Eltűnhet a puttonyos aszú

Publikálás dátuma
2013.12.24. 06:15
A kötelező helyben palackozás csak a nagyüzemeknek kedvez FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Felvásárolná az állam a parlagon hagyott szőlőbirtokokat, így a kormányzat az állami földbérlet-pályázatokhoz hasonlóan juttatna ültetvényhez új szőlész-borász gazdákat. Ugyanakkor a Tokaji borvidék Hegyközségi Tanácsa, módosította a Tokaj-hegyaljai rendtartást is. Ennek nyomán eltűnhet a választékból a 3 és 4 puttonyos aszú, de akár a puttonyos megjelölés is. Emellett a kistermelők közül sokan kifogásolják, hogy a nagy pincészetek számára kedvező új szabályozás szerint 2014. második felétől a tokaji borokat csak helyben lehet majd palackozni, ami a kicsik versenyképességét ronthatja.

Meg nem erősített információk szerint a központi költségvetésből jelentős összeget csoportosítanak át Tokaj-Hegyaljára, így egy olyan forrást képeznek majd, amelyből a szőlőművelésre alkalmas tokaji parlagterületeket vásárolna fel az állam, amely az érvényes jogszabályok szerint az állam, vagy annak képviselője, például a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) is élhet elővásárlási jogával. Ebből a földalapból juttatnának - ma még ismeretlen rendszerben és szempontok szerint - területeket szőlőtermesztésre vállalkozóknak.

Tokajnak összefonódó vesszei
Figyelemre méltó, hogy a Tokaj Kereskedőház  Zrt. felügyelőbizottságának elnöke az a Tombor András, aki korábban Orbán Viktor kormányfő kül-, illetve biztonságpolitikai főtanácsadója volt. Már az első Orbán kormány időszakában is ismert név fémjelezte az állami borcéget, akkor Hegedús Zoltán vezérigazgató helyettesét Stumpf Miklósnak hívták, aki az akkori kancelláriaminiszter, jelenlegi alkormánybíró Stumpf István unokatestvére volt. Furcsa módon abban az időben, 2000-ben a Kereskedőház 1,5, majd 2001-ben több mint 2 milliárd forintos állami támogatásban részesült, hogy felvásárolhassa a gazdáktól a szőlőt. Az összes többi borvidék együtt nem kapott ekkora összeget! (A támogatási igényt Stumpf István terjesztette a kormány elé.)  Tokaj Kereskedőház most 1,5 milliárd forintos költségvetési pénzből fejleszthet, építhet például új érlelőcsarnokot. A legtöbb tokaji termelő úgy véli, a jelenlegi helyzetben még nélkülözhetetlen a nagy állami borászat szerepe a borvidéken a felvásárlásban.

Tokajban rendkívüli közgyűléseket tartottak a Tokaj-hegyaljai hegyközségekben, ennek nyomán több jelentős változás történhet. Gyakorlatilag száműznék a 3-4 puttonyos aszúborokat, azokat melyek eddig is szálkát jelentettek sok tokaji borász szemében. Egyelőre még nincs megállapodás arról, hogy eltöröljék-e az aszúknál a "puttonyos" megjelölést, és csak az aszú elnevezés maradna meg, amivel csak az 5, illetve 6 puttonyos terméket lehetne jelölni. Ezzel a lépéssel még egyet is értenének a gazdák, de egy neve elhallgatását kérő tokaji borász a Népszavának elmondta, hogy sok kistermelő a a hegyközségi közgyűlésekre már el sem ment, mert az új hegyközségi törvény miatt csak a nagy pincészetek akarata érvényesül ezeken a tanácskozásokon.

Azzal viszont már sokan vitába szállnak, hogy 2014. augusztusától kötelező lenne minden "tokaji" elnevezésű bornál, tehát a furmintnál, a hárslevelűnél és a sárga muskotálynál is kötelező lenne a helyben, vagyis a borvidéken történő palackozás. Eddig ez az előírás csak a különlegességekre vonatkozott. De még ez a változás is "lement volna a gazdák torkán", ha hosszabb türelmi időt szabott volna meg a közgyűlés. A kisebb gazdaságok viszont képtelenek tíz, esetleg százmillió forintos kiadással saját palackozót létesíteni, ami nem érné meg az általuk megtermelt bortermés mennyiségéhez sem. Emiatt gyengülhet a versenyképességük a saját palackozóval bíró nagy pincészetekkel szemben.

