Előfizetés

A világ nem tud boldoggá tenni

Bóta Gábor
Publikálás dátuma
2014.01.10. 06:45
Pajor Tamás szerint szinte mindent eláraszt az erőszak, a pornográfi a FOTÓ: PAJOR KRISTÓF
A keresztény, messianisztikus rockzene magyarországi úttörőjének tartott Amen Együttesnek ma lesz a 25 éves jubileumi koncertje a Hit Parkban. A zenekar élén álló Pajor Tamás valaha a botrányairól is elhíresült Neurotic Együttest vezette. Azóta a Hit Gyülekezetében lelkész, de üzletemberként is ismert.

- Kicsit furcsa nekem, hogy azt nyilatkozta, elvből nem hallgat Neuroticot. Ez azt jelenti, hogy nem szeret szembenézni a múltjával?

- Nem ezt jelenti. Azzal már rég szembenéztem. Egyszerűen megváltozott a szellemi-lelki orientációm, és például korábban vastagon cigarettáztam, most pedig nagyon zavar, ha bemegyek egy olyan helyiségbe, ami teli van dohányfüsttel.

- Ezzel azt mondja, hogy a Neurotic Együttes kártékony volt?

- A Neurotic idejében én kábítószer függőségben, totális őrjöngésben, önkívületben éltem. Nyilvánvaló, hogy amikor ezek a dalok megszólalnak, az emlékképek felidéződnek. Ez a dolog szubjektív része. Az objektív része pedig az, hogyha ezt nem én csináltam volna, már akkor sem vagyok nagyon nyitott az olyan típusú kulturális termékek befogadására, amelyek fő mozgatórugója a szélsőséges hedonizmus, a kábítószer, a bulikultúra.

- Nem volt ez egyfajta lázadás, és nem lázadt olyan ellen is, ami ellen valóban kellett? A Neurotic az ellenkultúrához tartozott, aminek mindig van fontos funkciója is.

- Valóban igaz, hogy lázadtunk a fennálló rend és más rossz dolgok ellen is, de elmondhatom, hogy most bizonyos értelemben még inkább az árral szemben úszom.

- Igaz, amit írtak önről, hogy a kispolgári lét ellen lázadt?

- Én elég céltalanul lázadtam. Nem volt ebben olyan összerendezettség, mint az általam ismert és nálam korban előrehaladottabb demokratikus ellenzék személyiségeinek lázadásában. Ők sokkal tudatosabban képviselték azt, hogy föl kell lépni a demokrácia érdekében a fennálló renddel szemben. Ezzel egyetértettem, de az én lázadásom öncélúbb volt, amiben persze benne volt a létező szocializmussal szembeni harag, de benne volt a saját zsidó kispolgári miliőmmel szembeni ellenérzés, és benne volt minden tekintélyelvűséggel szembeni lázadás, ellenszenv. Van, ami ellen most is lázadok, nem érzem azt, hogy konformista, kispolgári, beszűkült, kockafejű demagóg lettem. Azt gondolom, hogy nagyon is karakterisztikus a véleményem. Azzal, hogy vállalom a véleményemet az emberek előtt, a huszonegyedik század barbarizálódott, értékvesztett világában, sokkal inkább az árral szemben úszom, mint egykor tettem.

- Mégis többekben fölmerülhet, hogy egy kócos, drogozó, lepukkantan lázító ruhájú fazonból öltönyös, jólfésült, társadalomba beilleszkedett, üzletileg is sikeres ember lett.

- Lehet ezt kívülről így látni, de ez csak felszín, az, hogy valaki hogyan öltözik fel, lényegtelen konvenciókon múlik.

- De nyilván nem véletlen, hogy nem úgy öltözködik, mint régebben. Az öltöny azért rendszerint a jólszituáltság megtestesítője, és általában jellemző a Hit Gyülekezete férfi tagjainak viseletére is.

