Előfizetés

Régen volt, igaz se volt

Öszöd a mi Kennedy-gyilkosságunk és 51-es körzetünk egyszerre. Mindenki tudja, hogy ki volt a gyilkos és milyen színű ufók repkednek Nevada felett, de füstölgő puskát senki se látott még E.T. kezében. Ezért is lett volna ajánlatos, hogy Pintér Sándor ne 24 órával azután jelentse be a Gyurcsány-beszédre vonatkozó titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra hozatalának igényét, hogy kiderült: Gyurcsány is helyett kaphat a közös ellenzéki listán.

Nyilván tökéletesen véletlen, hogy a belügyminiszter három és fél évvel a kinevezése után, a parlamenti választások előtt valószínűsíthetően három hónappal, éppen egy ködös januári hajnalon ébredt rá arra, hogy "eljött az ideje" a kitálalásnak. Aztán amikor a reggeli kávétól kitisztult a feje, hirtelen eszébe jutott, hogy "teljes egészében nem tudják feloldani a titkosítást, nyilvánosságra hozni a dokumentumokat, mert az érintetteknek személyiségi jogaik vannak".

Vagyis pusztán azt nem fogjuk megtudni, hogy ki hallgatta le a balatonöszödi frakcióülést, ki juttatta el a hangfelvételt a sajtónak, és ha volt, akkor ki volt a megbízó, a beszervező és a tégla. Tehát az öszödi szivárogtató akár lehetett egy Szíriuszra emigrált, klónozott Jedi-lovag is. Mert mi más lehetne - Pintér szavai szerint - olyan államtitoknak minősülő információ, amely "veszélyeztetné bárkinek az életét, tevékenységét", ha nem az, hogy idegen lények jöttek világunkra Széles Gábor antigravitációs erőművének terveiért, de előtte lebuktatták Gyurcsány Ferencet?

Öszöd kapcsán mindig is az volt és az lesz a két kulcskérdés, hogy ki és miért. Ahhoz, hogy a miértet megtudjuk, meg kell kérdeznünk a vélt vagy valós "tettest". A többi körülmény - például, hogy ki, kinek telefonált a beszéd alatt, vagy ki távozott először az ülésről - nyilvánosságra hozatala csak két dologra lesz jó. Egyrészt rátereli a gyanút egyes baloldali politikusokra, akik majd az újabb választási összefogás építése közben rendesen összebalhéznak egymással. Másrészt a szavazás napjáig néhányszor megint öszödözhet, hazugozhat, szemkilövetőzhet, bukottbaloldalozhat egy öblöset a Fidesz.

Orbán a másikéval játszik

"Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest" - mondta szegény Bertolt Brecht, ugyanis ő még nem ismerte Orbán Viktort, legfeljebb csak Arturo Uit próbálta megállítani. 

Ha ismeri a mi kedves vezetőnket, akkor finomít tételén és valahogy úgy fogalmaz: mi egy bankrablás egy bank megvásárlásához képest? 

Van ugye egy bank, amelynek vezetői, sok pénzért persze, számolgatnak, hogy miként éri meg nekik ez az egész móka.  Mikor megvan az eredmény, jön Orbán és elvesz tőlük sok-sok pénzt. Ugyanis ő hozza a törvényeket, most mibe van neki elfogadtatnia kedves mamelukjaival egy effélét. A bank számításai tehát felborulnak, fogy a pénz, ezt persze nem szereti egy rendes kapitalista. Neki ugyanis az a részvényeseié, a sajátja, nem a másikéval játszik, mint a kedves vezető. 

Mikor már nagyon nem éri meg fenntartani a boltot - jó, azért ne rendezzünk gyűjtést a javukra még - akkor kapnak egy ajánlatot, amelyet nehéz visszautasítani. Ha egy nagyjából láthatatlan méretű pénzintézetnek odaadják, akkor elhúzhatják az irhájukat. (Háromszáz forint? Én becs' szó ráígérnék, adnék érte 350-et és csak az irodai székek kiárusításából ellennék. A többi meg majd csak valahogy.)

Szóval, ha megszereztük, amit akartunk, akkor csak egy füttyentés Rogán Lázárnak és péntek délután beadják a javaslatot, hogy hétfőtől egy nagyobb állami segély landoljon új szerzeményünknél - végülis az adózó nép volt olyan aranyos összedobni nekünk a rávalót. Kis igazítás a jogszabályokon, és máris megy a bolt. Ennyi. Ügyes, mi? 

Ceterum censeo: Orbánnak mennie kell! 

Akarnokok állama

Úrhatnám polgárok arcpirító megnyilvánulásai záporoznak az elmúlt napokban.
Január elsején váratlanul bezárt a debreceni anyatejgyűjtő-állomás. A régióban ez volt az egyetlen gyűjtőhely, a döntést a helyi gyermekklinikával sem egyeztette senki. A botrány nyomán gyorsan visszacsinálták az egészet. Az erről szóló sajtótájékoztatón az RTL riportere a következőket kérdezte: "Miért azután indult az egyeztetés a klinikával, hogy bezárták az anyatejgyűjtő állomást?" Kósának kissé lemerevedett az arca, és némán kilépett a kamera elől. Majd ezt mondta riporternek: "Nem tudna valami olyan kérdést feltenni, amire pozitívan lehet válaszolni?" Majd pedig: "Az fog történni, hogy én nem erre a kérdésre válaszolok egyáltalán. De azt nekem szabad. Ön azt kérdez, amit akar, én meg arra válaszolok, amire akarok." Érdemes megtekinteni a videót mint a Fidesz esszenciáját.

Az sem hétköznapi, amit Lázár János mutatott be. Vadászni ment. De nem ám Semjén Zsolttal vagy más ismert puskással. Á, dehogy! Kékvérűeket invitált meg Soponyára. Például Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceget, Gróf Károlyi Lászlót és feleségét, Miklós liechtensteini herceget és feleségét. Szánalmas törleszkedés az arisztokráciához. De minek is? Bár ki tudja, talán arra feléjük vezetgeti kisfia bankszámláit, hogy jó parti legyen majd a lurkó.
913 fácánt lőttek egyébként, ami azért hobbivadászatnak kicsit erős. Az érdeklődő Blikknek pedig azt üzenték, hogy "Lázár János szerint szabadidejében mindenki azzal és azt csinál, amit akar".

Orbán Viktor, szabadidejében például újságot akar írni, mert miért pont ehhez ne értene? És persze akar hozzá egy újságot is, ami nem a másé. Ez lenne "az állam által támogatott kulturális innováció egyik eleme". (Hogy mi lehet a többi, abba bele sem merek gondolni.) Kerényi Imre, szegény, pedig már szervezi is. Igaz, akiket ő további szerzőknek akart kinevezni, sorra hevesen tiltakoznak - már úgy értem az értelmesebbje. Május elsején már meg is jelenik a magazin. Gondolom arra számít, hogy majd a dísztribünnél osztogatják a felvonulóknak.
Ők, ott fenn azt hiszik, mindent megtehetnek. És tényleg.