Előfizetés

Drágán kelt el a Főgáz?

Lengyel Tibor
Publikálás dátuma
2013.12.18. 06:19
A visszaállamosítás a Főgáz Zrt.-t sem kerülte el FOTÓ: K 2 PRESS
A várakozások szerinti nyomott ár helyett egészen jó pénzt kapott a német RWE csoport a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt.-ben meglévő kisebbségi tulajdonrészéért: a MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 41 milliárd forintot fizet  érte. Az "államosított" - félig fővárosi tulajdonú - közműszolgáltató a kormányzati rezsiharc miatt jövőbeni jövedelmezőségét viszont már elveszítette. A kormány következő visszavásárlási célpontja a Fővárosi Csatornázási Művek lehet.

Egyhangúan döntött az MVM Zrt. részvényesi közgyűlése a Főgáz Zrt. 49,83 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról tegnap: a fővárosi közműcég kisebbségi tulajdonrészéért az eladó német RWE csoport 41 milliárd forintot kap. Ez az összeg körülbelül az 1997-es privatizáció idején 19 milliárd forintért értékesített tulajdonrész inflációval növelt összegének felel meg, és több, mint amennyit előzőleg a piaci becslések vártak.

Az ügylet zárása jövő év június végéig zárul le, és teljes egészében az MVM-tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tőkeemelésével valósul meg - ennek oka elemzők szerint az, hogy tovább nem növelhető az MVM eladósodottsága.

A tranzakcióval az MVM átveszi a több mint 820 ezer lakossági és üzleti fogyasztót - vagyis több mint kétmillió embert - ellátó Főgáz 49,83 százalékos részvénypakettjét, beleértve eszközeit és leányvállalatait, így a gázhálózati infrastruktúrát birtokló és az elosztási tevékenységet végző FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.-t is - tudatta a közgyűlési döntésről kiadott MVM-közlemény.

Hozzátették: a Főgáz 50 százalékos részesedése valamint a menedzsmentjogokat megtestesítő törzsrészvények továbbra is a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában maradnak, amelynek még nyilatkoznia kell arról, kíván-e élni elővásárlási jogával.

Mivel tudható, hogy az állammal szemben a fővárosnak sem ilyen szándéka, sem forrása nincs e célra, a fővárosi közgyűlés jóváhagyja majd az MVM bevásárlását. Az állami energiacégnek ezután már csak a 0,17 százaléknyi pakettet birtokló kisrészvényes magánbefektetőknek kell ajánlatot tennie az 534 darab, egyenként 100 ezer forint névértékű részvényre.

Piaci forrásaink szerint a kisrészvényesek várhatóan névértéken szabadulhatnak meg a részvényeiktől, bár korábban az elemzők az RWE-nek sem becsültek ilyen magas árat. A vételárat ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy a közműszolgáltató mára gyakorlatilag elveszítette jövőbeni jövedelmezőségét.

Megírtuk, ennek oka az éppen az Orbán-kormány által - nem is titkoltan voksszerzési céllal - erőltetett rezsiharc. Úgy tudjuk, a tavalyi 7,2 milliárd forintos profit a cég várakozásai alapján idén 2 milliárdra apad majd, jövőre pedig "elfogy",  mivel 2014-re már csak 50 millió forintot becsülnek. Az idei profit is leginkább a földgáz-nagykereskedelmi illetve a hálózat-elosztási tevékenységből folyik be, az egyetemes - lakossági - szolgáltatás veszteséges.

Ezt a minap Orbán Viktor kormányfő által bejelentett rezsicsökkentés harmadik - jövőre várt - hulláma tovább rontja. Tavasszal pedig a parlament elé kerülhet a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet még a választás előtt elfogadhatnak.

Az MVM tegnap azt is közölte: a közgyűlés felhatalmazást adott a Panrusgáz Zrt. 940 millió forint értékű, 50 százalékos részvénypakettjének megvásárlására is.

Frekvenciára vágyik az MVM

Az MVM Zrt. közgyűlése jóváhagyta, hogy az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. induljon a médiahatóság 450 MHz-re kiírt frekvenciaelosztási pályázatán, és kötelező érvényű ajánlatot nyújtson be. A 450 MHz-es frekvenciasáv elsősorban a "machine-to-machine" (M2M), azaz infokommunikációs eszközök közötti szolgáltatások kiépítésére alkalmas.

