Pénztárgép: késésben

Publikálás dátuma
2013.12.24. 06:18
Fotó: Népszava
A gazdálkodók döntő többsége megrendelte az online adatkapcsolatra képes pénztárgépet - derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal több tízezer adózót érintő ellenőrzése, illetve adategyeztetése után. A revizorok elenyésző számú mulasztási bírságot szabtak ki, sok esetben csak tájékoztatásra volt szükség. Az üzembe helyezett új típusú pénztárgépek száma időközben meghaladta a tízezret. 

A NAV munkatársai továbbra is kiemelten ellenőrzik az online pénztárgépekre való átállást, és indokolt esetben alkalmazniuk kell a súlyos mulasztást elkövető gazdálkodó üzletének bezárását. A megrendelt üzembe helyezési kódok és a pénztárgép-forgalmazók adatainak összevetéséből kiszűrhetők voltak azok, akik a kód kiváltása után nem rendeltek online adatkapcsolatra képes pénztárgépet. Mivel ez országosan több tízezer adózót jelentett, az esetek feltárásába az adószakterület munkatársai mellett a NAV pénzügyőrei is bekapcsolódtak.

Az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet használók körében a megrendelt új gépek legyártása, az egyedi szoftverfejlesztések, az adóügyi ellenőrző egységeket érintő beszerzési nehézségek miatt várhatóan több társaság csak a jövő év első hónapjaiban tudja üzembe helyezni a megfelelő gépeket. Az adóhatóság az ügy valamennyi körülményének értékelése alapján dönt a szankció alkalmazásáról, annak mértékéről, illetve - amennyiben az adóalany minden tőle elvárhatót megtett kötelezettsége határidőben történő teljesítése érdekében - annak mellőzéséről.

Összességében az ellenőrzések tapasztalatai arra utalnak, hogy azok az adózók, akik online adatkapcsolatra képes pénztárgép használata mellett végezhető tevékenységüket a jövőben is folytatják, az átállással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségüknek - néhány kivétellel - rendre eleget tettek. A NAV adóellenőrei és pénzügyőrei a legritkább esetekben találkoztak szándékos és súlyos mulasztással, éppen ezért csak elvétve kellett bírságot kiszabniuk.

Szerző
Témák
NAV pénztárgép

Köztér - A brand trendje

Az újságírónak nincs könnyű dolga, amikor egy-egy termék (szolgáltatás) bemutatásával foglalkozik, ugyanis kerülnie kell a rá jellemző arculat, szlogen, logó alkalmazását, különben a kéretlen reklámozás bűnét követi el, amit nem csak a saját kiadója, hanem a szakma is általában rossz néven vesz. Két okból: egyrészt az általa képviselt médiát megfosztja a remélt hirdetési bevételtől, másrészt a zsurnaliszta annak bélyegét is magán hordozhatja, hogy lefizették, elvégre (vélelmezett) honoráriuma legfeljebb töredéke annak, amit egyébként hirdetési tarifaként ki kellett volna fizetni.

A hazai piacgazdaság hajnalán - jelentős médiamúlttal a háta mögött - Kőszegi András a fejébe vette, hogy a branding (márkaépítés) hazai szószólójává válik, megküzdve azzal is, hogy számos kifejezésnek csak erőltetetten kimódolt hazai megfelelője van, ha egyáltalán rábukkanunk ilyesmire. A névadás, a termék, az arculattervezés vagy a promóció rejtelmeit osztja meg a szakmával, és nemegyszer a fogyasztóval.

Egy évtized alatt közel 400 szakmai interjút is elkészített, melyekből Ez a branding címmel 51 "márkás beszélgetést" szedett csokorba, és tett közzé a kiváló márkákhoz méltó megjelenésű könyv formájában. Beszélgetőtársai voltak - a többi között - Szigetvári Viktor, a politikai kampányok tudora, Zoób Kati, a divattervező, Geszti Péter vagy Rácz Félix, aki sporttehetségeket profi bajnokokká menedzselt, de ott találjuk a sorban Deutsch Tamást is, a kormánypárti uniós képviselőt, nem mellesleg egy fővárosi sportklub elnökét is.

