Andor: Svájc diszkriminálja az uniós munkaerőt

Publikálás dátuma
2014.01.07. 19:53
Andor László, az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai biztosa. Fotó: Getty Images
Bírálta a Svájci Néppárt által javasolt népszavazási kezdeményezést Andor László, az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai biztosa keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján. Svájc legnagyobb politikai ereje gyakorlatilag megszüntetné az uniós polgárok szabad munkavállalását az alpesi országban.

A svájci választók arról dönthetnek majd február 9-én, hogy visszaállítsák-e a korábban alkalmazott kvótarendszert a külföldiekkel szemben, amely előírná, hogy hány külföldi munkavállaló érkezhetne Svájcba.

Sajtótájékoztatóján Andor rámutatott, hogy Svájcban legalább minden ötödik foglalkoztatott külföldi, és a svájci gazdaságnak szüksége is van a bevándorló munkaerőre. "Éppen ezért nem igazán értjük ezt a diszkriminatív hozzáállást, amelyet az ország egy ideje alkalmaz az Európai Unió úgynevezett új tagállamaival szemben" - hangoztatta a magyar biztos. Elmondta, hogy többször is felvetette már a kérdést miniszteri szinten, és úgy véli, hogy a konstruktív megoldás érdekében folytatni kell az egyeztetéseket. "A jelenlegi helyzet nem tesz boldoggá" - szögezte le Andor.

A Svájci Néppárt szerint meg kell fékezni "a tömeges bevándorlást", ezért kezdeményezték a népszavazást. Arra hivatkoznak, hogy szerintük Svájcnak vissza kell szereznie a jogot ahhoz, hogy kit enged letelepedni az országban, és ki meddig maradhat. Az ötletet sem a kormány, sem a szövetségi parlament, sem a gazdasági érdekképviseleti szervezetek nem támogatják.

Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás alapján az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát, 2011 óta csak a román és bolgár állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek várhatóan 2016 május végén szűnnek meg. Az EU-hoz tavaly nyáron csatlakozó Horvátország állampolgáraira egyelőre nem vonatkozik a szabad utazást és munkavállalást lehetővé tévő egyezmény.

Szerző

Brit politikusok tovább nehezítenék a kelet-európaiak helyzetét

Publikálás dátuma
2014.01.07. 19:48
Boris Johnson, London konzervatív párti polgármestere. Fotó: Michael Steele, Getty Images.
Befolyásos brit politikusok nyilatkozatai szerint évekre meg kellene vonni az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból érkező munkavállalók szociális juttatásait.

Boris Johnson, London konzervatív párti polgármestere a leghallgatottabb londoni kereskedelmi rádió, az LBC 97.3 betelefonálós műsorának vendégeként kijelentette: véleménye szerint csak kétévi folyamatos nagy-britanniai tartózkodás után szabadna teljes körű hozzáférést biztosítani a kelet-európai EU-munkavállalóknak a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz.

Johnson - akit a brit sajtó a folyamatos cáfolatok ellenére kitartóan David Cameron, a szintén konzervatív párti brit miniszterelnök valószínű jövőbeni kihívójának tekint - a keddi rádióműsorban "problémásnak" nevezte a szabad munkaerő-áramlás elvét a kibővített EU-n belül. Kijelentette: ennek az uniós alapelvnek az alkalmazását "valós aggodalomforrásnak" tartja, mivel amikor Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott az akkori Közös Piachoz, a közösség a jelenleginél "sokkal, sokkal kisebb" csoport volt, és tagjai sokkal közelebb álltak egymáshoz gazdasági fejlettség szempontjából, mint a mostani "500 milliós nagy massza".

A londoni polgármester szerint Nagy-Britannia "mágnesként vonzza" a bevándorlókat azokból az EU-társállamokból, amelyeknek a szociális ellátórendszere sokkal kevésbé nagyvonalú, mint a brit. Ezért kell olyan intézkedéseket életbe léptetni, amelyek révén Nagy-Britannia elveszítheti e mágnesszerepét, és ilyen intézkedés lehet például annak az időszaknak a kiterjesztése két évre, amelynek lejárta előtt a külföldi EU-munkavállalók nem vehetnék igénybe korlátlanul a brit szociális ellátóhálózat juttatásait - mondta Johnson a keddi rádióműsorban. A polgármester szerint felmerül az a kérdés is, hogy miért kellene a brit adófizetőknek fizetniük olyanok családi pótlékát, akik Nagy-Britanniában dolgoznak ugyan, de gyermekeik Lengyelországban élnek.

