Tervez a rezsibizottság

A földgáz és a villamosenergia várható világpiaci árairól kért előrejelzést az energiahivatal elnökétől Rogán Antal, a rezsicsökkentésért felelős munkabizottság elnöke tegnap, a testület első ülése után.

Ebből a bejelentésből egyértelművé vált, hogy a kormányzat ezen a két területen kívánja folytatni a rezsiharcot. A többi szegmensben ugyanis már rövid távon megmutatkoznak az erőltetett állami beavatkozás káros hatásai. Így például a hulladékgazdálkodásban a kialakult káosz miatt akár félezer települést önthet el a szemét. Ennek a harmadik rezsicsökkentésnek a hátulütőivel csak közvetve, a szolgáltatók leépülésén keresztül, csak később szembesülhet a lakosság.
A Fidesz csak csak 2014 májusáig kívánja fenntartani a rezsicsökkentést - állítja az MSZP. A párt tisztában van vele, hogy a rezsit csökkenteni kell: az a mód, ahogyan a kormány ezt teszi, azonban nem fenntartható. Ezért a kormányváltó erők szövetsége olyan demokratikus rezsicsökkentést vezet be, amely nem csak négy hónapra szól: az MSZP rezsicsökkentése hosszú évekre tervezhető, igazságos és fenntartható lesz - írja a párt tegnap kiadott közleményében.

Az energiahivatal elnökétől Rogán azt várja, hogy szerezze be az energiaszolgáltatóktól a szükséges adatokat, hogy "a tényeket ne lehessen eltitkolni sem a hatóságok, sem a magyar lakosság elől". Rogán ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy törvény, illetve rendeletmódosítással adatszolgáltatási kötelezettséget vezetnek be januárban a szolgáltatók számára. Összességében igazak lehetnek azok a felvetések, hogy politikai rendelésre most kezdik varrni a gombhoz a kabátot. A munkabizottság legközelebb január elején ül össze.

Szerző

Kopint-Tárki: Kissé gyorsuló infláció

Javított korábbi növekedési előrejelzésén a Kopint-Tárki: a kutatóintézet 2013-ra 1,2 százalékos, 2014-re pedig 2 százalékos növekedéssel számol a tegnap kiadott, legfrissebb konjunktúrajelentésében. Az előző prognózis erre az évre 0,5, jövőre 1,5 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre. 

A prognózis szerint a folytatódó rezsicsökkentés következtében decemberben éves összevetésben akár 0,5 százalékra mérséklődhet a fogyasztói árak növekedési üteme, 2014-et azonban kissé gyorsuló infláció jellemezheti. Az éves átlagos infláció az idén 1,8 százalék lesz, jövőre pedig 2,1 százalék várható. A kutatóintézet szerint figyelmeztető jel, hogy az éves maginfláció tartósan 3,5 százalék körül alakul. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója elmondta, hogy kutatóintézetük a jövő évi 2 százalékos növekedési várakozásával azt feltételezi, hogy az idei harmadik negyedévi, kiugróan magas GDP adat egy trendszerű növekedési folyamat kezdetét jelzi. Hozzátette, hogy a negyedik negyedévben még magasabb, 2 százalék fölötti bővüléssel számolnak a harmadik negyedév 1,8 százalékos adata után.

Megjegyezte, hogy az idei jó adatokhoz az előző évi alacsony bázis is hozzájárul, azonban 2014-ben már nem csak a bázishatások miatt fog bővülni a gazdaság. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi növekedési előrejelzésnek lefelé és fölfelé mutató kockázatai egyaránt vannak. Lefelé mutató kockázatot jelent a belföldi felhasználás élénküléséből adódóan az import növekedése, fölfelé mutatóan pedig bizonytalanságot jelent a magánfogyasztás bővülése.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint az európai uniós források lehívása révén megvalósuló állami nagyberuházások mellett a versenyszférában a növekedési hitelprogram enyhíti a finanszírozási korlátokat, így jövőre tovább emelkedik a beruházási ráta, növelve a gazdasági potenciált. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 2,5 százalékot.