A sajtó is beszámolt arról, hogy a Tokaj Kereskedőház a szőlőtermesztés megújítására hivatkozva egy munkacsoportot foglalkoztat, melyben nemzetközi hírű szakemberek is dolgoznak. Megvizsgálják azt, hogy az állami borháznak beszállító kistermelők ültetvényeinek milyenek a termőhelyi adottságait, a talaj összetételét, vízháztartását és mikroklímáját, és ennek alapján milyen jellegű termelésre képes a gazdaság.

Szlovák-magyar területi viták
Évek óta megoldatlan a tokaji borvidék pontos területi kijelölése. Jelenleg magyar területen 6 ezer hektár ez a történelmi borvidék, amiből 5600 hektáron található szőlőültetvény. A Monarchia-korabeli kataszterek szerint a mai Szlovákia területén három falu és 300-500 hektár tartozott a borvidékhez. Szlovákia azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 7 település és 907 hektár jogosult tokaji megnevezéssel piacra dobni a termékeit. A szakemberek többsége is úgy véli, mindkét ország érdeke az lenne, ha közös borvidék alakulna ki és nem két tokaji lenne a nemzetközi piacokon. Ehhez azonos termékleírás, minősítési rendszer kellene. Erről évek óta folynak a meddő tárgyalások.
Az uniós szabályok szerint ha megkülönböztetve is, de Szlovákia is használhatja önálló szóként a Tokaj elnevezést.

Ígéretnek is tekinthető az a megfogalmazás, hogy lesz olyan támogatás, amely megoldhatja, hogy a kisebb termelők közös palackozót üzemeltessenek. A gazdák azt remélik, ebben az esetben valóban kizárólag a szakmai szempontok érvényesülnek, hiszen a 70 hektár saját területtel rendelkező Kereskedőház mintegy 1100 hektárról, több száz kistermelőtől vásárolja fel a szőlőt. A Kereskedőház a kistermelői szegmensben jószerivel monopóliumként működhet, és az érintettek kiszolgáltatottakká válhatnak ezáltal. Ha valakivel nem kötnek szerződést, nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Információink szerint a felmérés, amely egyes becslések szerint akár több száz millió forintos, esetleg milliárdos költséggel járhat, tavasszal érhet véget.

Emellett a termékleírás tervezett módosítása is további viharokat kavart. Ez ugyanis tiltaná a fajta megjelöléssel ellátott borok utólagos édesítését az adott fajta süritményének felhasználásával. Ez azért jelenthet gondot, mert a piac jelentős részben éppen a süritménnyel kezelt félédes borokat keresi. A gazdák még ezt is elfogadnák, de csak ésszerű határidővel. (Az indok az volt, hogy sokan más borfajtákhoz is felhasználták a tokaji sűrítményeket. Egyelőre a módosítás támogatói nem fogadták el azt a javaslatot, hogy inkább az ellenőrzést szigorítsák.)

Szerző

Nem sietik el

Publikálás dátuma
2013.12.23. 18:33
A száguldásra még várni kell. Fotó: K2 PRESS/Népszava
A Belgrád és Budapest közötti vasút felújítása 2015-ben kezdődik meg - jelentette be hétfőn Belgrádban Aleksandar Antic szerb közlekedési miniszter.

A tárcavezető azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy tárgyalt a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság képviselőivel a szerb és a magyar fővárost összekötő vasútvonal kínai közreműködéssel történő felújításáról. Elmondta, hogy Szerbia abból az összesen 10 milliárd dolláros (2170 milliárd forintos) összegből pénzeli majd a projektet, amelyet Kína adott tizenhat közép- és kelet-európai ország befektetéseire. Kína a tavalyi Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcstalálkozón, Varsóban ajánlotta fel, hogy létrehoz egy alapot a térség infrastrukturális fejlesztésére.

Aleksandar Antic kiemelte, hogy az előzetes becslések szerint a 374 kilométeres vasúti pálya szerbiai szakaszának kiépítésére körülbelül 880 millió euróra (261 milliárd forintra) lesz szükség, míg a magyarországi szakaszon majdnem kétszer ennyire a sínek rossz állapota miatt. Korábban elhangzott, hogy a projekt keretében a vasútvonalat kétvágányúvá teszik, villamosítják és alkalmassá teszik a magas sebességű közlekedésre.

Magyarországon kétszer annyiba kerül a sínek rossz állapota miatt. Fotó: Tóth Gergő/Népszava

Magyarországon kétszer annyiba kerül a sínek rossz állapota miatt. Fotó: Tóth Gergő/Népszava

A politikus azt is bejelentette, hogy várhatóan januárban ül össze a magyar, a szerb és a kínai munkacsoport, hogy a projekt konkrét megvalósítási terveiről tárgyaljon. Azt egyelőre nem tudni, hogy a találkozót Belgrádban vagy Budapesten tartják-e.