- Nem éjjel-nappal vagyok öltönyben. Istentiszteleten azért hordok öltönyt, mert ennek tényleg van üzenete, a ruházattal is kifejezzük azt, hogy van egyfajta ünnepélyessége. De más ruhában is lehet tisztelni Istent, ilyen jellegű megkötés nincs a bibliában. A külsőségeknél lényegesebb, hogy a közjó számára fontos erkölcsi értékeket igyekszem közvetíteni. Ma bárhová néz az ember, szinte mindent eláraszt az erőszak, a pornográfia és más dekadens tömegjelenségek, vagyis a hedonizmus és a bulikultúra. Ezek nem csak egy szűk ellenkultúrát képviselő réteg gondolkodásmódját fejezik ki, hanem már a többségét, korosztálytól és társadalmi rétegzettségtől függetlenül. Az emberek hisztérikusan megvesznek azért, hogy szórakozhassanak. Ez azt mutatja, hogy globálisan menekülnek a lényegtől. Ezzel szemben én azt mondom, hogy ez a világ nem tudja boldoggá tenni az embert, nem tudja megoldani az alapvető problémáit, ez a megoldás a természetfelettiben van meg. De a természetfelettit, vagyis Istent, ezen a földön is meg lehet ismerni Jézus Krisztus által.

- A Hit Gyülekezete istentisztelete mindig koncerttel indul. Ez tulajdonképpen nem szórakoztatás?

- Ezt nem nevezném koncertnek. Az Amen Együttesnek most valóban koncertje lesz. De a Vidám Vasárnapokon szereplő zenei blokk inkább gospel jellegű dalokat tartalmaz, ezek modern, Istennek, vagy Istenről szóló dalok, amelyek az összejövetel részét képezik, ahogyan ezt Dávid zsoltárairól is el lehet mondani. Nem állítom, hogy az Amennek nincsenek ilyen dalai, mert nagyon is vannak, de azért a mi dalaink sokkal inkább embertől emberig történő üzenetet közvetítenek. A Vidám Vasárnapon elhangzó zenei blokk viszont elsődlegesen Istennek szól, nem a szórakoztatást szolgálja. De az nagyon jó, ha közben az ember jól érzi magát, mert miért érezzük magunkat rosszul, amikor az általunk legcsodálatosabbnak és legjobbnak vallott élő Istent szeretjük és tiszteljük. Miért kéne ekkor feszengenünk? A zene is hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.

- A Hit Gyülekezetéhez miért illenek ezek a dalok jobban, mint mondjuk Bach mélyebbre menő egyházi zenéi, amelyekben nem csak nagy örömdózis, hanem igencsak sok szomorúság is van?

- Természetesen Bach nagysága megkérdőjelezhetetlen. Az általa képviselt zenei értékek alapjaiban meghatározzák az európai és az egész világ zenei kultúráját. A popzene, és ezen belül a gospel - ami maga is építkezik Bachból és más zenetörténeti nagyságokból -, elsősorban olyan zene, amelynek célja az, hogy az emberek éneklése által létrejöjjön egy olyan azonosulás, közösségi élmény, amely a popzene esetében horizontális: az emberek alkotják ezt a közösséget. A gospel esetében vertikális és horizontális is, mert nem csak az emberek között jön létre ez a közösség, hanem az emberek és az élő Isten között is. Egészen más ennek a célja, mint a magas művészetként definiálható műalkotásnak, mint amilyen Bach muzsikája, ami viszont inkább a műélvezet kategóriájába tartozik.

-Miért lett zsidóból keresztény?

-Én most is zsidó vagyok. Az, hogy Jézusban, a Messiásban hiszek, engem nem zsidótlanított. Maga Jézus is zsidó ember volt. A tanítványai szintén mind zsidók voltak. Az egyház első évtizedeiben tulajdonképpen minden ma kereszténynek mondható személy zsidó volt. Valójában a zsidóság és a kereszténység nem két egymással kibékíthetetlen ellentétben álló vallás, hanem ugyanannak a kinyilatkoztatás folyamnak egy korábbi és egy előrehaladottabb fázisáról van szó. Ily módon az Ó- és az Újszövetség szerves egységet képez.

