Az elfogyasztott hal fele importból származik

Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás elérte az évi 4 kilogrammot, ennek a fele importból származik - mondta el Kardeván Endre, országos főállatorvos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára.

Az európai tengeri országokban az egy főre jutó halfogyasztás jóval magasabb, eléri a 20 kilogrammot is. Az alacsony magyar fogyasztás fele-kétharmada a karácsonyi szezonra tehető, a lakosság 10 százaléka ugyanakkor egyáltalán nem fogyaszt halat - tette hozzá az államtitkár.

A természetes vizek mellett található 25 ezer hektárnyi halastavakban ellenőrzött körülmények között nevelik a halakat, így nem fordulhat elő szennyeződés. A fagyasztott tengeri halak ugyanakkor tartalmazhatnak nehézfémeket, ráadásul az árnál azt is figyelembe kell venni, hogy a csomag fele víz - mondta.

Ennek ellenére - mint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatásából kiderült - a lakosság 52,9 százaléka a fagyasztott halat részesíti előnyben. A megkérdezettek 39 százaléka fogyaszt csak friss halat rendszeresen - ismertette az adatokat Kardeván Endre.

Az államtitkár hozzátette: a megfelelő filézési technológiával a halhúsból olyan terméket lehet előállítani, amelyet a 3 éven felüli gyermekek is fogyaszthatnak, így a hazai hal megjelenhet a gyermekétkeztetésben is.

Szerző

Az iskolázottabbak kedvelik a lakástakarékot

A bankkapcsolattal rendelkező magyarok 12 százalékának van lakástakarék típusú megtakarítása – derül ki az OTP Lakástakarék elemzéséből, amelyet az OTP Öngondoskodási Index felmérés adatai alapján készített. 

Elmondható, hogy a nagy településeken - a fővárosban és a megyeszékhelyeken – az átlagosnál többen (14 százalék), a kisvárosokban viszont lényegesen kevesebben (8 százalék) rendelkeznek lakástakarékkal.  A községekben az országos átlagnál valamivel magasabb, 13 százalékos a lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezők aránya. Összességében elmondható, hogy nagyjából minden nyolcadik bankszámlával bíró magyarnak van lakástakarékja (LTP). A felmérésből azonban az is kiderül, hogy közel 90 százalékuk több különböző megtakarítási formát is használ. Ezzel szemben az LTP-vel nem rendelkezők körülbelül harmadának semmilyen egyéb megtakarítása sincsen.

Mi is az a lakástakarék?

A lakás-előtakarékosság, közismertebb nevén lakástakarék egy államilag támogatott, lakáscélú megtakarítási és finanszírozási lehetőség, amelyhez az állam a rendszeresen befizetett megtakarítás után 30 százalékos támogatást nyújt. A lakástakarék-pénztártól az ügyfél az összegyűlt betét nagyságával megegyező lakáscélú hitelt is igényelhet, amelyet az esetleges banki hitelfelvételnél önerőnek is be lehet számíttatni. Az állami támogatás feltétele a lakáscélú felhasználás, ami sokféle lehet, például vásárlás, korszerűsítés, felújítás vagy akár lakáscélú hitel előtörlesztése is.

Az OTP Lakástakarék elemzése kitért arra is, hogy melyek a lakástakarékban megtakarító ügyfelek fő jellemzői. Mint kiderült, a lakástakarékkal rendelkezők fiatalabbak – átlagéletkoruk 38 év – mint az LTP-t nem használók. Közel harmaduk 30-39 éves, és nagyjából hasonló az aránya 40-49 éveseknek (21 százalék), valamint a 24-29 éveseknek (19 százalék). „Nem véletlen a fiatalabbak magas aránya. Többek között a 30 százalékos állami támogatásnak köszönhetően a lakástakarék igen népszerű azok körében, akik az első saját otthon megteremtésén fáradoznak” – magyarázza Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. 

Az iskolai végzettséget tekintve elmondható, hogy a lakástakarékkal rendelkezők átlagosan magasabban kvalifikáltak, mint akiknek nincsen ilyen jellegű megtakarításuk: az ügyfelek több mint harmada rendelkezik diplomával, míg ez az arány az LTP-vel nem rendelkezők esetében 17 százalék. Vagyonosság szempontjából érdekesebb a kép: általában ugyan jómódúabbak azok, akiknek van lakástakarékjuk, de a legkevésbé tehetős szegmens is felülreprezentált a körükben. „Utóbbi vélhetően az életkorral is összefügg, hiszen az első lakásukra gyűjtő fiatalok értelemszerűen nem tudtak még jelentősebb összeget megtakarítani néhány év munkaviszony alatt” – mondja Köntös Péter. A nemek szerinti eltérés minimális az LTP-sek és a lakástakarékkal nem rendelkezők között, tehát nem lehet sem „nőies”, sem „férfias” terméknek tekinteni a lakástakarékot.

