Lovak sorsáról döntöttek

Visszavonhatja Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) országos vihart kavart rendeletét, amely a lovas-tevékenységet szabályozza. Az államtitkár erről levélben is értesítette Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert.

A politikus korábban közölte: a tegnapi megbeszélésre meghívta a Magyar Lovassport Szövetség képviselőjét, Lezsák Sándort, az Országgyűlés alelnökét, Hoffmann Rózsát, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatásért felelős államtitkárát, valamint Marekné Pintér Arankát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökét, továbbá Balatoni Mónikát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárát, és Dallos Gyula mesteredzőt, a magyar lovassport ismert személyiségét.

A VM államtitkár a megbeszélés előtt azt mondta, hogy a tárgyalás célja: a hatályos NGM-rendelet visszavonása után elengedhetetlen rendelkezések kidolgozásáról alakítsanak ki közös álláspontot. Lapunk kereste Budai Gyulát de sem őt, sem mást nem lehetett elérni a VM-ben, aki tájékoztatást adott volna a meghirdetett egyeztetésről. Értesüléseink szerint ennek oka lehetett az is, hogy állítólag a tárgyalás nem volt nyilvános.

Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség elnöke a Népszavának elmondta, ő nem volt jelen ugyan a megbeszélésen, de szerinte az NGM-nek azt a rendelkezést kell megváltoztatnia, amely az ismeretlen származású lovakat kizárja a szolgáltatásból. Az a célt kellene elérni, hogy a lóútlevéllel, vagy azonosítóval ellátott állatokat alkalmassági vizsga után továbbra is bent maradhassanak a lovasszolgáltatási rendszerben.

A szakember ezért úgy vélte, hogy moratóriumot is kell adni a szolgáltatóknak, hogy ne dőljenek be a vállalkozások, viszont 2015. után már ismeretlen származású lovat már ne használhassanak a lovardák, lovasturisztikai vállalkozások. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen 3 éves lovakat már nem kell belovagolni, hiszen jövőre már nem léphetnek szolgálatba.

A jelenleg még "dolgozó" nullás sütésű lovak tehát nincsenek kizárva, a vágóhíd emlegetése ezért is fölösleges hangulatkeltés - tette hozzá Lóska János. Kisebb lovardákat üzemeltető vállalkozók szerint viszont egy ló használhatóságát nem a származási bizonyítvány határozza meg.

A szakma képviselői főleg azt kifogásolták, hogy a lovas szolgáltatóknak legalább 5, minimum 4 éves lovat kell tartaniuk, és ezeknek az állatoknak az NGM rendelete szerint egyebek mellett származási igazolással is rendelkezniük kell. Az ismeretlen származású, úgynevezett nullás sütésű lovakat, - amelyek fedeztetési engedély nélküli apától származnak - a rendelet kizárja a szolgáltatásokból.

Ez a korlátozás azonban elsősorban a kis, családi vállalkozásként működő lovardákat tenné tönkre. A lovas szolgáltatói területet jól ismerő szakember szerint furcsa, hogy a tárcák még egymással sem álltak szóba egy ilyen fontos szakmai kérdésben és csak a botrány kitörését követően vált fontossá az egyeztetés a tárcák és a szakma között.

Azt is érthetetlennek nevezte, hogy a meghívottak közül hiányoztak a lovardákat működtető vállalkozók képviselői., vagyis a rendelettel a leghátrányosabban érintettek képviselői. Így előfordulhat, hogy egy szűkebb csoport érdekei szerint alakítják át a rendeletet.

Frissítve: 2014.01.08. 22:08

A Vodafone-é a kormányzati szektor

A miniszterelnökségen, az összes minisztériumon kívül a kormányzati szektor egésze, összesen körülbelül 750 intézmény mobiltelefon-szolgáltatója a Vodefone - derült ki az erről szóló központi közbeszerzés eredményéből.