-De akkor miért nem rabbi lett egy zsinagógában, miért lelkész lett a Hit Gyülekezetében?

-Azért, mert sok megtapasztaláson keresztül rájöttem, hogy Jézus az a személy, akiről a próféták azt állították, hogy el fog jönni a Messiás Izrael számára. Erről én százszázalékosan meggyőződést szereztem. És mivel a zsidóság abban egységes, hogy ezt az állítást nem fogadja el igaznak, nem tudok erről egy zsinagógában prédikálni. Különböző okokból elmegyek zsinagógába, ezért is tudom, hogy ennek a fogadtatására még nem készek a testvéreim, barátaim.

-És, ha eljön a Messiás, akkor mi történik?

-Akkor ő tisztázza az igazságot.

-Mi lesz a koncerten?

-Szeretnénk eljátszani az Amen Együttes hőskorszakához tartozó legjelentősebb dalokat. Az Ament sokan a keresztény, messianisztikus rockzene magyarországi úttörőjének tartják. Ezekből a dalokból adunk elő dalfüzéreket, önálló dalokat is, egy-kettőt pedig az elmúlt tíz év terméséből, valamint a mostani verseimből is bemutatok néhányat.

"Arccal a lakosság felé"

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2014.01.10. 06:24

A magyar állam egyre kevésbé kíván devizában eladósodni, ugyanakkor az állampapír-vásárlók között növekvő arányban számítanak a lakosságra, annak ellenére, hogy ők elsősorban a rövid futamidejű államkötvényeket kedvelik. Erről számolt be a 2014. évi államadósság finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatóján Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. általános vezérigazgató-helyettese. Az egykori tagoktól elorzott magánnyugdíj-pénztári vagyon kezelésével megbízott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap gyakorlatilag befejezte működését.

Az elmúlt évben megnőtt a bizalom a magyar államkötvények iránt, ami elsősorban két tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt egész évben működött az amerikai pénzkibocsátás-bővítő program, ennek hatására a pénztőke kereste a helyét, és ebből jutott a magyar állampapírok vásárlására is. Másrészt hozamaink meghaladták a kevésbé kockázatos országokét, ezért vonzónak bizonyultak.

Ennek hatására a lakosság több mint 700 milliárd forintért vásárolt államkötvényeket 2013-ban, a kezükben lévő állomány becslések szerint az év végén elérhette az 1800 milliárd forintot. Ugyanakkor az intézményi aukciókon is - a tervek felett - 482 milliárdnyi kötvény kelt el, lényegében ugyanannyi, mint a megelőző esztendőben. A növekvő lakossági érdeklődés oka az volt, hogy a kereskedelmi bankok nagyon alacsony betéti kamatokat fizetnek.

Csökken a devizakitettségünk aránya
Az első negyedévben ismét külföldön bocsáthatunk ki kötvényt

Hosszabb futamidejű lakossági papír a láthatáron

Borbély László András bejelentette, hogy 2014-ben 985 milliárd forint lesz az úgynevezett finanszírozási igény. Az ÁKK szeretné tovább mérsékelni a devizaforrások arányát. Az ÁKK évek óta követett gyakorlata szerint a devizát devizából, a forintadósságot forintból újítják meg a lejáró papíroknál. Az új kibocsátások (vagyis a hiány fedezése) azonban forintban történik, vagyis az arány a magyar fizetőeszköz felé tolódik.

De 2014-ben a mintegy 5,4 milliárd eurónyi lejáró devizaadósságból csak 3,3 milliárdnyi újulna meg devizában. Borbély László András azt azonban nem árulta el, hogy mikor jelenünk meg ismét a devizapiacon, de érzékeltette, hogy erre még az első negyedévben sor kerülhet. A kibocsátás azért nem sürgető, mert a tavaly novemberi 2 milliárd dolláros kötvénykibocsátással az idei első félév két lejáratát, vagyis a januári 1 milliárd eurós, illetve a májusi 0,5 millió fontos kötvénylejáratot az ÁKK előre finanszírozta.