Szerző

Kié lesz a TakarékBank?

Publikálás dátuma
2013.12.19. 06:19
Demján Sándor fenntartja panaszát FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Megkezdődtek a találgatások: kik lesznek azok a befektetők, akik 2014. március 30-ig Magyarország legnagyobb fiókhálózata feletti ernyőbank, a TakarékBanknak a tulajdonosai lehetnek. Szakértők szerint a második Orbán-kormány ideje alatt nemigen akadt példa arra, hogy ne saját holdudvara számára játsszon át a vagyonból (trafik, szerencsejáték, föld, patika). A lapunknak nyilatkozó Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára azonban ennek ellenére bizakodó, mert úgy véli: a TakarékBankban lévő állami részesedés értékesítése lehetőséget ad a takarékszövetkezeteknek a többségi részesedés visszaszerzésére.

Meglepetést okozott a kormánynak hirtelen jött döntése, miszerint 2014. március 30-ig eladják a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) állami tulajdonban lévő 51 százalékát. A dátum aligha lehet véletlen, ugyanis nagy valószínűség szerint április 6-án tartják a következő országgyűlési választásokat, és a Fidesz "tiszta tulajdoni helyzettel", akarja lezárni a jelenlegi kormányzati ciklust.

Amikor a takarékszövetkezetek vagyonát idén nyáron végeredményben államosították - szavazati jogukat korlátozták - a kormány nem is rejtette véka alá, hogy a korábban már teljes egészében állam tulajdonba került TakarékBankot ismét magánosítani fogják. (Ez az a pénzintézet, amelynek nincs önálló fiókja, ernyőbankként működik, és hosszú idő óta a takarékszövetkezetek számára az egységes pénzügyi termékpaletta fejlesztésén munkálkodott.) A több mint 70 takarékszövetkezetet - a szektor javát - tömörítő VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc lapunknak nyilatkozva kis mértékben ugyan, de optimista, és úgy véli, hogy a TakarékBankban lévő állami részesedés értékesítése lehetőséget ad a takarékszövetkezeteknek a többségi részesedésük visszaszerzésére, de ehhez a vidék bankjainak gyors döntést kell hozni. Az erőszakkal újra integrált takarékszövetkezetek kommunikációs feladatait is felvállaló munkaadói érdekvédelmi szervezet vezetője a kormányhatározatra úgy reagált, hogy ebben fehéren-feketén leírták, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek, valamint a Magyar Posta Zrt.-nek a TakarékBankban meglévő, összességében többségi (állami) tulajdonrészét dobra kell verni. A TakarékBank a 2013. augusztus 27-én tartott közgyűlésén hagyta jóvá a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemelését, amelynek révén a magyar állam a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen többségi tulajdont szerzett a bankban. Az MFB jelenlegi tulajdona 35,54 százalék, a Magyar Postáé 19,31 százalék.

A kormányhatározat bár a legmagasabb vételárat kínálónak ígéri a takarékbanki tulajdonrészt, hagy egy kiskaput a takarékszövetkezeti szektor szereplőinek. Ugyanis a nemzeti fejlesztési miniszternek olyan pályázati kiírásról kell gondoskodnia, amely nemcsak a hazai és az uniós jognak felel meg, - és érvényesíti a verseny élénkítésének a szempontjait, hanem - a hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között – lehetőség szerint a takarékszövetkezeti szektor szereplőit részesíti előnyben - vélekedett a VOSZ főtitkára, aki megjegyezte a takarékoknak megvásárlásra megvan a forrásuk, így akár tőkéstárssal, más bankkal vagy hitelből készen állnának a vételre. A pályázatokat március közepéig be kell adni, ami egy bankbevásárlásra meglehetősen szűkös időnek látszik, különösen annak a figyelembevételével, hogy a nemzetközi pályázatokat január 15-ig kell kiírnia a nemzeti fejlesztési miniszternek. A lázas sietségből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a lapokat már leosztották. Az erre vonatkozó kérdésünkre a VOSZ főtitkára azt válaszolta, hogy maga sem tudja, hogy miért ilyen szorosak a határidők. Az esélyek csak a pályázati feltételek megismerése után konkretizálhatók - mondta Dávid Ferenc.