A pályázat értelmében a kiépítendő új infrastruktúrával közszolgáltatásokat lehet támogatni. A CDMA hálózati technológián alapuló infrastruktúra segítségével hatékonyabbá tehető az elektronikus útdíjfizetési rendszer működtetése, biztosítható a készenléti és segélyszolgálatok kommunikációja.

A csatorna lehet a következő

A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. "visszaállamosítása" lehet a fővárosi vezetés és a kormány egységes vízközműről szőtt álmának újabb állomása. A Fővárosi Vízművekből a főváros már tavaly kivásárolta a külföldi tulajdonosokat, most pedig az állam tette ugyanezt a Főgázzal.

Az FCSM-ben meglévő 25 százalék+1 szavazatot - a menedzsmentjogokat is - megtestesítő tulajdoni hányad kivásárlása a Berlinwasser Holdingtól és a Veolia Environment S.A.-tól egyelőre csak terv, és a Vízművek visszavétele sem egyértelmű siker.

Utóbbi cég nemrég harmadszorra "futott neki" egy 9 milliárdos hitelfelvételi tendernek, miután tavaly óta nem talál kölcsönt nyújtó bankot. Emiatt szeptemberben a főváros jövő májusig volt kénytelen meghosszabbítani a Vízművek visszavételéhez nyújtott tulajdonosi kölcsön fennmaradó részének visszafizetését.

A vízszolgáltató 25 százalékos részvénycsomagját birtokló francia Suez, illetve a német RWE-nek összesen juttatott 15,1 milliárd forint nagy részét, 12,1 milliárdot ugyanis a főváros "padlássöpréssel" - közszolgáltató cégeinek tartalékát illetve osztalékát felélve - biztosította saját cége számára, a pénzt pedig visszakéri.

A Fidesz támadja Horváth Andrást

T. I.
Publikálás dátuma
2013.12.18. 06:18
Fotó: Tóth Gergő
Nem kevesebb mint hét írásbeli kérdést tett föl Józsa István, az MSZP frakcióvezető-helyettese Varga Mihály nemzetgazdasági és Navracsis Tibor igazságügyi miniszternek. Mennyi adót csalnak a kiemelt adózók, szólt az első kérdés. Varga Mihály a választ azzal a rég ismert fideszes formulával kezdte, hogy Horváth András nem mondott semmi konkrétumot. Ez az állítás szó szerint talán igaz, de egyre kevésbé tartható.

A korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban dolgozó ellenőrzési szakember ugyanis nem nevezhet meg a nyilvánosság előtt cégeket, személyeket az adócsalási és a szerinte ezek eltussolását szolgáló hivatali visszaéléses ügyekben, viszont azt mondja, ezeket a konkrétumokat részletesen leírta kétszáz oldalas feljelentésében.

Márpedig azt a Nemzeti Nyomozóiroda elég alapnak találta a nyomozás megindításához, sőt Horváthot meg is hallgatta az ügyben. Ő pedig számos alkalommal megjelent különböző parlamenti bizottságoknál, hogy elmondja, amit tud, de a kormánypártok minden alkalommal megakadályozták, hogy ez hivatalos üléssen megtörténhessen. Varga miniszter szerint nincs olyan, hogy leállítanak adóvizsgálatot. Azt állítja, a Horváth által leírt rendszer, a nagy adózók kivételezése csak úgy működhetne, ha nagyon sokan benne lennének, mert igen kiterjedt a NAV szervezete.

Varga válasza azt is tartalmazta, hogy 2010 eleje és 2013 szeptembere között 3027 kiemelt adózót vizsgáltak. A NAV 117 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg és 35 milliárd bírságot szabott ki. Ezek a vizsgálatok azonban zömében nem a Horváth által leírt, céghálózatokban elkövetett áfacsalásokra irányultak - mondta az érintett a Népszavának.

Józsa egy másik kérdése azt firtatta, milyen gyakran, milyen indokok alapján zárnak ki adóellenőrt adóellenőrzésből. Varga válaszának a tárgyról szóló rövid részéből az derült ki, hogy csak elfogultság miatt zárnak ki ellenőrt ügyekből, ilyesmire 154 alkalommal került sor 2010 óta, de ilyenkor más folytatja a vizsgálatot.

Vannak-e kivételezett adózói körök, kérdezte Józsa, a miniszteri válasz szerint nincsenek, minden adózó egyforma elbánásra számíthat. Horváth András viszont azt állítja, a kiemelt adózókkal más módon, más filozófia szerint bánnak a NAV-nál.

