Félresikerült milánói ünnepi Traviata

Publikálás dátuma
2013.12.19. 06:48
Várkonyi Tibor Fotó: Népszava
A hagyományt követve Szent Ambrus napján nyitotta meg az idén ünnepi Verdi évadját a milánói Scala. A Traviata volt a program, fél sikerrel.

A VIP közönség - a soraiban ott volt Napolitano olasz államfő és Barroso, az Európai Unió Bizottságának elnöke is - forró tapssal köszöntötte a német Diana Damrau szoprán sztárt, Violetta alakítóját, aki Callas hajdani feledhetetlen alakítására emlékeztetett.

Gyönyörű hang, bravúros játék, bár kicsit kiábrándító volt a művésznő erősen molett alkata, sőt életkora is, jóval túl a kokett fiatalságán. Csalódást okozott az is, hogy a New York-i Metropolitan tenor sztárja, a lengyel származású Piotr Beczala, Alfred alakítója mintha kissé indiszponált lett volna, és az idős Germont-t alakító szerb bariton, Zseljko Lucsics sem lett volna csúcsformában.

Kiábrándító volt a második fölvonás díszlete is. Violetta és Alfred vidéki kuckóba menekült a viszontagságok elől, a hősszerelmes konyhában nagy buzgalommal tésztát sodort, úgy énekelte bravúr áriáit. A hősnő és az atya gyönyörű kettősei sem sikerültek túlságosan ünnepivé. Holott a Scala vezetősége igyekezett mindent megtenni, hogy méltón ünnepeljék a komponista kétszázadik születésnapját.

Daniele Gatti vezető karmester megemlékezett Nelson Mandela haláláról is, de a közönség nem méltányolta Dmitrij Csernyakov Aranyecsettel díjazott orosz rendező ötleteit, aki pedig odahaza híres Verdi, Wagner és Mozart színpadra állításaiért. A kissé konzervatív milánói publikumnak nem tetszettek a frivol ötletek, az sem, hogy különösen Antonioni legendás történelmi rendezései után Csernyakov mellőzte a tragédia társadalmi hátterét. Meg a szövegkönyv meghamisítása sem.

Végül is a szerelmes hősnőt nem tüdővész kergette halálba, hanem túlfűtött idegrendszere. De vegyesen tartózkodó fogadtatásra lelt az is, hogy az általában ünnepelt Maestro Gatti, egyesek szerint ezen az estén nem volt megszokott csúcsformájában.

Traviata, Arte

Szerző

Kié lesz a TakarékBank?

Publikálás dátuma
2013.12.19. 06:19
Demján Sándor fenntartja panaszát FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Megkezdődtek a találgatások: kik lesznek azok a befektetők, akik 2014. március 30-ig Magyarország legnagyobb fiókhálózata feletti ernyőbank, a TakarékBanknak a tulajdonosai lehetnek. Szakértők szerint a második Orbán-kormány ideje alatt nemigen akadt példa arra, hogy ne saját holdudvara számára játsszon át a vagyonból (trafik, szerencsejáték, föld, patika). A lapunknak nyilatkozó Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára azonban ennek ellenére bizakodó, mert úgy véli: a TakarékBankban lévő állami részesedés értékesítése lehetőséget ad a takarékszövetkezeteknek a többségi részesedés visszaszerzésére.

Meglepetést okozott a kormánynak hirtelen jött döntése, miszerint 2014. március 30-ig eladják a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) állami tulajdonban lévő 51 százalékát. A dátum aligha lehet véletlen, ugyanis nagy valószínűség szerint április 6-án tartják a következő országgyűlési választásokat, és a Fidesz "tiszta tulajdoni helyzettel", akarja lezárni a jelenlegi kormányzati ciklust.

