Megkapja Irán az olajpénzt

Publikálás dátuma
2014.01.13. 10:00
A busheri atomerőmű. Fotó: IIPA/Getty Images
Felszabadítja Irán befagyasztott pénzét az Egyesült Államok, miután mind a washingtoni, mind a teheráni kormány megerősítette, hogy január 20-tól érvénybe lép az iráni atommegállapodás. 

Ennek értelmében Barack Obama vasárnap este azt közölte, Irán ettől kezdve megkezdi fokozottan dúsított uránkészleteinek megsemmisítését és a dúsításhoz használt infrastruktúra egy részének leszerelését. Kiemelte, a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország) és Irán között a novemberben, Genfben elfogadott közös akcióterv célja az, hogy megakadályozza Teherán atomfegyverhez jutását. Ennek keretében az iszlám köztársaság az elmúlt tíz év során először egyezett bele nukleáris programjának leállításába.

A Washington Post közlése szerint a megállapodás nyomán február 1-től 550 millió dollárt szabadítanak fel Teherán számára. Ezt követően júliusig további öt részletet kap az ország, az utolsót júliusban, amely szintén 550 millió dollár lesz. A Fox News ezt annyival egészítette ki, hogy később befagyasztott olajbevételeket, összesen 4,2 milliárd dollárt folyósítanak a perzsa államnak.

A felek rövidesen tovább folytatják a tárgyalásokat hogy végleges megállapodást kössenek – emelte ki az iráni külügyminiszter. A megbeszélések akár két-három hét múlva folytathatják. A helyszínről még nem született döntés.

Az Amerikai botrány volt az est fénypontja

Publikálás dátuma
2014.01.13. 09:03
71. Golden Globe: A legjobb drámai filmszínésznő Cate Blanchett lett a Blue Jasmine című filmben nyújtott alakításával. Fotó: Fr
A Steve McQueen rendezte 12 év rabszolgaság című filmnek ítélték oda a legjobb drámai alkotásnak járó díjat a 71. Golden Globe-díjátadó gálán Los Angelesben, helyi idő szerint vasárnap éjjel. A legjobb drámai filmszínésznő Cate Blanchett lett a Blue Jasmine című filmben nyújtott alakításával, a legjobb drámai színész díját pedig a Mielőtt meghaltam című film kedvéért csontsoványra fogyott Matthew McConaughey vehette át.

Az est legnagyobb nyertese, a hollywoodi külföldi tudósítók szavazatai alapján, az Amerikai botrány című alkotás lett, amelyet az elmúlt év amerikai filmtermése legjobb vígjátéknak ítéltek, és amely Amy Adams és Jennifer Lawrence jóvoltából megkapta az arany filmgömböt, valamint a műfaj legjobb női szerelői és női mellékszereplői kategóriájában is nyert.

A Túl a csillogáson című film alkotói két Aranyglóbuszt vihettek el a ceremóniáról. Az ítészek szerint ugyanis ez bizonyult a legjobb tévéfilmnek. Megkapta a díjat az extravagáns zongoraművészt, Liberacét alakító Michael Douglas is. Az idei Golden Globe-jelölések érdekessége, hogy a muzsikus kedvesét megszemélyesítő Matt Damon is rajta volt az esélyesek utolsó, ötfős listáján.

Két aranyglóbusszal dicsekedhet a Mielőtt meghaltam című filmet létrehozó művészcsapat is, mert McConaughey mellett Jared Leto is megkapta a legjobb férfi mellékszereplői játékért járó elismerést.

A Totál szívás (Breaking Bad) szintén két elismerést kapott: a drámasorozatok legjobbikának, valamint a műfaj legjobb színészének járót, az utóbbit Bryan Cranstonnak köszönhetően.

Duplázott a Brooklyn Nine-Nine széria is, amely vígjáték- és musicalsorozat kategóriában találtatott a legkiválóbbnak, Andy Samberg pedig a műfaj legjobb színészének. A legjobb színésznőnek járó díj átadásakor ugyanebben a kategóriában a gála egyik házigazdáját, Amy Poehlert (Városfejlesztési osztály) szólították ismét a színpadra.

A legjobb rendezésért járó Golden Globe-ot a Gravitáció filmvászonra viteléért Alfonso Cuaron kapta meg, a forgatókönyvírók közül pedig Spike Jonze, A nő szerzője utasította maga mögé a mezőnyt.

Leonardo DiCaprio a legjobb színésznek a vígjáték műfajában járó Aranyglóbuszt vehette át, a Martin Scorsese által filmre vitt, A Wall Street farkasában ismét megcsillogtatott tehetségéért.