Érdekes módon őt látszik igazolni maga a miniszter is, egy másik válaszban ugyanis azt írja, a kiemelt adóalanyokra nem jellemző, hogy eltűnnek, így őket általában a kiutalást követően, utólag ellenőrzik áfaügyben. Józsa kérdése ebben az esetben egyébként az volt, mennyi áfát utalt ki az adóhatóság ellenőrzés nélkül. Erre azonban nem érkezett válasz Vargától.

Józsa István Navracsis Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert is kérdezte írásban: "Egyetért-e azzal, hogy kormányának sem korábbi, sem jelenleg illetékes tagja nem jelenik meg az Országgyűlés ellenőrző albizottságának a NAV-botrány kivizsgálása érdekében összehívott ülésén?" Navracsis válasza három elemű volt: Varga Mihály november 27-én nem ért rá. Évente egyszer úgyis meghallgatja a megfelelő bizottság. Egyébként sem kötelező megjelenni.

Kisebb rezsi az infláció mérsékléséhez

I. J.
Publikálás dátuma
2013.12.18. 06:00
A Fidesz tűzifa-osztogatással próbál enyhíteni a gondokon FOTÓ: MTI/VAJDA JÁNOS
Nincs gazdasági megalapozottsága az év elejéhez közeli időpontra beígért újabb tíz százalék körüli energiaár mérséklésnek sem, mint ahogyan a 2013-ban végrehajtott rezsicsökkentéseknek sem volt. A lakosság már most is adóforintok tízmilliárdjait kénytelen "áldozni" a Fidesztől "ajándékba kapott" árengedmények ellentételezésére. A jövő év eleji díjlefaragásokról a szakértők szerint még a kormánypártnak sincsenek pontos elképzelései. Az árak ismételt mérséklésével ugyanakkor a kormányzatnak nem csak a rezsipropaganda fenntartása a célja, hanem az infláció emelkedését is ezzel kívánja lassítani.

Nem megalapozott a januárban bejentendő tíz százalék körüli harmadik rezsicsökkentési körnek, amelyben feltehetően ismét az energiaárakat mérsékli majd a kormányzat. Így ez a lépés is több tízmilliárd forintot visz majd el a közpénzekből, ugyanakkor a szolgáltatók veszteségeit növeli majd - nyilatkozta lapunknak Tukacs István. Az országgyűlés gazdasági bizottságának szocialista tagja emlékezetett: a döntően önkormányzati kézben lévő távhőtársaságok már idén is mintegy 50 milliárd forintos központi támogatásban részesültek, hogy elkerüljék a csődöt.

Ezt a összeget az újabb kikényszerített hőtarifa-mérséklés miatt növelni kell majd. A földgáz-, és az áramszolgáltatók esetében pedig a szolgáltatók veszteségei gyarapodnak majd szintén több tízmilliárd forinttal. Ezt az állítást iparági szakértők megerősítették, akik szerint csak a villamosenergia szektorban idén mintegy 50 milliárd forint elvonást jelentett a januárban és novemberben végrehajtott 10, illetve 11,1 százalékos rezsicsökkentés. Ez a veszteség az áramszolgáltatók és az állami áram-nagykereskedő cég, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. között oszlott meg.

Az áramdíj mérséklésének első tíz százalékát döntően a lakossági szolgáltatást végző társaságok, a második 11,1 százalékot pedig jobbára az MVM állta. A harmadik kör feltehetően ugyancsak az MVM-et terheli majd, a szolgáltatóktól ugyanis az alacsonyra szorított lakossági tarifák és a magas ágazati adók miatt már nincs mit elvenni. A vállalatok terhére így csak akkor lehetne lefaragni az árakat, ha a kormány lejjebb vinné az adóterheiket is, erre azonban nem lehet számítani.

A földgáz esetében ugyancsak több tízmilliárd forint bevételtől kellett lemondaniuk idén a szolgáltató cégeknek. Így jövőre várhatóan az E.ON volt magyar gázipari leányvállalatait ez év őszén birtokba vevő MVM kontójára lehet lecsípni a díjakból, - vélik hozzáértők - mivel szolgáltató társaságot a gáziparban szintén ráfizetésessé tették a külön adók, és az eddigi árkorlátozások.

Kuti Ákos, az Equilor Zrt. vezető elemzője úgy látja: a Fidesz-kormány kénytelen végrehajtani a rezsivágás harmadik körét. A januári árcsökkentés ugyanis március-április hónapban jelent meg az inflációban és szorította le a fogyasztói árindexet, ami januárban 3,8 százalék, februárban 2,8 százalék, azt követően pedig két százalék alatti lett.

