Előfizetés

Nem lesz közös jelöltje az ukrán ellenzéknek

Lankad az ukrajnai kormányellenes, integráció párti tiltakozás, az ellenzéki együttműködés repedései is kezdtek megmutatkozni.

Bár a közvéleménykutatások egyértelműen jelzik, hogy a hivatalban lévő Viktor janukovics államfő levgyőzésére csak egy közös ellenzéki jelöltnek lehet bármiféle esélye, Arszenyij Jacenjuk, Julija Timosenko pártjának, a Batykivscsinának a jelenlegi vezetője tegnap egy televíziós interjúban bejelentette, hogy az elnökválasztáson mind a három ellenzéki politikai erő vezetője részt fog venni.

Erről az ellenzéki pártok tavaly májusban döntöttek, a több hetes tiltakozás ilyen téren nem változtatott semmit. Amennyiben a tüntetőknek nem sikerül előrehozott elnökválasztásra kényszeríteni a hatalmat, akkor arra 2015 márciusában kerül sor.
Jacenyuk azt is jelezte, hogy a kijevi Majdan mozgalmat szeretnék az elnökválasztásokig fenntartani.

”A Majdannak meg kell maradnia Kijev központjában, mint az ukrán szabadság szíve, egyfajta mozgósítási pont” – mondta a Batykivscsina új vezetője. Ez azonban kérdéses. Tegnap elmaradt a november vége óta vasárnaponként szokásossá vált heti "népi nagygyűlés". A szervezők szerint az ok nem politikai, hanem a karácsonyi ünnepi készülődésre való tekintettel szünetel a mozgalom. Az Ukrajnában hivatalos pravoszláv karácsonyt a Julián-naptár szerint, azaz január 7-8-án ünneplik, szenteste január 6-ra, azaz holnap estére esik.

Oleh Tyahnibok, a szélsőjobboldali Szvoboda párt elnöke azonban hangsúlyozta, hogy az ünnepek alatt is szándékukban áll bizonyos szinten fenntartani a demonstrációt, mert azt tapasztalták, hogy az egyes vezetők otthonai előtt tartott kisebb tüntetések egyre inkább bosszantják a hatalom képviselőit, ezért ezt folytatni kívánják.

A nagygyűlés hivatalos elhalasztása ellenére néhány ezer demonstráló tegnap is összegyűlt a kijevi Függetlenség téren, jelen voltak az ellenzéki pártvezetőkn is. Vitalij Klicsko, a legnépszerűbb ellenzéki politikus újra előrehozott elnökválasztást sürgetett.

Kerry óvatosan bizakodó

Előrelépés van ugyan, de sok még a tennivaló – jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben az általa közvetített izraeli– palesztin béketárgyalásokról. A tavaly augusztusban újraindult közvetlen béketárgyalások tartalmáról semmit sem lehet tudni. A hallgatás a megállapodás része.

Igazságos és kiegyensúlyozott békére, a régió minden népe biztonságának szavatolására törekszik Közel-Keleten az amerikai diplomácia – mondta tegnap John Kerry amerikai külügyminiszter Izraelben.

Kerry már negyedik napja tartózkodik a térségben, ismét tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel egyaránt, tegnap reggel pedig Jordániába utazott, ahol II. Abdullah királlyal találkozik, onnan pedig a szaúdi fővárosba repült. Az izraeli média szerint az amerikai diplomata az izraeli-palesztin kiegyezés mellett a Közel-Kelet egyre súlyosabb problémáiról – a szíriai helyzetről, az iraki erőszak fellángolásáról, az iráni nukleáris programról is egyeztet a két uralkodóval.

Kerry az izraeli és palesztin vezetőkkel folytatott három napos tárgyalások után Ramallahban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy jelentős előrelépés történt az izraeli-palesztin kiegyezés terén, tennivaló azonban még bőven van. „Intenzíven dolgozunk ennek a konfliktusnak a megoldásán.

Az elmúlt 48 óra tárgyalásai lehetővé tették egyes problémák megoldását és azt, hogy új opciókat mutassunk fel. Nekifogunk a legnehezebb akadályok lebontásának”, fogalmazott az amerikai diplomata, aki ezekben a napokban valósággal ingázott Jeruzsálem és Ramallah között, 24 óra leforgása alatt kétszer tárgyalt Abbász elnökkel Ramallahban.

Az elmúlt öt hónapban sikerült rögzíteni a legfontosabb feladatokat, mondta Kerry, de meg kell még találni az utat, amely a kölcsönös bizalom alapján elvezet majd a célhoz, a megbékéléshez. Ehhez azonban át kell hidalni a felhalmozódott bizalmatlanságot. 

Az amerikai külügyminiszter már korábban jelezte, Washington nem átmeneti megállapodásra, hanem végleges megegyezésre törekszik, amelynek részeként egyelőre egy keretmegállapodást szeretne tető alá hozni, amely tartalmazná a mindkét fél által elfogadott főbb irányelveket.