Amikor a takarékszövetkezetek vagyonát idén nyáron végeredményben államosították - szavazati jogukat korlátozták - a kormány nem is rejtette véka alá, hogy a korábban már teljes egészében állam tulajdonba került TakarékBankot ismét magánosítani fogják. (Ez az a pénzintézet, amelynek nincs önálló fiókja, ernyőbankként működik, és hosszú idő óta a takarékszövetkezetek számára az egységes pénzügyi termékpaletta fejlesztésén munkálkodott.) A több mint 70 takarékszövetkezetet - a szektor javát - tömörítő VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc lapunknak nyilatkozva kis mértékben ugyan, de optimista, és úgy véli, hogy a TakarékBankban lévő állami részesedés értékesítése lehetőséget ad a takarékszövetkezeteknek a többségi részesedésük visszaszerzésére, de ehhez a vidék bankjainak gyors döntést kell hozni. Az erőszakkal újra integrált takarékszövetkezetek kommunikációs feladatait is felvállaló munkaadói érdekvédelmi szervezet vezetője a kormányhatározatra úgy reagált, hogy ebben fehéren-feketén leírták, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek, valamint a Magyar Posta Zrt.-nek a TakarékBankban meglévő, összességében többségi (állami) tulajdonrészét dobra kell verni. A TakarékBank a 2013. augusztus 27-én tartott közgyűlésén hagyta jóvá a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemelését, amelynek révén a magyar állam a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen többségi tulajdont szerzett a bankban. Az MFB jelenlegi tulajdona 35,54 százalék, a Magyar Postáé 19,31 százalék.

A kormányhatározat bár a legmagasabb vételárat kínálónak ígéri a takarékbanki tulajdonrészt, hagy egy kiskaput a takarékszövetkezeti szektor szereplőinek. Ugyanis a nemzeti fejlesztési miniszternek olyan pályázati kiírásról kell gondoskodnia, amely nemcsak a hazai és az uniós jognak felel meg, - és érvényesíti a verseny élénkítésének a szempontjait, hanem - a hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között – lehetőség szerint a takarékszövetkezeti szektor szereplőit részesíti előnyben - vélekedett a VOSZ főtitkára, aki megjegyezte a takarékoknak megvásárlásra megvan a forrásuk, így akár tőkéstárssal, más bankkal vagy hitelből készen állnának a vételre. A pályázatokat március közepéig be kell adni, ami egy bankbevásárlásra meglehetősen szűkös időnek látszik, különösen annak a figyelembevételével, hogy a nemzetközi pályázatokat január 15-ig kell kiírnia a nemzeti fejlesztési miniszternek. A lázas sietségből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a lapokat már leosztották. Az erre vonatkozó kérdésünkre a VOSZ főtitkára azt válaszolta, hogy maga sem tudja, hogy miért ilyen szorosak a határidők. Az esélyek csak a pályázati feltételek megismerése után konkretizálhatók - mondta Dávid Ferenc.

Folytatódik a lenyúlások sora

"Már a nyár folyamán szóltunk, hogy a takarékszövetkezetek államosításáról szóló törvény célja nem más, mint a takarékszövetkezetek bedarálása, ezáltal egy állami maffiabank létrehozása. Ez a törvény jól illeszkedett a lenyúlások sorába: magán-nyugdíjpénztári megtakarítások, magánlakások kisajátítása, trafikok, patikák, földek. Senkinek a vagyona nincs már biztonságban, aki nem a fideszes hatalomhoz kötődik. A takarékszövetkezetek államosításáról szóló botrányos törvénybe bekerült egy személyre szabott mentesség: az erőszakos kollektivizálás alól csupán az a Duna Takarékszövetkezet felel meg, amelynek tulajdonosa megegyezik a Videoton futballcsapatéval, aki Orbán Viktor személyes jó barátja. Ezt a sort folytatja most a kormány. A Takarékbank-részesedés eladása szintén azt a célt szolgálja, hogy a rezsimhű gazdasági körökhöz játszanak át közpénzeket. A nemzetközi pályázat sikerességében nincs okunk reménykedni, hiszen dilettáns gazdaságpolitikájával, a kormány olyan környezetet teremthet, melyben kockázatos befektetni. Így viszont legitimálható lesz a nyomott áron való értékesítés: biztosítható, hogy a fideszes hűbérurak olcsón juthatnak majd a zsíros falathoz. Ezt támasztja alá a pikáns pályázati határidő is - írja az Együtt 2014 közleményében.

Marad az alkotmánybírósági panasz

A nyáron jelentette be Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak a takarékszövetkezetek - állam által levezényelt - integrációja miatt. A szövetkezeti hitelintézeti szektor átalakítása a kormány által meghatározottak szerint halad és annak nyomán a pozitív változások visszafordíthatatlanok - írja a kormányhatározat. Dávid Ferenc szerint ugyanakkor ez nem jogi visszafordíthatatlanságot jelent, ezért fenntartják alkotmánybírósági panaszukat.

Mint ismeretes az Országgyűlés 2013. június 27-én fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja akkor, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. A törvény értelmében létrejött takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat ellátó TakarékBank, illetve az újonnan létrejött integrációs szervezet. Az integrációs szervezet tulajdonrészét a most bejelentett privatizációs szándék nem érinti.