Rezsivágások miatt pedig idén, éves szinten 1,7 százalék körüli pénzromlással lehet számolni. Az újabb árcsökkentési kényszer azért jelentkezik, mert abban az esetben, ha a kormányzat januárban nem vinné lejjebb az energia tarifákat, akkor a lakosság március környékén három százalék feletti inflációval szembesülne 2014-ben, ami választási szempontból vélhetően nem felel meg a Fidesz érdekeinek. Az áremelkedés ugyanis érzékenyen érintené a háztartásokat. Míg az újabb rezsicsökkentés következtében a pénzromlás mértéke jövőre megállhat az 1-2 százalékos szinten, ami elfogadhatóbb a családoknak.

A kormány sem tudja, hogy mit akar
Bár fontosnak és lehetségesnek nevezte a harmadik rezsicsökkentést Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az elmúlt napok során, a szavaiból az is kiderült, hogy még maga a kormányzat sem tudja pontosan, hogy milyen szolgáltatások árát, hogyan és a milyen mértékben csökkenti a jövő év első hónapjaiban. A politikus részletekről nem beszélt, csak azt hangoztatta, hogy a Fidesz-frakció januári első ülésén dönt majd az újabb rezsicsökkentésről, mert mint állítja: a villamosenergia és a gáz ára a magyar családok keresetéhez képest még mindig az európai átlag felett van. A cél ezért az, hogy ezek az árak elérjék az európai átlagot - mondta, hozzátéve, hogy ennek érdekében dolgozik az általa vezetett munkacsoport, amelynek tagja Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára és Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa.
Egyes szakértők szerint viszont szomorú, hogy a kormányzat a közüzemi díjak erőszakos lefaragásával trükközik, ahelyett, hogy a bérek elfogadható szintre emelésén dolgozna.
Rogán Antal arról is beszél, hogy "szeretnék górcső alá venni a rezsi minden egyes elemét, még olyanokat is talán, amelyekkel egyébként a korábbi időszakban nem foglalkoztunk". Jelezte ugyanakkor, hogy vizsgálódásuk tárgya elsősorban az áram- és a gázár. Az ellenzéki kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, megérti az "ellenkezésüket", a jelenlegi kormánytöbbség ugyanis az elmúlt egy évben bebizonyította, nem igaz, amit állítanak, hiszen az MSZP és az SZDSZ korábban mindig azt mondta, hogy az árak csökkentése nem lehetséges, sőt növelni kell őket.
Érdemes megjegyezni: az előző kormányzat ugyan nem kényszerítette ki az energiaárak irreális mérséklését a szolgáltatóktól, de olyan kompenzációs rendszert vezetett be, amely révén a hazai családok zöme a rászorultságától függően 30-80 százalékos ártámogatásban részesült. Ezt a kompenzációt a hatalomra jutása után, 2010-ben a Fidesz szüntette meg.

Az elemző arról is beszélt, hogy abban nem reménykedhetett az Orbán-kormányzat, hogy jelenlegi - idén 1,1 százalékosra becsülhető - gazdasági növekedés mellett olyan mértékben emelkednek a bérek, hogy a többség számára megfizethetőbbé váljanak a lakhatási költségek. A gazdaság bővülése jövőre is csak 2,1 százalékos lehet. Ez pedig nem elegendő teljesítmény az érzékelhető nagyságú keresetemelkedéshez. Ezért egyszerűbb volt a kormánynak kierőszakolni a tarfák mérséklését, mint akkora gazdasági fejlődést és ezáltal béremelkedést generálni, hogy elviselhetőbbek legyenek a családoknak a közüzemi számlák.

Egyes vélemények szerint Európában az elmúlt évek során 20-30 százalékkal estek az energia - áram és földgáz - beszerzési árai. A hazai rezsicsökkentés akár ebből a mérséklésből is fedezhető lett volna, ami azonban a szakértők szerint nem teljesen igaz. A jegyzésárak ugyanis leginkább az úgynevezett azonnali piacokon estek. Ehhez a piacokhoz pedig a hazai áramszolgáltatók nem férnek hozzá, mivel korlátosak az importkapacitások, másrészt a szolgáltató cégeknek az MVM-től kell beszerezniük alakossági igények kielégítéshez szükséges árammennyiséget. Az állami áram nagykereskedő pedig nem engedte érvényesülni az áraiban a külpiaci áresést, így tudott az állami vállalat az elmúlt években extraprofitra szert tenni.

