Ipari kémkedés a vád

Publikálás dátuma
2013.12.23. 06:33
Almunia közölte, sejtelme sincs, milyen hírértékű információkat találtak előadásában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARSTEN KOALL
Bár az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) illetékesei rendre azt hangoztatták, hogy adatgyűjtéseik során nem gyűjtöttek gazdasági jellegű adatokat, ez az állítás is megdőlhet, miután kiderült, az Európai Bizottság versenyjogi biztosát, Joaquín Almuniát is megfigyelték a brit titkosszolgálat, a GCHQ révén. Az uniós biztos felháborodását fejezte ki az eset kapcsán.

Az Egyesült Államok szavahihetőségén esne csorba, ha minden kétséget kizáróan kiderülne: gazdasági természetű kémkedést is folytatott az NSA. Ez ugyanis új megközelítésbe helyezné az egész adatgyűjtési programot. Az ilyen jellegű adatgyűjtésekre vonatkozó értesüléseket a New York Times, a Guardian, valamint a német Der Spiegel szellőztette meg.

Értesüléseik szerint a brit titkosszolgálat belső listáján több olyan személy neve került elő, akik gazdasági tevékenységet folytattak. Több száz névről és telefonszámról és email címről van szó. Kétszer is felbukkant Almunia neve, egy 2008-as és egy 2009-es aktából.

Almunia utólag próbálta meg rekonstruálni, miért is kerülhetett a titkosszolgálatok célkeresztjébe. Kiderült, hogy megfigyelték például az Európai Unió pénzügyminisztereinek 2008. november 3-i találkozóján. A megbeszéléseket követően Európa gazdasági fejlődéséről tartott sajtóértekezletet. Az ezzel kapcsolatos anyagot emailben is szétküldte.

Avval kapcsolatban azonban nem bocsátkozott jóslatokba, miért éppen ez a pénzügyminiszteri tanácsülés érdekelhette a GCHQ illetékeseit. 2009. január 22-én azonban ismét lelkesen gyűjtötték róla az adatokat, ekkor egy uniós bizottság előtt számolt be az euróövezet helyzetéről.

Almunia megjegyezte, sejtelme sincs, hogy a titkosszolgálatok milyen hírértékűt találhattak mondandójában. Ugyanakkor felháborodását fejezte ki. „Ha végérvényesen kiderül, hogy a lapinformációk helytállóak, akkor azt kell mondanom, ez a gyakorlat teljesen elfogadhatatlan.

Már korábban is több alkalommal világossá tettük, mélységesen elítéljük a kémkedések efféle módját”. Hozzátette, ez a hozzáállás különösen elfogadhatatlan a stratégiai partnerek részéről. Almunia szóvivője útján közölte, hogy az Európai Bizottság megtárgyalja a kérdést a britek és az amerikaiak képviselőivel.

Távolról sem a spanyol biztos az egyetlen, aki felbukkant a megfigyeltek listáján. Más politikusokról, diplomatákról, valamint vállalkozókról, valamint nem kormányközi szervezetekről is szó van. Adatokat gyűjtöttek például a svájci székhelyű Ideas Centre kutatóintézetről és alapítójáról, Nicolas Imbodenről.

Utóbbi úgy vélte, nyilvánvaló a politikai szándék, s meggyőződését fejezte ki, hogy ipari kémkedés történt. Mint mondta, szervezete afrikai országokat (köztük Csádot, Malit, Benint) képviseli az Egyesült Államokkal szemben, amely jelentős vámokkal sújtják a selyem behozatalát.

„Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a Világkereskedelmi Szervezetnél a témáról szóló tárgyalásokon Washington kedvező helyzetbe akart kerülni” – mondta el a Spiegelnek. Úgy véli, a kémkedés legitimnek tekinthető, ha általa emberi életeket mentenek meg. De „túl messzire mennek azzal, ha az adatgyűjtések célja a politikai és gazdasági haszonszerzés” – jelentette ki.

A Reuters úgy értesült, az NSA 7,32 millió eurót fizetett a Bsafe szoftvercégnek azzal a céllal, hogy a kódolt kommunikációkat is megfigyelhesse biztonsági rések kihasználása révén. Azt ugyan eddig is lehetett tudni, hogy az amerikai hírszerzés más cégek segítségét is igénybe vette, arra azonban mindez idáig nem volt bizonyíték, hogy tetemes összegeket fizetett nekik.