A szerb félnek az az érdeke - fogalmazott Antic -, hogy az óránként 200 kilométeres sebességre tervezett vasútvonal a személy- és teherforgalom számára is nyitott legyen.

A MÁV és a Szerbiai Vasutak vezérigazgatója idén májusban írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy kétvágányú, végig villamosított, óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályát építenek ki a két főváros között. A vonatok menetideje így a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne.

A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében Kína, Magyarország és Szerbia között kezdődő együttműködésről idén november 25-én állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel a Bukarestben megrendezett KKE-Kína csúcstalálkozón.

Szerző

MOL-INA: "Vagy megállapodunk, vagy elválunk!"

Publikálás dátuma
2013.12.23. 18:15
MOL gázvezeték. Fotó: Vajda József/Népszava
Január közepén folytatódnak az INA horvát olajipari vállalattal kapcsolatos tárgyalások a horvát kormány és a Mol között - jelentette be Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter, a horvát tárgyalócsoport vezetője a zágrábi közszolgálati rádióban.

"Remélem, hogy nagyon konkrét álláspontokat hallunk majd a magyarországi kollégáktól" - hangsúlyozta a tárcavezető. Szerinte két forgatókönyv lehetséges. "Vagy megállapodunk az INA jövőjét illetően, a stratégiáról, a cégvezetésről és a nemzeti energetikai érdekek stratégiai teljesítéséről, vagy tisztességesen, kulturáltan, szakmaian elválunk egymástól, hogy egy másik stratégiai partner is olyan helyzetbe kerülhessen, hogy a kormánnyal tárgyaljon" - fogalmazott a politikus. 

Vrdoljak szerint a horvát oldal kész a megállapodásra, de szem előtt tartják a horvát állam érdekeit. Mint fogalmazott, a Mol részvényárfolyamának csökkenése, illetve az, hogy a Standard & Poor's leminősítette a magyar olajipari vállalatot, ösztönözheti a magyar felet a megegyezésre, és így gyorsan megállapodhatnak. Kiemelte, hogy a horvát kormány nem kapott konkrét választ a magyar cégtől arra a kérésre, hogy a Mol eladná-e 49,08 százalékos INA-részesedését. "Nincsenek konkrétumok, de kommunikálunk, gyakran levelezünk, és tárgyalunk a találkozó előkészítéséről, az álláspontokról" - magyarázta a horvát miniszter.

A kérdésre, hogy az INA irányítása-e a tárgyalások fő témája, Vrdoljak nemmel válaszolt. "Természetesen bele kell majd mennünk az INA irányításáról szóló részbe, mert teljesen normális dolog, hogy az a tulajdonos, akinek 44 százalékos részesedése van, partnerével tárgyal arról, hogyan fogjuk vezetni a vállalatot, miként lesz beleszólásunk egyes döntésekbe. Mi ma egyetlen döntésre sem tudunk hatni, mert a kollégák a Molnál ezt konszolidálták" - fogalmazott a miniszter. "A horvát államnak kell, hogy legyen olyan eszköze, amellyel beleszólhat bizonyos folyamatokba" - magyarázta.

A rádióműsorban azt is megkérdezték Vrdoljaktól, hogy az orosz Rosneft vagy a Qatar képviselői érdeklődtek-e az INA-ról. A gazdasági miniszter szerint az energiaiparban nincsenek ilyen gyors döntések, de az INA érdekes a külföldiek számára, és érdeklődtek is.

"Mi megadtuk az információkat, a mi részünk itt befejeződött. Most rajtuk áll, hogy eldöntsék, érdekeltek-e" - mondta a politikus. Az INA jövőjéről kijelentette, hogy szerinte nem kellene bezárni az INA két finomítóját, Fiume (Rijeka) földrajzi helyzete ugyanis a tengeren nagyon vonzó, és már régen korszerűsíteni kellett volna, Sziszeken (Sisak) pedig fenn kellene tartani a termelés szintjét, de előbb el kellene dönteni, hogy melyik termékre koncentráljanak.

2014-ben három nagy energetikai projektet is tető alá hoznak - mondta Vrdoljak. Megállapodás születik az adriai-tengeri kutatásról, a plomini hőerőmű bővítéséről és egy hőerőmű megépítéséről a kelet-horvátországi Eszéken. A horvát állam és a Mol Nyrt. tulajdonában lévő INA olajipari vállalat jövőjéről szeptemberben kezdődtek megbeszélések. A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal.

Szerző