Bevezetnék a 32 órás munkahetet Németországban

Németországban a 32 órás munkahét bevezetését javasolja a nagykoalíciós kormány szociáldemokrata családügyi minisztere, Manuela Schwesig pénteken felvetett javaslata szerint az új foglalkoztatási formában a kisgyermekes szülők dolgozhatnának.

A 32 órás munkahét törvényben garantált és közpénzzel támogatott lehetőségére azért van szükség, hogy ne szenvedjenek hátrányt a szülők, akik az otthoni feladataik miatt szeretnének kevesebbet dolgozni, de nem akarják feladni a teljes munkaidejű állásukat - mondta a miniszter a ZDF közszolgálati televíziónak.

Az elképzelés szerint az úgynevezett korlátozott teljes munkaidejű foglalkoztatást az 1-3 éves kor közötti gyereket nevelő szülők választhatják. A kevesebb munkáért kisebb fizetés jár, a családi pótlékot viszont megemelik. A DIW berlini gazdaságkutató intézet számításai szerint ez nagyjából évi 140 millió euróval terhelné meg a költségvetést.

A minisztérium szóvivője az interjú után hangsúlyozta, hogy egyelőre a tárcavezető személyes, "vitaindító javaslatáról" van szó, amelyhez nem kapcsolódik konkrét jogalkotási terv.
A koalíciós társ konzervatívok visszafogottan reagáltak, azt emelték ki, hogy nem látni, honnan lehetne forrást szerezni a finanszírozáshoz.

Steffen Seibert kormányszóvivő is elhárította a javaslatot, pénteki tájékoztatóján a családtámogatási rendszer fejlesztését szolgáló közös gondolkodást előmozdító elképzelésnek nevezte a miniszter felvetését. Hangsúlyozta, hogy a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) koalíciós szerződésében foglaltakra kell összepontosítani az erőket.
A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) elutasította a koncepciót. A német vállalatok 80 százaléka kínál már rugalmas munkaidejű foglalkozatási formákat a munkavállalóknak, az állami szabályozás kiterjesztése pedig csak nehezítené a cégeknél az adott helyzetre leginkább megfelelő megoldás kidolgozását - mondta Achim Dercks, a DIHK helyettes ügyvezető igazgatója.

Az országos szakszervezeti szövetség (DGB) üdvözölte a javaslatot. A német munkaadók az őrületbe hajló kényszerességgel követelik meg az alkalmazottaktól a jelenlétet a munkahelyen, és az EU-ban sehol máshol nincs akkora különbség a tényleges és a munkavállaló által megfelelőnek tartott munkaidő között, mint Németországban, ilyen keretek között pedig a párok többsége nem tudja jól összehangolni a munkát a családi élettel - mondta Elke Hannack, a DGB alelnöke.

Szerző

A "perzsa Beyoncé" Belgium új sztárja

A "perzsa Beyoncéként" emlegetett, afgán származású Madina Hamidi Belgium legújabb feltörekvő csillaga - írja pénteki számában a La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap.

A 26 éves egykori szépségkirálynőt, Miss Earth Belgium 2012-t azért emeli ki a lap, mert miközben a verseny utáni karrierje felívelőben van az ország északi részén, a holland ajkú Flandriában, a franciául beszélő Délen, Vallóniában alig ismert.
Hamidi a lap szerint Marokkóban készül forgatni első videoklipjét, fő üzenete pedig az, hogy le kell dönteni a muszlim nőket gúzsba kötő tabukat.

A La Libre Belgique ismerteti, hogy Madina Hamidi Kabulban született, ahol személyesen tapasztalhatta meg a tálib terrort. Végül 14 évesen, az afganisztáni háború kirobbanása után, a tálib rezsim megbuktatását követően édesanyjával és testvéreivel menekült el az országból miután az apját megölték. Pár hónappal később érkezett Belgiumba, ahol menedékjogot kapott. Megpróbáltatásairól könyvet is írt "Van hel tot hemel" vagyis "A pokolból a mennybe" címmel

Szerző
Témák
Belgium

A vacsora

Publikálás dátuma
2014.01.10. 06:48
Bársony Éva Fotó: Népszava
Aperitif, előétel, elegáns étterem, decens vendégek, osztályon felüli árak, mellé pedig egy hihetetlen, hátborzongató, hideglelős történet egy hajléktalan asszony felgyújtásáról, egy szemtanú szükségszerű kiiktatásáról, a családi boldogságról, a gyermekükért bármire kész szülők rémületes logikájáról.

A holland Herman Koch A vacsora című regénye a félelmetesen valóságos és szörnyeteg történetével betört a nemzetközi irodalmi porondra. Felkerült a New York Times bestseller listájára, s már film is forog belőle az Oscar-díjas Cate Blanchett rendezésében. Koch regényének sokkoló hatása fokozatosan keríti hatalmába az olvasót, olyan rémisztően, hogy a végén alig akarja elhinni, miről is olvasott. Jól értette-e, amit értett. Igen, jól értette.

A két házaspár - két fiútestvér és a feleségük -, látszólag szokványos családi összejövetelre ül le az exkluzív étteremben, mert a gyerekekről kell egymással beszélniük. Ez többször elhangzik, kellő feszültséget teremtve, de mindig tolódik tovább. Semmi nincs kimondva, de érezni, hogy a minduntalan kitörni készülő feszültség és az előtörő indulatok a gyerekekkel vannak összefüggésben.

A családok szemefényeivel: a két kamasz fiú unokatestvérrel, s a harmadikkal, akit Afrikából fogadott örökbe a fivérek közül a népszerű politikus és leendő miniszterelnök. Különös sílusbravúrrá teszi a történetet, hogy a vacsora menetét a másik, hétköznapinak ható fivér meséli szarkasztikus iróniával, hol irigyelt bátyja képmutatását, hol a holland viszonyok kicsinyességét kritizálva, a maga családi boldogságát dédelgetve.

Amiről menet közben, az emlékezetéből apró képekben és villanásokban előbukkanó részletek egymásutánjából kirajzolódik a hideglelős igazság. Gyerekekről és szülőkről.Nem csak a kamasz fiúk szörnyeteg tettéről, hanem az igazság elfedésére egy újabb gyilkosságról. Koch mesterien, többszörös fénytörésben teszi oda történetet, elhallgatásokkal és sejtetésekkel teszi egyértelművé a rémületes valóságot. A szülőkét és a gyerekekét. A miénket?

A vacsora - Európa Kiadó

Szerző
Frissítve: 2014.01.09. 19:46