Az eszmény diadala - Raffaello rajzai a Szépművészetiben

Hatvanhat rajzon és metszeten keresztül vizsgálja az érett reneszánsz festészet egyik legnagyobb mestere, Raffaello munkamódszerét és hatását a Szépművészeti Múzeum szerdától látható, Az eszmény diadala - Raffaello című kiállítása.

A tárlat középpontjában Raffaello hat rajza áll, ezek közül több a kiállításon is bemutatott rézmetszetekhez szolgált előrajzként, más munkák pedig freskók, nagyobb szabású alkotások előtanulmányaiként készültek. A Kárpáti Zoltán és Seres Eszter által rendezett kiállítás más alkotók - többek között Giulio Romano, Perino del Vaga, Polidoro da Caravaggio vagy Parmigianino - rajzain, metszetein keresztül végigköveti Raffaello több kompozíciójának utóéletét is - hangzott el a tárlat keddi sajtóvezetésén.

Kárpáti Zoltán emlékeztetett arra, hogy az 1520-ban, mindössze 37 évesen elhunyt mester komoly hatást gyakorolt a 16. század európai festészetére, a tárlat mégis elsősorban Raffaello és olasz kortársai, valamint követői kapcsolatát vizsgálja. A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye több mint ezer 16. századi olasz rajzot és mintegy 4600 metszetet őriz, ezek digitális katalógusa 2012 óta az interneten is elérhető - jegyezte meg. .

A Mária mennybemenetele című rajz Raffaello korai korszakában, Perugiában készülhetett, amikor a később csodált mester még Perugino stílusában dolgozott. Már kiérlelt kompozíciót mutat A betlehemi gyermekgyilkosság című grafika, amelyről korábban azt feltételezték, hogy Marcantonio Raimondi rézmetszete után készült, valószínűsíthető azonban, hogy inkább annak előkésztő rajza lehetett - mondta el a művészettörténész.

Raffaello volt az első, aki felfedezte a műveinek sokszorosításában rejlő üzleti lehetőséget és gyümölcsöző munkakapcsolatot alakított ki a pápai fővárosban Raimondival. A festő később olyan népszerűségre tett szert, hogy a megrendeléseknek egyedül már nem tudott eleget tenni, így munkáinak nagy részét valójában népes műhelyének tagjai - mások mellett Giulio Romano, Perino del Vaga és Polidoro da Caravaggio - végezték el iránymutatásai, vázlatai alapján.

Ilyen dekorációs séma lehetett a római Sala di Costantino kifestéséhez készített Angyalfej is, amelyről valójában eldönthetetlen, hogy maga Raffaello vagy egyik, a mester stílusát tökéletesen imitáló munkatársa kezétől származik. Ezért is nagy a művészettörténeti értéke a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye egyik csúcsműveként számon tartott Esterházy Madonnának: Raffaello kiállításon is bemutatott kis méretű, befejezetlen táblaképén ugyanis szabad szemmel jól megfigyelhető az alárajzolás, így a rajzok kontextusába helyezve a festmény jól bemutatja a művész munkamódszerét.

Egyetlen külföldi alkotásként kapott helyet a tárlaton Albrecht Dürer Vizitáció című fametszete olasz párdarabjával, amelyekhez a művészettörténet első szerzői jogi pere is kapcsolódik. A német művész számos lapját ugyanis - engedély nélkül - Raimondi Velencében nagy haszonnal nyomtatta és terjesztette, míg Dürer fel nem jelentette a rézmetszőt a város hatóságainál.

A Szépművészeti Múzeum reneszánsz grafikai kiállítása 2014. március 30-ig látogatható az épület mélyföldszinti Dór Piramisában.

Szerző

Scotland Yard: brit kommandósoknak nem volt köze Diana hercegnő halálához

Nincs semmiféle hiteles bizonyíték arra, hogy a brit hadsereg különleges feladatokra kiképzett kommandós egységének (SAS) köze lett volna Diana hercegnő másfél évtizeddel ezelőtti halálához - közölte kedden a Scotland Yard.

A londoni rendőrség augusztus óta vizsgált olyan új - közelebbről nem részletezett - információkat, amelyek beterjesztői szerint a brit fegyveres erőknek, elsősorban az SAS-nek állítólag része volt Károly brit trónörökös első feleségének 1997-ben Párizsban bekövetkezett halálában.

Hivatalosan nem ismert, hogy ki adta át a Scotland Yardnak azt az információcsomagot, amelynek alapján az évekkel ezelőtt lezárt vizsgálatot a rendőrség újranyitotta. A brit sajtó augusztusban közölt értesülései szerint a feljelentést "a hadsereg berkeiből" tették. A The Times úgy tudja, hogy egy volt katona elvált feleségének szülei adtak át információkat a Scotland Yardnak, annak alapján, amiket a katona korábban nekik az ügyről elmondott.