Összebútoroznak

A jövő év első felében várhatóan 2014 első felében "összebútorozik" a takarékszövetkezetekkel a Magyar Posta a Népszabadság szerint. A napilap feltételezése szerint így a feladat nélkül maradó dolgozókra felmondólevél, a legkisebb településeken élőkre pedig intézménybezárások várhatnak. Értesülések szerint az állami posta már foglalkozik a költségcsökkentést szolgáló összevonások előkészítésével. A Magyar Posta régóta szeretne komplex pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleinek. Az egykori Postabanknak is ilyen szerepet szántak. Évtizedekig az OTP-vel volt szerződése a Magyar Postának, az Erste Bankkal pedig nemrégiben szűnt meg. A szolgáltatók hálózatát összevonhatják, egyes takarékszövetkezeti fiókok a postahivatalokba "költözhetnek, de fordított helyzet sem kizárt. A kisebb településeken postaszolgáltatásokat nyújthatnak a takarékok. A takarékszövetkezetektől sem lenne idegen az effajta együttműködés, ez piaci körülmények között szinte magától végbement volna, a mostani erőltetett módszer viszont erősen kifogásolható.

Szerző

Kié lesz a TakarékBank?

Publikálás dátuma
2013.12.19. 06:19
Demján Sándor fenntartja panaszát FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Megkezdődtek a találgatások: kik lesznek azok a befektetők, akik 2014. március 30-ig Magyarország legnagyobb fiókhálózata feletti ernyőbank, a TakarékBanknak a tulajdonosai lehetnek. Szakértők szerint a második Orbán-kormány ideje alatt nemigen akadt példa arra, hogy ne saját holdudvara számára játsszon át a vagyonból (trafik, szerencsejáték, föld, patika). A lapunknak nyilatkozó Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára azonban ennek ellenére bizakodó, mert úgy véli: a TakarékBankban lévő állami részesedés értékesítése lehetőséget ad a takarékszövetkezeteknek a többségi részesedés visszaszerzésére.

Meglepetést okozott a kormánynak hirtelen jött döntése, miszerint 2014. március 30-ig eladják a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) állami tulajdonban lévő 51 százalékát. A dátum aligha lehet véletlen, ugyanis nagy valószínűség szerint április 6-án tartják a következő országgyűlési választásokat, és a Fidesz "tiszta tulajdoni helyzettel", akarja lezárni a jelenlegi kormányzati ciklust.

Amikor a takarékszövetkezetek vagyonát idén nyáron végeredményben államosították - szavazati jogukat korlátozták - a kormány nem is rejtette véka alá, hogy a korábban már teljes egészében állam tulajdonba került TakarékBankot ismét magánosítani fogják. (Ez az a pénzintézet, amelynek nincs önálló fiókja, ernyőbankként működik, és hosszú idő óta a takarékszövetkezetek számára az egységes pénzügyi termékpaletta fejlesztésén munkálkodott.) A több mint 70 takarékszövetkezetet - a szektor javát - tömörítő VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc lapunknak nyilatkozva kis mértékben ugyan, de optimista, és úgy véli, hogy a TakarékBankban lévő állami részesedés értékesítése lehetőséget ad a takarékszövetkezeteknek a többségi részesedésük visszaszerzésére, de ehhez a vidék bankjainak gyors döntést kell hozni. Az erőszakkal újra integrált takarékszövetkezetek kommunikációs feladatait is felvállaló munkaadói érdekvédelmi szervezet vezetője a kormányhatározatra úgy reagált, hogy ebben fehéren-feketén leírták, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek, valamint a Magyar Posta Zrt.-nek a TakarékBankban meglévő, összességében többségi (állami) tulajdonrészét dobra kell verni. A TakarékBank a 2013. augusztus 27-én tartott közgyűlésén hagyta jóvá a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemelését, amelynek révén a magyar állam a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen többségi tulajdont szerzett a bankban. Az MFB jelenlegi tulajdona 35,54 százalék, a Magyar Postáé 19,31 százalék.

