hírt és hétfőn este felszólította a Gázai övezet mellett élő lakosságot, hogy maradjanak otthonaikban vagy az óvóhelyek közelében, mert újabb palesztin rakétatámadásokra lehet számítani.