Ami a foglalkozási jellemzőket illeti, az LTP-vel rendelkezők körében jóval több az aktív kereső, mint a nem lakástakarék-ügyfeleknél, annak ellenére, hogy olyan fiatal is több van köztük, aki még nem kezdett el dolgozni a folyamatban lévő tanulmányai miatt. Fiatalabb életkoruk révén a lakástakarékkal rendelkezők családi jellemzői is eltérnek a referenciacsoportétól, több közöttük a hajadon, nőtlen, és kevesebb az elvált, özvegy, mint a lakástakarékkal nem rendelkezők körében. Ugyanakkor a házasok aránya is valamivel magasabb náluk. „A felmérés azt mutatja, hogy a lakástakarékot jelenleg a pénzügyileg tudatosabb, előre gondolkodó emberek veszik nagyobb arányban igénybe. Megítélésünk szerint a közeljövőben a társadalom mind szélesebb körében erősödik majd az öngondoskodásra való igény, ami pedig a lakástakarék termék további térnyerésében tükröződhet” – mondja Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

Szerző

Pert indított Kishantos a Nemzeti Földalap ellen

Publikálás dátuma
2013.12.19. 13:29
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
 A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ pert indított az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése ellen, amellyel elvették tőle a 21 éve biomódon kezelt, 452 hektár földterület bérleti jogát és azt új, nem helyi és nem biogazdálkodóknak adták.  A Greenpeace kiáll Kishantos mellett és több eszközzel is segíti a biogazdaság fennmaradását, többek között a terület fizikai védelmével (24 órás járőrszolgálat) és jogi segítségnyújtással.

 A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace álláspontja szerint mindenképpen szükséges volt a per elindítása, mert mind a pályázati eljárás, mind pedig az ez alapján megkötött haszonbérleti szerződések jogellenesek. 

Magyarország Alaptörvénye (XXVIII. cikkének (7) bekezdése) elismeri mindenki jogát ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ennek ellenére sem az NFA által kiírt pályázatok, sem az NFA döntését megalapozó egyéb jogszabályok nem tartalmaznak jogorvoslati lehetőséget.

Az Alkotmánnyal összhangban úgy hisszük, hogy Magyarország demokratikus jogállam, és a hatóságoknak részrehajlás nélkül, tisztességes módon kell az ügyeket intézniük, és kötelesek a döntéseiket indokolni (az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése). Ez Kishantos esetében sajnos nem így történt.

Emellett a Magyar Állam tulajdonában álló dolgok a nemzeti vagyon körébe tartoznak, vagyis mindannyiunké. Így az NFA eljárásának, a pályázatok elbírálási szempontjainak, valamint a benyújtott pályázatoknak átláthatónak, és nyilvánosnak kellett volna lenniük. Ezen alapjogi feltételeknek a pályázatok nem feleltek meg, így nyilvánvaló, hogy azok alapján érvényes szerződés megkötésére nem volt lehetőség. Ezért ezek véleményünk szerint semmisnek tekinthetők.

Az Alaptörvényünk alapján a természeti erőforrások, különösen a termőföld, a biológiai sokféleség a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ezt az elvet sem vették figyelembe a pályázat kiírásakor és elbírálásakor.

A vitatott pályázati eljárás tehát nem a termőföld védelmének Alaptörvényben rögzített követelményeit szolgálta, több szempontból is törvénytelen és ez alapján semmisnek tekinthető.

 A peres eljárás elindítása mellett tegnap az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Ellenőrző Bizottsága napirendre tűzte Kishantos ügyét. Az ülésre meghívták a Vidékfejlesztési Minisztert, az alapvető jogok és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztosokat, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjét és a Greenpeace képviselőit is. Az ülés azonban határozatképtelen volt, mivel a Fidesz-KDNP képviselők „másirányú elfoglaltságuk” miatt nem jelentek meg. Ezért a formális ülés helyett egy nyilvános tanácskozás került megtartásra a nagy közérdeklődésre való tekintettel.

Szerző
Témák
per NFA Kishantos