Ugyanezt David Cameron miniszterelnök is felvetette a BBC televíziónak adott hétvégi nyilatkozatában, és e kijelentéséből diplomáciai viszály is kerekedett. A keddi brit lapok idézik, hogy Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter Cameron BBC-nyilatkozatára reagálva, a Twitter üzenőportálon azt írta: "ha Nagy-Britannia megkapja a mi adófizetőinket, nem kellene-e Nagy-Britanniának állnia szociális juttatásaikat is?" Sikorski - aki Cameron évfolyamtársa volt az Oxfordi Egyetemen - hozzátette: "miért kellene a lengyel adófizetőknek támogatniuk a brit adófizetők gyerekeit?"

Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője a BBC rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy szerinte addig semmiféle szociális juttatásban nem szabadna részesíteni a külföldi EU-munkavállalókat, amíg azok el nem töltenek öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. A UKIP a legnagyobb olyan brit politikai erő, amelynek fő célkitűzése a brit EU-tagság feladása és az uniós bevándorlás szigorú korlátozása. A felmérések a párt támogatottságának gyors növekedését jelzik.

Farage a BBC rádió hírműsorában kijelentette: "teljes őrültség", hogy Nagy-Britannia kelet-európaiaknak ad foglalkoztatási támogatást. Hozzátette: még abban az esetben is a bevándorlás visszaszorítását pártolja, ha ennek ára a brit gazdaság lassabb növekedése lenne.

A BBC által kedden ismertetett legújabb országos közvélemény-kutatási adatai szerint a brit választók több mint háromnegyede egyetért Farage álláspontjával. A felmérésbe bevontak 77 százaléka mondta azt, hogy a bevándorlók számának csökkenését kívánja, ezen belül 56 százalék a bevándorlás "nagyon nagy mértékű" visszaszorítását szeretné. Arra a kérdésre, hogy a bevándorlás jó vagy rossz hatást gyakorol-e a brit gazdaságra, 47 százalék vélekedett úgy, hogy a hatás negatív, 31 százalék szerint ugyanakkor a brit gazdaságnak előnye származik a külföldi munkaerő beáramlásából. A hatást kedvezőnek gondolók fele is azonban e véleménye ellenére a bevándorlás korlátozását szeretné.

A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az elmúlt hetekben sorra jelentette be a szigorítási terveket, amelyek közül több az új év első napján életbe is lépett. A uniós országokból érkezők például nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában mostantól nem igényelhetnek álláskeresőknek járó juttatásokat, és a három hónap leteltével is legfeljebb hat hónapig kérhetnek ilyen jellegű támogatást.

London az EU-bevándorlókra vonatkozó szigorítási intézkedések miatt az utóbbi hetekben konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.

Szerző
Frissítve: 2014.01.07. 21:05

Feltörték a kémfőnök e-mail fiókját

Publikálás dátuma
2014.01.07. 18:47
Képünk illusztráció. Fotó: Thinkstock, Getty Images.
Egy ismert álnevű hacker feltörte George Maiornak, a román belföldi hírszerző szolgálat főnökének elektronikus postafiókját - közölték kedden romániai sajtóorgánumok. A magát Guccifernek nevező internetes kalóz korábban már más közéleti személyiségek életét is megkeserítette.

A román belföldi hírszerző szolgálat szóvivője közölte, hogy olyan postafiókról van szó, amelyet Maior még hírszerzői főnökké való kinevezése előtt hozott létre. Ezt oktatói tevékenységével kapcsolatos levelezésre használta, és egy asszisztense kezelte. Sorin Sava hozzátette: megteszik a szükséges intézkedéseket, a "kis Guccifernek" is számot kell adnia tetteiért a törvény előtt.

Az internetes kalóz áldozatainak lajstromára már sok külföldi személyiség felkerült. Ő törte fel tavaly többek között Colin Powell volt amerikai külügyminiszter elektronikus postafiókját, és nyilvánosságra hozta egy román szociáldemokrata politikusnő Powellnek küldött személyes leveleit és fényképeit. Az amerikai politikus emiatt magyarázkodásra kényszerült, és cáfolta, hogy megcsalta volna feleségét.

A Mediafax idézte a Thesmokinggun.com című portált, amely úgy tudja, hogy a Guccifer nevű hacker áldozatainak listája hosszabb, mint gondolták, hiszen többek között a Bush és a Rockefeller család tagjainak a postaládáját törte fel, de más hírességek, például Steve Martin színész személyes leveleihez és dokumentumaihoz is hozzáfért.

Szerző