Nemzetközi botrányról van szó

"Nem kizárt, hogy egy jól szervezett, fegyvereket és robbanóanyagokat elosztó hálózatról van szó, amelyben diplomáciai fedezet alatt széles körű fegyverszállítás folyik konkrét címzettekkel" - jelentette ki Jirí Sedivy, a cseh hadsereg korábbi vezérkari főnöke szombaton az Aktuálne.cz hírportálnak a prágai palesztin nagykövetség épületében szerdán történt robbanás kapcsán, amelyben életét vesztette Dzsamál Mohamed Dzsamál nagykövet. A tábornok elképzelhetőnek nevezte, hogy Csehország a palesztinok számára "a fegyverek átrakodóhelyeként" szolgált és állította - nem zárható ki, hogy hasonló célokra használták fel a világ más országaiban működő palesztin diplomáciai képviseleteket is. A nagyköveti rezidencián bekövetkezett robbanás után ugyanis a cseh rendőrség mintegy hetven, engedély nélkül tartott lőfegyvert talált a villában.
A nagykövet lánya szerint nem baleset hanem merénylet történt, a palesztin hatóságok pedig mindmáig nem adtak hihető magyarázatot a fegyverekre. A cseh tábornok szerint nem állja meg a helyét az a palesztin érvelés, hogy a fegyverek a nagykövetség védelmére szolgáltak, hiszen a palesztinokat Csehországban nem fenyegette veszély. "Nem helyi, hanem nemzetközi méretű botrányról van szó" – állapította meg a volt vezérkari főnök.

Hogy mit és mennyit sikerült megoldani az augusztusban újrakezdődött közvetlen izraeli-palesztin béketárgyalások során, nem tudni, mert a tárgyalások zárt ajtók mögött folynak. Húsz hónapos szünet után Kerry közvetítésével éledt újra a békefolyamat. Az amerikai diplomata tavaly július 29-én jelentette be a közvetlen palesztin-izraeli tárgyalások újrakezdését egy washingtoni sajtótájékoztatón az izraeli tárgyalóküldöttség vezetőjével, Cipi Livnivel és Száeb Erekat palesztin főtárgyaló jelenlétében.

A megállapodás szerint tíz hónap áll a felek rendelkezésére a problémák rendezésére, de szeptemberben az ENSZ közgyűlésen Abbasz arról beszélt, hogy kilenc hónap alatt eredményt kívánnak felmutatni. A megállapodás része volt az is, hogy a tárgyalások tartalmát bizalmasan kezelik, a megbeszélések haladásáról csak az amerikai külügyminiszter tájékoztathatja majd a nyilvánosságot, ennek köszönhető a hónapok óta tartó hírzárlat a kérdésben.

Nem kellenek a szegények

Népszava-összeállítás
Publikálás dátuma
2014.01.06. 06:30
Burkolt vétót helyezett kilátásba a brit miniszterelnök FOTÓ: WPA POOL/GETTY IMAGES/BEN STANDSALL
Elmaradt a román-bolgár bevándorlási hullám Nagy-Britanniában, a kelet-európai munkaerőtől való félelem és a vele való riogatás azonban napirenden maradt, sőt, Németországra is átragadt az új évre. David Cameron miniszterelnök  az uniós szabályozás módosítását sürgeti. De nem csak a kelet-európai szegényektől tart Nyugat-Európa, Belgiumban egy olasz nő kiutasítása borzolja a kedélyeket.

A londoni Luton repülőtéren hiába várta január elsején két munkáspárti brit képviselő a sajtó jelenlétében a munkaerőpiaci korlátozások eltörlése utáni első romániai repülőt, a Marosvásárhelyről érkező WizzAir-járat csak háromnegyede volt megtelve, az érkezők pedig zömében korábbi munkahelyükre visszatérő romániai munkavállalók voltak.

Keith Vaz és Mark Reckless képviselők, akik saját szemükkel akarták látni, amint a munkát kereső romániaiak „elözönlik” országukat, elismerték ugyan, hogy az invázió elmaradt, de azt csak annak tulajdonították, hogy január elsején ritkán utaznak az emberek.

Az azóta eltelt napokban sem történt ilyen téren változás, mintegy igazolva Andor László foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos január elsején kiadott nyilatkozatát, melyben valószínűtlennek nevezte, hogy a román és bolgár munkaerőre vonatkozó korlátozások feloldása következtében jelentősen növekedne a kivándorlás.

Szombaton a német Die Welt-nek adott interjúban ismét megszólalt a magyar biztos, nagyobb higgadtságot sürgetett a román és a bolgár munkavállalókkal kapcsolatos vitában.