Ezen felül idén még júliusban lesz egy egymilliárd eurós lejáratunk, illetve az utolsó negyedévben kell 2 milliárd euró európai bizottsági hitelt törleszteni. (Csak az IMF-et ebrudalta ki a kormány tavaly, és előtörlesztette a teljes IMF-hitelt, az uniós tartozásunk megmaradt.)

Tavaly a lakosság kötvényvásárlási kedvének megnövekedése főleg az egyéves kamatozó kincstárjegyeknél nyilvánult meg, ezért ezek lejártával 2014-ben sok lakossági papírt kell majd megújítani, pótolni. Összességében a nettó kibocsátási igény 252 milliárd forinttal nagyobb lesz, mint tavaly volt.

Újfajta állampapír is várható a lakossági piacon, szeretnének egy, a kamatozó kincstárjegynél szélesebb körben terített papírt, de hogy pontosan milyet, egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Az azonban közismert, hogy az ÁKK régi terve, hogy a lakosság számára kibocsátott állampapírok között a jelenleginél hosszabb futamidejűvel jelenjenek meg.

Borbély László András bejelentette, hogy a magán-nyugdíjpénztáraktól elvett részvény- és kötvényvagyont kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközeit 2013 végével szinte teljes mértékben értékesítette az ÁKK, így januárban egy csaknem végleges kimutatást fognak közzétenni. Ekkor derül majd ki, hogy milyen eredményesen adták el a portfolióelemeket. Arról, hogy az alap megszűnik-e, az Országgyűlésnek kell majd döntenie.

Töröcskei hallgat

A sajtótájékoztató elején Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója leszögezte, hogy a kitűzött témán, vagyis az adóssságfinanszírozásán túli témáról nem kíván beszélni, és interjút sem ad. Ehhez tartotta is magát az esemény végéig. Számos újságírói kérdés érkezett azonban az elmúlt napok legforróbb eseményével kapcsolatban: ki finanszíozta volna, hogy a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó kis pénzintézet, a Széchenyi Bank felvásárlja a Raiffeisen Bankot, illetve az annak több százmilliárd forintra rúgó vesztesége miatt szükséges tőkepótlást.

Borbély László András ugyanakkor annyit elmondott, hogy ha "az ország érdeke úgy kívánja" kötelességük - kormányzati, illetve országgyűlési döntést követően - valamely vagyontárgy (cég, bank) megvásárlásában, illetve feltőkésítésében kötvénykibocsátással részt venni. Viccesen hozzátette, az egy eurónyi vételár - utalt a Széchenyi Bank által felajánlott vételárra - könnyedén kifizethető lenne.

"Arccal a lakosság felé"

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2014.01.10. 06:24

A magyar állam egyre kevésbé kíván devizában eladósodni, ugyanakkor az állampapír-vásárlók között növekvő arányban számítanak a lakosságra, annak ellenére, hogy ők elsősorban a rövid futamidejű államkötvényeket kedvelik. Erről számolt be a 2014. évi államadósság finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatóján Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. általános vezérigazgató-helyettese. Az egykori tagoktól elorzott magánnyugdíj-pénztári vagyon kezelésével megbízott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap gyakorlatilag befejezte működését.

Az elmúlt évben megnőtt a bizalom a magyar államkötvények iránt, ami elsősorban két tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt egész évben működött az amerikai pénzkibocsátás-bővítő program, ennek hatására a pénztőke kereste a helyét, és ebből jutott a magyar állampapírok vásárlására is. Másrészt hozamaink meghaladták a kevésbé kockázatos országokét, ezért vonzónak bizonyultak.

Ennek hatására a lakosság több mint 700 milliárd forintért vásárolt államkötvényeket 2013-ban, a kezükben lévő állomány becslések szerint az év végén elérhette az 1800 milliárd forintot. Ugyanakkor az intézményi aukciókon is - a tervek felett - 482 milliárdnyi kötvény kelt el, lényegében ugyanannyi, mint a megelőző esztendőben. A növekvő lakossági érdeklődés oka az volt, hogy a kereskedelmi bankok nagyon alacsony betéti kamatokat fizetnek.