A gázszektorban az észak-déli import vezetékek hiánya és a nyugat-európai behozatali lehetőségek korlátozottsága akadályozta, hogy a hazai cégek nagy mennyiségben jussanak hozzá az olcsóbb gázhoz. Emellett az orosz beszállítóval kötött, 2015-ig érvényben lévő hosszú távú gázvásárlási szerződés előírja, hogy bizonyos mennyiséget az orosz Gazpromtól kell átvenni, még akkor is, ha az a pillanatnyi piaci árakhoz mérten drága.

Ez mennyiség pedig - bár pontos adatokat nem tudni - a szükségletekhez mérten egyre magasabb, ugyanis folyamatosan csökken az ország gázigénye. A gázimportot szeptemberig lebonyolító német E.ON magyar leányvállalata egyébként ősztől kitudott harcolni egy 20 százalék körüli árcsökkentést az orosz beszállítótól, ami jelentős mértékben segítette is a kormányzat árcsökkentő lépéseit. Az újabb korrekcióra azonban nem nyújt fedezetet, mert az árengedmény csak néhány hónapra szól.

Ingyen plakátolhatnak a közös képviselők

Jövőre a közös képviselőknek (lakásszövetkezeteknél az igazgatóságoknak) minden hónapban, többletdíjazás felszámítása nélkül, legalább 45 napig kifüggesztett hirdetményen tájékoztatniuk kell a lakókat arról, mennyit spórolt a társasház, illetve a lakásszövetkezet a rezsicsökkentéssel. A plakátolást ott sem maradhat el, ahol nem érvényesülhet a rezsicsökkentés, mert a társasház piaci szolgáltatótól vásárolja az energiát - értelemszerűen itt korábbi közös döntésükre emlélkeztetik a lakókat.

Emellett minden év február 15-éig az éves beszámoló keretében mindezt össze kell foglalni és ki kell térni arra is, hogy éves szinten mennyivel lett kevesebb lakónként a közös költség, illetve hogy a közműszolgáltatások mennyivel lettek olcsóbbak. Ha a közös képviselő nem, vagy nem időben teszi ki a hirdetményeket, a fogyasztóvédelmi bírságra számíthat, amit nem terhelhet át a házra. A lépcsőházak életét felforgató, Németh Szilárd rezsicsökkentési biztos nevével fémjelzett törvénymódosítást tegnap fogadta el az Országgyűlés.

Szakértők szerint jogsértő, hogy a kormányzat ilyen módon beavatkozik a társasházak működésébe, s az is jogellenes, hogy a közös képviselőket ellenszolgáltatás nélkül kötelezi "rezsiplakátolásra" a Fidesz-kormány. Több közös képviselő jelezte, hogy a lakóközösségének több költséget jelent majd a Fidesz rezsipropagandájának a népszerűsítése, mint amennyit a háztartások megtakarítanak a közös helységek rezsijén.

Mindezen felül jogi szempontból az is aggályos, hogy az Orbán-kormány a lakók osztatlan közös tulajdonrészén, vagyis magánterületen követeli meg a "rezsiharc" reklámozását. Így, miután a saját ingalanjukról van szó, a lakóközösség dönthet úgy is, hogy nem kér a rezsireklámból - állítják szakemberek.

Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa előterjesztése indoklásában azt írta, a villamosenergia-törvény módosításával olcsóbb lehet például a lépcsőházi világítás és a lift működtetése. A politikus elvárása az érintett közműszolgáltatások húsz százalékos csökkenése.

A kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló törvényt is pontosította a parlament, ebben azt írja elő, hogy a társasház vagy a lakásszövetkezet közös tulajdonában lévő kémények ellenőrzései áraiban is érvényesíteni kell a rezsicsökkentést.

A törvénymódosítás kitér az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra is, kimondva, hogy a jövő évtől kötelező lesz továbbszámlázni a víz- és a gázdíjak csökkentését a bérlőknek.

A változtatások része, hogy az országos hálózattal rendelkező cégeknek február 1-jétől fogyasztóvédelmi referenst kell alkalmazniuk, aki kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal és a békéltető testületekkel. A törvényben előírt képzettség nélküli fogyasztóvédelmi referens legkésőbb 2014. július 31-ig foglalkoztatható. A referensképzés és -vizsgáztatás szakmai felügyeletét a fogyasztóvédelmi hatóság látja el.