Andor úgy fogalmazott, hogy a munkaerő szabad áramlását nem lehet hisztériával megállítani és elutasította, hogy egyes gazdagabb országok azzal riogatnak: a kelet-európai munkavállalók szociális segélyre alapozzák ottani életvitelüket.A hisztériába hajló vitát az váltotta ki, hogy január 1-jén az Európai Unió összes tagállamában megnyílt a korlátlan munkavállalás lehetősége az EU-hoz 2007. január 1-jén csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárai előtt.

Ez ellen leghatározottabban a brit kormány emelte fel a hangját, állítva, hogy az EU-ból érkező bevándorlók már most is komoly terhet jelentenek a szigetország szociális ellátó rendszere számára, ezért január elsejétől szociális korlátozásokat léptetett életbe, de a munkaerőpiacára vonatkozó korlátozás kilátásba helyezett és Brüsszel által bírált meghosszabbítását már nem valósította meg.

A munkaerőpiaci korlátozások januári elsejei eltörlése és a szociális támogatások rendszere szigorításának kérdése felkavarta a német belpolitikát is. Az egyik legtekintélyesebb német konzervatív politikus, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke szerint ujjlenyomatot kellene venni a Németországba érkező romániaiaktól, hogy csak az arra jogosultak kaphassanak szociális segélyt.

A terebélyesedő vitát Angela Merkel kancellár próbálta lecsillapítani, bejelentve, hogy a német parlament különbizottságot állít fel a héten, hogy megvitassa a szegénységi bevándorlók problémáját.

A bevándorlási szabályok szigorítását a konzervatív CSU kezdeményezte, azzal érvelve, hogy a munkavállalást korlátozó rendelkezések eltörlésével megnő a román és bolgár bevándorlók száma, és elszaporodhatnak a szociális visszaélések is. A német munkaerő elhelyező ügynökség adatai szerint jelenleg a munkanélküli segélyek 0,6 százalékát kapják román és bolgár bevándorlók. A két tagországból érkezők körében 7,4 százalékos a munkanélküliségi arány, ami viszont alacsonyabb, mint a németországi átlag.

Cameron burkoltan fenyegeti az EU-t

Az Európai Unión belüli munkaerőmozgás szabályozását sürgette vasárnap David Cameron brit miniszterelnök egy, a BBC televízióban elhangzott interjújában. Az átalakítás szükségességét azzal indokolta, hogy az EU alapítói sem számolhattak olyan mértékű "népvándorlással", amilyen a kelet-európai bővítés után nyugat felé megindult. Miután Lengyelország, Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország csatlakozott az EU-hoz, 1,5 millióan érkeztek a térségből Nagy-Britanniába. "Ez masszív népvándorlás, és ezért a jelenleginél jobb szabályozásra van szükség" - fogalmazott Cameron.
A brit kormányfő szerint az unión belüli szabad mozgásnak vannak ugyan jó oldalai, hiszen számos külföldön élő és dolgozó brit állampolgár is élvezi ennek előnyeit, és Nagy-Britanniának is haszna származik a szakképzett külföldi munkaerőből, de árnyoldalai is vannak. Állította, maga a belső migráció mérete önmagában is probléma, és ehhez hozzáadódik az, hogy sokan csak a szociális juttatásokért költöznek más tagállamba.
Ezért a jelenleginél jobb szabályozást sürget a brit miniszterelnök, ami véleménye szerint "teljes mértékben elérhető" mivel az új tagállamok felvételéhez egyhangú döntésre van szükség az EU-tagok részéről. Burkoltan ugyan, de kilátásba helyezte a brit vétót is, amennyiben elmarad az igényelt szigorítás. A brit kormányfő megerősítette, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015-ös parlamenti választások után, 2017 végéig népszavazást írnak ki nagy-Britannia uniós tagságának fenntartásáról.

De nem csak a kelet-európai szegények nem kellenek a nyugat-európai országokban. Belgiumban például épp egy olasz anya és fia kiutasítása borzolja a kedélyeket. Az olasz nőt azért utasítanák ki a belga hatóságok, mert nem találták elégségesnek anyagi forrásat a megélhetéshez.

Nem ez az első ilyen ügy Belgiumban. Most ugyan az olasz sajtó bírálja vehemensen a belga hatóságokat, amelyek 2013-ban viszont elsősorban a francia média figyelmét vonták magukra, ugyanis tavaly több mint 100 francia állampolgárnak kellett ugyanilyen okból elhagynia Belgiumot.

A belga menekültügyi és bevándorlási minisztérium adatai szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt a megfelelő megélhetési fedezetet felmutatni nem tudó, ezért kiutasított uniós polgárok száma.

2010-ben még 343, 2012-ben 1918 uniós polgárt utasítottak ki, tavaly szeptemberig pedig 1130-at.

Maggie De Block menekültügyi és bevándorlási miniszter az ország legnépszerűbb politikusává vált intézkedéseinek köszönhetően.