Az idegen nyelvű filmek direktorai közül az olasz Paolo Sorrentino vehette át A nagy szépségért odaítélt Golden Globe-ot.

Minisorozat vagy tévéfilm kategóriában a legjobb színésznő Elisabeth Moss lett (Top of the Lake), a legjobb női mellékszereplőnek járó elismerést pedig Jacqueline Bisset érdemelte ki (Dancing on the Edge).

A drámasorozatok legjobb színésznője Robin Wright lett a Kártyavárban nyújtott művészi teljesítményéért. Jon Voight a Ray Donovanban alakított szerepéért kapta meg a legjobb drámai sorozat-mellékszereplőnek járó díjat.

A legeredetibb filmzenéért járó elismerést Alex Ebert, a Magnetic Zeros frontembere (All Is Lost), a legjobb filmdalért járót pedig a U2 vehette át a Mandelában felcsendült Ordinary Love-ért.

Az animációs filmek közül a Jégvarázs végzett az élen. A Cecile B. DeMille-életműdíjat a kitüntetett, Woody Allen színész, rendező, forgatókönyvíró nevében Diane Keaton köszönte meg.

Az Oscar-díjra történő jelöléseket csütörtökön hozza nyilvánosságra az amerikai filmakadémia.

Szerző

Günter Grass befejezte

Publikálás dátuma
2014.01.13. 08:04
Günter Grass: nem írok több regényt! Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Günter Grass lezárta regényírói munkásságát. Ezt az irodalmi életművéért 1999-ben Nobel-díjjal kitüntetett német író, festő, grafikus jelentette be egy ma megjelenő interjúban.

"86 éves vagyok. Nem hiszem, hogy sikerülne még összehozni egy regényt" - idézett a Spiegel Onlne hírportál a Passauer Neue Presse című lap hétfői számában megjelenő interjúból. Grass elmondta, hogy a kutatómunka egy regény megírása előtt 5-6 évig tart, és az egészségi állapota miatt nem tud ilyen hosszú időre előre tervezni.

Az írással nem hagy fel teljesen. Az utóbbi időszakban egy kórházi kezelés után visszatért az alkotó tevékenységhez, először a grafikához és a festészethez. "A rajzolás és az akvarellfestés révén már elkészültek az első szövegek. Most ezen dolgozom. Még nem tudom, hogy mi alakul ki belőle" - mondta Günter Grass.

Legutóbbi prózai munkája, az A doboz című önéletrajzi regény 2008-ban jelent meg, legutóbbi könyve, a Tiszavirágok (Eintagsfliegen) című verseskötet pedig 2012-ben.  

Günter Grass 1927-ben született a lengyelországi Gdanskban. A második háborúban szolgált az SS-ben, a náci párt fegyveres alakulatában. Erről először 2006-ban beszélt nyilvánosan, és ezt az időszakot dolgozza fel a Hagymahántás közben című 2006-os kötete. A háború után, 1948-tól 1952-ig rajzot és szobrászatot tanult a düsseldorfi művészeti akadémián. Szobrai és grafikái már kiállításokon jelentek meg, amikor elkezdett írni. Első regénye, az 1959-es Bádogdob rögtön elnyerte a Gruppe 47 nevű tekintélyes német irodalmi társaság díját és világhírűvé tette. 

Eddig több tucat könyve jelent meg, és a művészi tevékenység mellett a politikában is aktív. Baloldali értelmiségiként a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) támogatja, többször a párt országos választási kampányában is részt vett. 

Az utóbbi években elsősorban politikai nézetei révén volt jelen a német közéletben. 2012-ben az Amit el kell mondani című prózaversében kifejtette, hogy az egyre nagyobb és ellenőrizetlenül gyarapodó nukleáris fegyverzettel rendelkező Izrael megelőző csapást fontolgat Irán ellen, amivel az egész világ békéjét fenyegeti. Az izraeli vezetést bíráló vers nemzetközi vitát gerjesztett. 

Tavaly a parlamenti választások előtt közeledésre szólította fel az SPD-t és a szociáldemokratáktól balra álló Baloldalt, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kifejlődött parlamenti pártot, és óvott attól, hogy az SPD koalícióra lépjen a konzervatív CDU/CSU-val. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési programjaival kapcsolatban számos értelmiségivel együtt követelte, hogy Németország adjon politikai menedékjogot Edward Snowdennek, aki kiszivárogtatta az NSA tevékenységét leleplező titkos ügynökségi dokumentumokat.

Szerző
Témák
Günter Grass