Folytatódik a lenyúlások sora

"Már a nyár folyamán szóltunk, hogy a takarékszövetkezetek államosításáról szóló törvény célja nem más, mint a takarékszövetkezetek bedarálása, ezáltal egy állami maffiabank létrehozása. Ez a törvény jól illeszkedett a lenyúlások sorába: magán-nyugdíjpénztári megtakarítások, magánlakások kisajátítása, trafikok, patikák, földek. Senkinek a vagyona nincs már biztonságban, aki nem a fideszes hatalomhoz kötődik. A takarékszövetkezetek államosításáról szóló botrányos törvénybe bekerült egy személyre szabott mentesség: az erőszakos kollektivizálás alól csupán az a Duna Takarékszövetkezet felel meg, amelynek tulajdonosa megegyezik a Videoton futballcsapatéval, aki Orbán Viktor személyes jó barátja. Ezt a sort folytatja most a kormány. A Takarékbank-részesedés eladása szintén azt a célt szolgálja, hogy a rezsimhű gazdasági körökhöz játszanak át közpénzeket. A nemzetközi pályázat sikerességében nincs okunk reménykedni, hiszen dilettáns gazdaságpolitikájával, a kormány olyan környezetet teremthet, melyben kockázatos befektetni. Így viszont legitimálható lesz a nyomott áron való értékesítés: biztosítható, hogy a fideszes hűbérurak olcsón juthatnak majd a zsíros falathoz. Ezt támasztja alá a pikáns pályázati határidő is - írja az Együtt 2014 közleményében.

Marad az alkotmánybírósági panasz

A nyáron jelentette be Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak a takarékszövetkezetek - állam által levezényelt - integrációja miatt. A szövetkezeti hitelintézeti szektor átalakítása a kormány által meghatározottak szerint halad és annak nyomán a pozitív változások visszafordíthatatlanok - írja a kormányhatározat. Dávid Ferenc szerint ugyanakkor ez nem jogi visszafordíthatatlanságot jelent, ezért fenntartják alkotmánybírósági panaszukat.

Mint ismeretes az Országgyűlés 2013. június 27-én fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja akkor, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. A törvény értelmében létrejött takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat ellátó TakarékBank, illetve az újonnan létrejött integrációs szervezet. Az integrációs szervezet tulajdonrészét a most bejelentett privatizációs szándék nem érinti.

Összebútoroznak

A jövő év első felében várhatóan 2014 első felében "összebútorozik" a takarékszövetkezetekkel a Magyar Posta a Népszabadság szerint. A napilap feltételezése szerint így a feladat nélkül maradó dolgozókra felmondólevél, a legkisebb településeken élőkre pedig intézménybezárások várhatnak. Értesülések szerint az állami posta már foglalkozik a költségcsökkentést szolgáló összevonások előkészítésével. A Magyar Posta régóta szeretne komplex pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleinek. Az egykori Postabanknak is ilyen szerepet szántak. Évtizedekig az OTP-vel volt szerződése a Magyar Postának, az Erste Bankkal pedig nemrégiben szűnt meg. A szolgáltatók hálózatát összevonhatják, egyes takarékszövetkezeti fiókok a postahivatalokba "költözhetnek, de fordított helyzet sem kizárt. A kisebb településeken postaszolgáltatásokat nyújthatnak a takarékok. A takarékszövetkezetektől sem lenne idegen az effajta együttműködés, ez piaci körülmények között szinte magától végbement volna, a mostani erőltetett módszer viszont erősen kifogásolható.

Szerző