Csökken a devizakitettségünk aránya
Az első negyedévben ismét külföldön bocsáthatunk ki kötvényt

Hosszabb futamidejű lakossági papír a láthatáron

Borbély László András bejelentette, hogy 2014-ben 985 milliárd forint lesz az úgynevezett finanszírozási igény. Az ÁKK szeretné tovább mérsékelni a devizaforrások arányát. Az ÁKK évek óta követett gyakorlata szerint a devizát devizából, a forintadósságot forintból újítják meg a lejáró papíroknál. Az új kibocsátások (vagyis a hiány fedezése) azonban forintban történik, vagyis az arány a magyar fizetőeszköz felé tolódik.

De 2014-ben a mintegy 5,4 milliárd eurónyi lejáró devizaadósságból csak 3,3 milliárdnyi újulna meg devizában. Borbély László András azt azonban nem árulta el, hogy mikor jelenünk meg ismét a devizapiacon, de érzékeltette, hogy erre még az első negyedévben sor kerülhet. A kibocsátás azért nem sürgető, mert a tavaly novemberi 2 milliárd dolláros kötvénykibocsátással az idei első félév két lejáratát, vagyis a januári 1 milliárd eurós, illetve a májusi 0,5 millió fontos kötvénylejáratot az ÁKK előre finanszírozta.

Ezen felül idén még júliusban lesz egy egymilliárd eurós lejáratunk, illetve az utolsó negyedévben kell 2 milliárd euró európai bizottsági hitelt törleszteni. (Csak az IMF-et ebrudalta ki a kormány tavaly, és előtörlesztette a teljes IMF-hitelt, az uniós tartozásunk megmaradt.)

Tavaly a lakosság kötvényvásárlási kedvének megnövekedése főleg az egyéves kamatozó kincstárjegyeknél nyilvánult meg, ezért ezek lejártával 2014-ben sok lakossági papírt kell majd megújítani, pótolni. Összességében a nettó kibocsátási igény 252 milliárd forinttal nagyobb lesz, mint tavaly volt.

Újfajta állampapír is várható a lakossági piacon, szeretnének egy, a kamatozó kincstárjegynél szélesebb körben terített papírt, de hogy pontosan milyet, egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Az azonban közismert, hogy az ÁKK régi terve, hogy a lakosság számára kibocsátott állampapírok között a jelenleginél hosszabb futamidejűvel jelenjenek meg.

Borbély László András bejelentette, hogy a magán-nyugdíjpénztáraktól elvett részvény- és kötvényvagyont kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközeit 2013 végével szinte teljes mértékben értékesítette az ÁKK, így januárban egy csaknem végleges kimutatást fognak közzétenni. Ekkor derül majd ki, hogy milyen eredményesen adták el a portfolióelemeket. Arról, hogy az alap megszűnik-e, az Országgyűlésnek kell majd döntenie.

Töröcskei hallgat

A sajtótájékoztató elején Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója leszögezte, hogy a kitűzött témán, vagyis az adóssságfinanszírozásán túli témáról nem kíván beszélni, és interjút sem ad. Ehhez tartotta is magát az esemény végéig. Számos újságírói kérdés érkezett azonban az elmúlt napok legforróbb eseményével kapcsolatban: ki finanszíozta volna, hogy a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó kis pénzintézet, a Széchenyi Bank felvásárlja a Raiffeisen Bankot, illetve az annak több százmilliárd forintra rúgó vesztesége miatt szükséges tőkepótlást.

Borbély László András ugyanakkor annyit elmondott, hogy ha "az ország érdeke úgy kívánja" kötelességük - kormányzati, illetve országgyűlési döntést követően - valamely vagyontárgy (cég, bank) megvásárlásában, illetve feltőkésítésében kötvénykibocsátással részt venni. Viccesen hozzátette, az egy eurónyi vételár - utalt a Széchenyi Bank által felajánlott vételárra - könnyedén kifizethető lenne.