Szerző
Témák
brand köztér

„Az én szememben ez nem egy koncepció”

Publikálás dátuma
2013.12.24. 06:16
Chikán Attila FOTÓ: NÉPSZAVA
Az első Orbán-kormány volt gazdasági minisztere szerint nincs gazdaságpolitikai koncepció, az egyik intézkedést azért hozzuk, hogy a másik felismert negatív hatását semlegesítsük. A kedvező mezőgazdasági termelésnek, az Európai Uniótól kapott pénzekre támaszkodó állami beruházásoknak és a rezsicsökkentéssel feljavított belföldi keresletnek a következménye a beinduló gazdasági növekedés, ilyen eseti és mesterséges tényezők alapján pedig megalapozatlan azt mondani, hogy egy piacgazdaság kikerült a válságból - mondja Chikán.

Ahhoz, hogy Magyarország felzárkózásáról beszélhessünk legalább 3-4 százalékos növekedést el kellene érni. A valódi probléma nem is a mai 1 százalék, hiszen ez lehetne egy felfelé vezető pálya kezdete, hanem az, hogy, az említett nagyobb növekedés ma nincs benne a gazdaságban - figyelmeztet a Corvinus Egyetem egyetemi tanára. "A kérdés az, hogy milyen állami eszközökkel lehet gazdaságot élénkíteni, mennyire lehetnek eredményesek az unortodox közvetlen beavatkozások. Nem akarok általánosságban az állami beavatkozások ellen érvelni, de az én ízlésem szerint ma túlzott a törekvés."

Chikán a közfoglalkoztatás kapcsán újra felhívta a figyelmet az egymillió új munkahely céljának tarthatatlanságára. "A közgazdászok, köztük én is, évek óta mondják, hogy Magyarországon nem annyira foglalkoztatási, mint inkább foglalkoztathatósági problémáról van szó. Most ezt a miniszterelnök is kimondta, amikor a közfoglalkoztatás miatt támadták a kormányt. Azt mondta, miből gondolják, hogy ezek az emberek foglalkoztathatók lennének a munkaerőpiacon? Ez a megfogalmazás éles ellentétben áll az egymillió új munkahely megteremtésével."

"A legnagyobb gond, hogy nem tudtuk erősíteni a társadalomban meglévő bizalmat, ami pedig abszolút kulcskérdés. Az emberek egymás közti bizalmától a külföldi tőke bizalmáig ezt mindenre értem." - mondja Chikán. A bizalom hiánya ott villog mindenhol: a jogrendszerrel, a hitelfelvétellel, a rezsicsökkentés jövőjével kapcsolatban is. Bizonyos kétségkívül észlelhető társadalompolitikai törekvések mellett nem látszik az a gazdaságpolitikai koncepció, ami jegyében az állam beavatkozik. Inkább egy átevickélési stratégiát látok, ami az egyik intézkedésből hozza a másikat - véli a közgazdász.

A versenyképességünkről sincs jó véleménnyel Chikán. Amikor egy dolgozó reggel bemegy a munkahelyére, és este hazamegy, akkor a kettő között pontosan fele annyit termelt, mint egy átlag európai. Amíg ez így lesz, addig akárhogy bűvészkedhetünk mondjuk az adókkal. Ha fele annyit termelünk, mint a többiek, akkor nem fogunk előrejutni - jósolja Chikán Attila. Egyáltalán nem azt jelentik az adatok, hogy a magyar dolgozó képzetlenebb vagy lustább lenne, hanem hogy az egyéni munkák nem tudnak hatékonyan összmunkává összeadódni. Ennek legalább két szintje van: a cégeken, intézményeken belüli kapcsolatok, illetve ezek egymás közötti kapcsolatai. Utóbbira települ az eszetlen bürokrácia.

Chikán szerint az, hogy miniszterelnök az áfa-csalási ügyben úgy nyilatkozik, hogy mindenki tudja, hogy ez folyik, azt mutatja, hogy "állami rangra emelkedik az elismerése, hogy ilyenek vagyunk."

Szerző