A kormányhatározat bár a legmagasabb vételárat kínálónak ígéri a takarékbanki tulajdonrészt, hagy egy kiskaput a takarékszövetkezeti szektor szereplőinek. Ugyanis a nemzeti fejlesztési miniszternek olyan pályázati kiírásról kell gondoskodnia, amely nemcsak a hazai és az uniós jognak felel meg, - és érvényesíti a verseny élénkítésének a szempontjait, hanem - a hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között – lehetőség szerint a takarékszövetkezeti szektor szereplőit részesíti előnyben - vélekedett a VOSZ főtitkára, aki megjegyezte a takarékoknak megvásárlásra megvan a forrásuk, így akár tőkéstárssal, más bankkal vagy hitelből készen állnának a vételre. A pályázatokat március közepéig be kell adni, ami egy bankbevásárlásra meglehetősen szűkös időnek látszik, különösen annak a figyelembevételével, hogy a nemzetközi pályázatokat január 15-ig kell kiírnia a nemzeti fejlesztési miniszternek. A lázas sietségből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a lapokat már leosztották. Az erre vonatkozó kérdésünkre a VOSZ főtitkára azt válaszolta, hogy maga sem tudja, hogy miért ilyen szorosak a határidők. Az esélyek csak a pályázati feltételek megismerése után konkretizálhatók - mondta Dávid Ferenc.

Folytatódik a lenyúlások sora

"Már a nyár folyamán szóltunk, hogy a takarékszövetkezetek államosításáról szóló törvény célja nem más, mint a takarékszövetkezetek bedarálása, ezáltal egy állami maffiabank létrehozása. Ez a törvény jól illeszkedett a lenyúlások sorába: magán-nyugdíjpénztári megtakarítások, magánlakások kisajátítása, trafikok, patikák, földek. Senkinek a vagyona nincs már biztonságban, aki nem a fideszes hatalomhoz kötődik. A takarékszövetkezetek államosításáról szóló botrányos törvénybe bekerült egy személyre szabott mentesség: az erőszakos kollektivizálás alól csupán az a Duna Takarékszövetkezet felel meg, amelynek tulajdonosa megegyezik a Videoton futballcsapatéval, aki Orbán Viktor személyes jó barátja. Ezt a sort folytatja most a kormány. A Takarékbank-részesedés eladása szintén azt a célt szolgálja, hogy a rezsimhű gazdasági körökhöz játszanak át közpénzeket. A nemzetközi pályázat sikerességében nincs okunk reménykedni, hiszen dilettáns gazdaságpolitikájával, a kormány olyan környezetet teremthet, melyben kockázatos befektetni. Így viszont legitimálható lesz a nyomott áron való értékesítés: biztosítható, hogy a fideszes hűbérurak olcsón juthatnak majd a zsíros falathoz. Ezt támasztja alá a pikáns pályázati határidő is - írja az Együtt 2014 közleményében.

Marad az alkotmánybírósági panasz

A nyáron jelentette be Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak a takarékszövetkezetek - állam által levezényelt - integrációja miatt. A szövetkezeti hitelintézeti szektor átalakítása a kormány által meghatározottak szerint halad és annak nyomán a pozitív változások visszafordíthatatlanok - írja a kormányhatározat. Dávid Ferenc szerint ugyanakkor ez nem jogi visszafordíthatatlanságot jelent, ezért fenntartják alkotmánybírósági panaszukat.

Mint ismeretes az Országgyűlés 2013. június 27-én fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja akkor, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. A törvény értelmében létrejött takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat ellátó TakarékBank, illetve az újonnan létrejött integrációs szervezet. Az integrációs szervezet tulajdonrészét a most bejelentett privatizációs szándék nem érinti.

Összebútoroznak

A jövő év első felében várhatóan 2014 első felében "összebútorozik" a takarékszövetkezetekkel a Magyar Posta a Népszabadság szerint. A napilap feltételezése szerint így a feladat nélkül maradó dolgozókra felmondólevél, a legkisebb településeken élőkre pedig intézménybezárások várhatnak. Értesülések szerint az állami posta már foglalkozik a költségcsökkentést szolgáló összevonások előkészítésével. A Magyar Posta régóta szeretne komplex pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleinek. Az egykori Postabanknak is ilyen szerepet szántak. Évtizedekig az OTP-vel volt szerződése a Magyar Postának, az Erste Bankkal pedig nemrégiben szűnt meg. A szolgáltatók hálózatát összevonhatják, egyes takarékszövetkezeti fiókok a postahivatalokba "költözhetnek, de fordított helyzet sem kizárt. A kisebb településeken postaszolgáltatásokat nyújthatnak a takarékok. A takarékszövetkezetektől sem lenne idegen az effajta együttműködés, ez piaci körülmények között szinte magától végbement volna, a mostani erőltetett módszer viszont erősen kifogásolható.

Szerző