Frissítve: 2013.12.22. 20:56

Börtöntelepről a luxusszállodába

Publikálás dátuma
2013.12.23. 06:30
Hodorkovszkij egyelőre biztosan nem tér vissza szülőhazájába FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Nem törekszik politikai hatalomra Mihail Hodorkovszkij. Ezt tegnapi berlini sajtóértekezletén közölte. Ugyanakkor síkra száll az Oroszországban bebörtönzöttek emberi jogaiért. Felszólította a nyugati országokat, ne bojkottálják a Szocsiban esedékes téli olimpiát.

"Oroszországnak igazi demokráciává kellene válnia. Ez azonban nincs ínyére sem a hatalomnak, sem a társadalomnak" - értékelt a volt olajmágnás, aki csütörtökön szabadult ki oroszországi börtönéből. Elmondta, cellájában minden mozdulatát kamerákkal figyelték.

Nem fogja követelni olajvállalatának visszaadását - tette hozzá. Ugyanakkor kifejtette, beosztottjainak többsége lojális maradt hozzá. Mind mondta, örül ugyan annak, hogy Putyin szabadon engedte őt, "de mégiscsak ő tehet arról, hogy ilyen sokáig rács mögött maradtam". Úgy vélte, a fejlemények még nem jelentik azt, hogy Moszkva liberálisabb politikát folytatna a jövőben. Nem is érzi késznek magát arra, hogy visszatérjen hazájába.

Mihail Hodorkovszkij nagy utat tett meg, míg felkerült az orosz milliárdosok listájának első helyére, és igen nagyot, míg innen a világ végén lévő börtönben kötött ki, ahol börtönfelügyelők packázásai tették próbára türelmét. Milyen hosszúnak nevezzük akkor azt az utat, amelynek mostani állomása Berlin, ahova a Sarkkörhöz közeli telepről érkezett a Berlini Hotel Adlon luxusszállodába!

A jelcini korszak gátlástalan privatizációjának szennyeséhez tartozott, hogy potom pénzért jutottak az ország természeti kincseihez az oligarchák, akik még arra sem mutattak hajlandóságot, hogy tisztességesen adózzanak, viszont kiszolgálták a Kreml elvárásait.

Oroszországban ezért nem is azt a kérdést tették fel az elmúlt években az emberek, hogy elkövetett-e Hodorkovszkij, a Yukos olajbirodalom feje valamilyen törvénytelenséget, hanem azt: miért éppen őt ültették a vádlottak padjára? 2003 októberében tartóztatták le, 2005 májusában kilencévi börtönre ítélték gazdasági visszaélések vádjával, nem sokkal később nyolc évre csökkentették a büntetését. Az 2006-ban indult újabb eljárást 350 millió tonna ellopásáért indították ellene, e miatt először 14, majd 11 évre mérsékelt szabadságvesztést róttak ki rá.

Miért éppen Hodorkovszkij került célkeresztve? Egyes magyarázatok szerint azzal pecsételte meg a sorsát az olajmágnás, hogy megpendítette azt a szándékát: a négy év múlva felszabaduló államelnöki székért csatába szállna. Akkoriban arról írtam, Vlagyimir Putyin az oligarchák értésére akarta adni, nem engedi meg, hogy az üzleti világ nagyjai diktálják a politikát.

Később egyre többen hajlottak annak a megállapítására, hogy nem taktikai, hanem stratégiai lépésről van szó, amely hosszú távra átrendezi az orosz politikai és gazdasági terepet. Putyin egyrészt nem volt hajlandó elfogadni az erkölcstelennek tartott jelcini privatizáció végeredményét, másrészt valószínűleg gátat akart szabni annak, hogy ennek a privatizációnak további végzetes negatív következményei legyenek.

Putyin sérelmezte, hogy a világ vezető energia cége, az ExxonMobil az ő megkerülésével akart hozzájutni a Yukos jelentős részvénypakettjéhez. Hodorkovszkij eltávolításával, a cég főegységének, a Yuganszknyeftyegaz visszaállamosításával nagy nyereséget könyvelhetett el a Kreml.

Börtönéveit Hodorkovszkij megalázó körülmények között a csak végtelen utazással megközelíthető, kínai határmelléki csitai területen, a fővárostól mintegy 6500 kilométerre lévő Krasznokamenszkhez közeli börtöntelepen kezdte meg. A nyáron nagyon meleg, télen viszont mínusz 33 fokos térség arról híres, hogy itt van Oroszország egyik legnagyobb uránbányája és ércdúsító kombinátja.

