Előfizetés

Áder János: hazaszeretet nélkül nem lenne hazánk

Publikálás dátuma
2014.01.01. 08:50
FOTÓ: MTI, Beliczay László
Az "életörömmel megélt hazaszeretet" fontosságát hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök újévi beszédében, és egyúttal arra is emlékeztetett, hogy 2014-ben már a hetedik szabad választáson íródhat tovább az ország szabadságának legújabb kori története.

Az államfő újévi köszöntőjében azt mondta, az új év a magyarok életének egy újabb hófehér, még tiszta lapjaként áll, amelyet "idén is teleírunk saját szavainkkal, saját történeteinkkel". Huszonöt évvel ezelőtt a szabadság volt az első szó, amely erre a lapra került, annak ellenére, hogy még idegen katonák állomásoztak az országban és nem voltak szabad választások - emlékeztetett.
"Mi, magyarok mégis úgy döntöttünk, szabadon akarunk élni, szabadon akarunk lélegezni, szabadon akarunk dönteni arról, miként rendezzük közös dolgainkat" - hangsúlyozta.

A köztársasági elnök szerint huszonöt évvel ezelőtt "ki tettel, ki gondolattal, ki félelem nélkül kimondott szavakkal, ki pedig a szívében táplált reménnyel vált részévé a sok évtizedes diktatúrát lebontó változásnak".
"Történelmünk 2014-es esztendejének lapjára egy szót most én is szeretnék felírni, egyetlen szót: a hazaszeretet szavát" - mondta az államfő, hozzátéve, a "nagy szavak pátosza helyett az életörömmel megélt hazaszeretetre" gondol.
Kiemelte, ez egyszerű kimondása annak, hogy szülőföldünk éppúgy a sajátunk, mint "szüleink vére az ereinkben". A hazaszeretet egyszerre jelenti egymás tiszteletét és önmagunk elfogadását, továbbá mindannak megbecsülését, amit "eleink ránk hagytak, amit közösen őriztünk meg, és amit az utánunk jövőknek szeretnénk továbbadni" - fejtette ki, aláhúzva: a hazaszeretet azt is jelenti számára, hogy a mai magyaroknak van mire büszkének lenniük. "Van mire vigyáznunk, van mit gyermekeinknek továbbadnunk, van hazánk, van múltunk és van jövendőnk, van miért őrizni szívünkben a reményt" - sorolta.
Az államfő hangsúlyozta, "hazaszeretet nélkül nem volna hazánk". Ahogy a Himnusz, a magyarok közös története, szabadsága és függetlensége se lenne - tette hozzá. Hazaszeretet nélkül "kultúránk, tudományunk, megannyi világraszóló teljesítményünk" sem létezne, "nem volna nyelv, amelyen magyarul vallhatnánk szerelmet, és amelyen magyarul szólíthatnánk édesanyánkat" - mondta.

Áder János beszédében külön köszöntötte az édesanyákat és a 2013-ban születetteket, valamint a 2014-ben születőket. "Örömtelien sokan vannak velünk, akik egy új gyermek, egy új testvér, egy új unoka, egy új családtag érkezésének örömével vagy reményével vágnak neki az előttünk álló esztendőnek" - fogalmazott.

Az államfő kiemelte, hogy ahogy egyik év a másikba fordul, "úgy adjuk át az élet fonalát nemzedékről nemzedékre". Saját és közös életünkét, melyet mindennél erősebb szálakból, szerelemből, szeretetből, gondoskodásból és felelősségből fonunk össze - mondta. Ebből áll közös történelmünk, "millió és millió élet szőtteséből". Ez a szőttes ezer és ezer szállal köt össze bennünket egymással, az időben előttünk járókkal és az utánunk születőkkel - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Az újévi köszöntőt - már második alkalommal - a siket és nagyothalló nézőknek az államfő mellett álló Weisz Fanni fordította jelnyelvre.

Siófokon született az új év első babája

2014-ben az első baba éjfél után 15 perccel született a siófoki kórházban. A Katona Klarissza Cintia nevű kislány 2610 grammal és 49 centiméterrel természetes úton született. A baba és édesanyja jól vannak. A 21 éves anyuka a nágocsi anyaotthon lakója két kisgyermekével. 

Az első fővárosi baba is ugyanebben az időben, a honvédkórházban született kisfiú a Fiala Milán Dániel nevet kapta. 2950 grammal és 53 centiméterrel jött világra a család első gyermekeként. A szülésen az édesapa is jelen volt.
Szerda reggel óta kétszáztíz köbméter hulladékot takarítottak össze a fővárosban - közölte a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF).

Tájékoztatásuk szerint január elsején reggel 6 órakor kezdte meg a takarítást a cég 15 munkagépe és 550 dolgozója. A Belvárosban, a Váci utcában, a Kis- és Nagykörúton, valamint Boráros téri, Ferenc körúti, Blaha Lujza téri, Nyugati téri, Kálvin téri, a Deák téri, valamint az Astoriánál lévő aluljáróban és környékükön a munkát kora délutánra fejezték be.

Több mint kétszáz bejelentést tettek a rendőrségen pirotechnikai eszközök miatt szilveszter éjjelén - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata. Rendőri intézkedésre 30 esetben volt szükség. A rendőrök nyolc ember ellen szabálysértési feljelentést tettek, két emberrel szemben helyszíni bírságot szabtak ki, két esetben figyelmeztették a szabályszegőket. Rongálás elkövetése miatt két eljárás indult ismeretlen tettes ellen.

A rendőrségnek két olyan eseményről van tudomása, amelyek során pirotechnikai eszköz használata sérülést is okozott - olvasható az ORFK közleményében. Az év utolsó napjaiban egyébként több mint tizenegyezer petárdát és több mint száz egyéb pirotechnikai eszközt foglaltak le a rendőrök - Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint országszerte több pirotechnikai eszköz miatt keletkezett tűzhöz is riasztották a tűzoltókat szilveszterkor.

Kiemelt emlékmű lesz a Szabadság téren

Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára emlékművet állítanak Budapest belvárosában. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg.

E szerint a kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy Magyarország német megszállásának évfordulóra, 2014. március 19-re elkészüljön a megszállásra emlékeztető alkotás az V. kerületi Szabadság téren. A kormány felkéri a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos bevonásával az emlékmű Szabadság téren történő elhelyezése érdekében kössön megállapodást az ingatlan tulajdonosával, vagyis az V. kerületi önkormányzattal.
A kormány egyúttal felkéri az V. kerületi önkormányzatot, hogy az emlékmű elhelyezése érdekében a szükséges önkormányzati döntéseket hozza meg.

Az ugyancsak a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. Így nem kell például építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást lefolytatni.