Bár keretszerződésnek nevezik a megállapodást, az gyakorlatilag kizárólagosságot jelent a piros szolgáltatónak. A szerződés az év első napjától hatályos, de áprilistól kötelező a Vodafone-nal telefonálni, az érintett intézmények az összes előfizetésüket átviszik, bár természetesen a régi hívó- és körzetszámok megmaradnak, hiszen a számhordozást már hosszú ideje biztosítják a szolgáltatók. A szerződés, amely a hangátvitelen kívül adatforgalomra vonatkozik (tehát például készülékre nem) 2015 végén jár le, a Vodafone-nál több tízezer előfizetésről beszélnek.

A minisztériumokon kívül ezentúl "vodás" lesz például a mentőszolgálat, a tűzoltók, a rendőrség, a társadalombiztosítás, a Klebersberg intézményfenntartó, a katasztrófavédelem, az akadémia, a verseny- és a statisztikai hivatal, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok, a nemzeti parkok, a földalapkezelő, a meteorológiai szolgálat, sőt, a Magyar Művészeti Akadémiai is.

A kötelező intézményi körön kívül lesznek olyanok, akiknek nem kötelező a csatlakozás, de lehetséges. A tarifák bizonyára csábítóak, bár konkrét összegeket nem hoztak nyilvánosságra. Annyit azonban elárult lapunknak Fülöp Szilvia, a Vodafone sajtófőnöke, hogy nemcsak egy-egy intézményen belül hívhatják egymást kedvezményesen az alkalmazottak, de intézménycsoporton (például a rendőrségen) belül is - kisebb mértékben -, de érvényesül az engedmény.

A tenderben második és harmadik helyezettet is hirdettek a Magyar Telekom és a Telenor személyében. Fülöp Szilvia azt mondta, hálózatuk kapacitása elegendő a megnövekvő feladathoz, illetve ahol szükséges, ott erősítenek.

Szerző
Frissítve: 2014.01.08. 21:24

Idén is teljesülhet a hiánycél

Megerősítette Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavait a tárca szerdai gyorsjelentése: 929,2 milliárd forintos hiánnyal zárta a költségvetés a 2013-as évet.

Ehhez arra volt szükség, hogy a tavalyi büdzsé számait nyolc alkalommal módosítsák, ennek az lett az eredménye, hogy 1125 milliárd forint volt az előirányzat, amelyet közel 200 milliárd forinttal sikerült túlteljesíteni, ami a tavalyi deficitcél 82,5 százaléka. A december különleges hónapnak bizonyult, mert az ekkor általában a beérkező adóbevételek révén többlettel szokott zárni a költségvetés.

Most azonban 52,9 milliárd forintos hiány halmozódott fel, aminek az oka egyértelmű, például a takarékszövetkezeti integráció révén 135 milliárdos vagyoni hozzájárulást vállalt az állam. Önmagában nem egyedül álló, hogy a költségvetés mínuszos decemberrel zárja az évet, hasonló volt a helyzet 2011-ben is, akkor is egyszeri kiadások rontottak a mérlegen.  

A 2013. évben a 2012. évhez képest magasabb összegben alakultak az adóbevételek közül az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint a pénzügyi szervezetek különadója. Emellett a frekvenciahasználati jog meghosszabbításáért ugyancsak bevételt lehetett realizálni.

A kiadási oldalon többletkiadás keletkezett az önkormányzati feladatok révén az államháztartás központi alrendszerébe átkerült összegek révén. Ennek következtében a központi költségvetés december végi kiadásai magasabb összegben teljesültek, mint tavaly.

Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények - például a kórházak, a fogyatékkal élőket gondozó intézmények, a gyermekvédelmi intézmények - kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.

Ezen kívül meghaladták az előző évi kifizetéseket többek között a vasúti és közúti közlekedési támogatások, lakásépítési támogatások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is - írja a nemzetgazdasági tárca közleménye. Az NGM szerint nincs veszélyben az uniós módszertan szerinti 3 százaléknál kisebb hiány teljesülése.

Frissítve: 2014.01.08. 19:00