Az oligarcha védői szerint a bányászat során felszabaduló radongáz belégzése tüdőrákot okozhat, a nagy mennyiségű folyékony radioaktív hulladék beszivároghat a talajvízbe. Akkoriban Hodorkovszkij ironikusan megköszönte a hatóságoknak, hogy olyan kelet-szibériai vidékre küldték, ahova a cári önkényuralommal szembeszegülőket hajdanán. Aztán hónapokkal ezelőtt Karéliában kötött ki, a Sarkkörtől háromszáz kilométerre lévő telepen, ez sem sokat változtatott a helyzetén.

Volt olyan időszak, amikor az olajmágnás békülékenyebb hangot ütött meg, tulajdonrészét felajánlotta a Yukos adósságainak a törlesztésére, sőt a privatizáció során elkövetett hibákat is beismerte, oligarcha társait pedig vezeklésre, vagyonuk igazságosabb elosztására szólította fel. Még azt is megtette, hogy azt üzente cellájából az üzleti élet hatalmasságainak: hagyjanak fel az orosz elnök legitimizációjának a megkérdőjelezésével. Ez is kevés volt ahhoz, hogy a Kreml akár csak fontolóra vegye szabadon bocsátását.

Időközben Hodorkovszkij is bekeményített, politikai fogolynak minősítette magát, és ostorozni kezdte Putyint. Aki viszont pozitív irányban váltott hangot, amikor azt nyilatkozta a napokban, hogy humanitárius megfontolásból, súlyosan beteg édesanyja miatt ad kegyelmet az elítéltnek. Állítólag ezt maga kérte. Kérte, de bűnösségét nem ismerte be.

Miért hát a kegyelem? A média világszerte csak tippel. Közeledik a téli olimpia Szocsiban, amelyet máris megterhelt több vezető államférfi bejelentése arról, hogy távol maradnak az oroszországi emberi jogok megsértése miatti tiltakozásul. A Kremlnek meg kellett tisztítania a terepet, már amennyire lehet, az olyan Nyugatot irritáló ügyektől, mint amilyen Hodorkovszkijé, a Pussy Riot női együttes punkmiséért elítélt tagjaié vagy a Greenpeace letartóztatott aktivistáié.

Egy harmadik bírósági eljárást is előkészítettek Hodorkovszkij ellen egy tízmilliárdos pénzmosásáért, erre mondta azt Putyin, hogy ennek nem látja sok értelmét, s nem lát olyan veszélyt, amely bárkit is fenyegetne. Tegyük hozzá, ez csak addig igaz, amíg nem döntenek másképpen.

Hodorkovszkij egy évig tartózkodhat a schengeni övezetben, éppen annyit, mint a legnagyobb lehallgatási botrány főszereplője, Edwards Snowden az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség munkatársa Moszkvában…

Szerző

Már a TV2-re is rátette a kezét a Fidesz?

Rendkívüli állománygyűlésen jelentette be Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója, hogy ő és a tévé gazdasági igazgatója, Yvonne Dedercik megvásárolta a céget - tudta meg az Index. 

A portál információi szerint Simon maga is elismerte, hogy nincs akkora magántőkéjük, amely elegendő lenne egy ekkora médiacég megvásárlásához, de hogy milyen befektetői csoportokkal működik együtt, azt nem árulta el a munkatársaknak, akiknek mindössze annyit mondott, hogy a mögötte álló cég magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik. Hivatalosan ma erősíthetik meg a hétvégén nem cáfolt hírt. Koltay Tamás, a csatorna szóvivője egyelőre annyit közölt: ma adják ki a német ProSiebenSat1-csoport közleményét e témában.

Egyes, már korábban ismert tények ugyanakkor erősítik a gyanút, hogy a jelenlegi kormányhoz közel álló gazdasági körök vették meg a második legnagyobb magyarországi kereskedelmi csatornát. Simon ugyanis jó kapcsolatot ápol a kormánypárttal. A Magyar Narancs számolt be arról, hogy a TV2-vezér és felesége, Enner Patrícia által közösen tulajdonolt könyvesbolt a Fidesz hivatalos kopogtatócédula-gyűjtő helye volt 2010-ben. Ráadásul Ennert Budakeszin, a fideszes vezetésű önkormányzat közművelődési és jogi bizottságának külső bizottsági tagjává is választották.

Korábban egyébként úgy lehetett tudni, hogy a TV2-t birtokló céget a Viasat tulajdonosa, a svéd Modern Times Group veheti meg, de felmerült az egykor Fellegi Tamás, a második Orbán-kormány korábbi fejlesztési miniszterének érdekeltségébe, jelenleg a Nyerges Zsolt, szintén Fidesz-közelinek tartott üzletember tulajdonában álló Infocenter is vevőként, illetve titokzatos kínai befektetőkről is hírek szóltak.

Szerző