A keddi rendőrségi jelentés azonban leszögezi, hogy a "minden ésszerű nyomot végigkövető" vizsgálat végleges következtetése szerint nincs hiteles bizonyíték a brit fegyveres erők felelősségéről szóló "teória" tényszerű alátámasztására.
A Scotland Yard közölte, hogy a vizsgálat során "példátlan hozzáférést" kapott a brit hadsereg különleges egységeinek irattárához, de nem talált olyan bizonyítékokat, amelyekre alapozva új bűnügyi vizsgálatot indíthatott volna.

Diana hercegnő - a brit trónutódlási sor második és negyedik helyén álló Vilmos és Harry herceg édesanyja, aki súlyos botrányok közepette 1996-ban vált el Károly trónörököstől - 1997-ben, 36 esztendős korában halt meg Párizsban, amikor az őt és akkori barátját, Dodi Fayedet szállító Mercedes nagy sebességgel egy aluljáró pilléreinek csapódott. Diana mellett életét vesztette Fayed és a gépkocsi francia sofőrje, Henri Paul is; az egyetlen túlélő Trevor Rees-Jones, Dodi Fayed testőre volt. 
A járművet a baleset előtt fotósok hada üldözte motorokon.

A szerencsétlenség után azonnal felmerültek az összeesküvés-elméletek, amelyek fő terjesztője a mai napig Dodi Fayed édesapja, Mohamed Fayed brit-egyiptomi mágnás. Az idősebbik Fayed szerint fiát és Dianát az udvar - elsősorban Fülöp edinburghi herceg, II. Erzsébet királynő férje - gyilkoltatta meg a brit külső elhárítás (MI6) közreműködésével. Ennek indoka szerinte az lett volna, hogy a brit királyi család nem akart "hithű muszlim mostohaapát" Vilmos és Harry hercegeknek. Mohamed Fayed szerint ugyanis fia és Diana össze akart házasodni.

A több mint tíz évig tartó brit és francia vizsgálatsorozatot 2008 áprilisában lezáró londoni felsőbírósági végzés azonban súlyos gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősítette Diana halálát, amelyért az esküdtek a brit trónörökös egykori feleségének autóját üldöző fotósokat és a gépkocsi ittas vezetőjét tették felelőssé. Az eljáró bíró korabeli megállapítása szerint a Mohamed Fayed által vélelmezett összeesküvésnek "morzsányi bizonyítéka" sem merült fel a vizsgálat során.

Szerző

Scotland Yard: brit kommandósoknak nem volt köze Diana hercegnő halálához

Nincs semmiféle hiteles bizonyíték arra, hogy a brit hadsereg különleges feladatokra kiképzett kommandós egységének (SAS) köze lett volna Diana hercegnő másfél évtizeddel ezelőtti halálához - közölte kedden a Scotland Yard.

A londoni rendőrség augusztus óta vizsgált olyan új - közelebbről nem részletezett - információkat, amelyek beterjesztői szerint a brit fegyveres erőknek, elsősorban az SAS-nek állítólag része volt Károly brit trónörökös első feleségének 1997-ben Párizsban bekövetkezett halálában.

Hivatalosan nem ismert, hogy ki adta át a Scotland Yardnak azt az információcsomagot, amelynek alapján az évekkel ezelőtt lezárt vizsgálatot a rendőrség újranyitotta. A brit sajtó augusztusban közölt értesülései szerint a feljelentést "a hadsereg berkeiből" tették. A The Times úgy tudja, hogy egy volt katona elvált feleségének szülei adtak át információkat a Scotland Yardnak, annak alapján, amiket a katona korábban nekik az ügyről elmondott.

A keddi rendőrségi jelentés azonban leszögezi, hogy a "minden ésszerű nyomot végigkövető" vizsgálat végleges következtetése szerint nincs hiteles bizonyíték a brit fegyveres erők felelősségéről szóló "teória" tényszerű alátámasztására.
A Scotland Yard közölte, hogy a vizsgálat során "példátlan hozzáférést" kapott a brit hadsereg különleges egységeinek irattárához, de nem talált olyan bizonyítékokat, amelyekre alapozva új bűnügyi vizsgálatot indíthatott volna.

Diana hercegnő - a brit trónutódlási sor második és negyedik helyén álló Vilmos és Harry herceg édesanyja, aki súlyos botrányok közepette 1996-ban vált el Károly trónörököstől - 1997-ben, 36 esztendős korában halt meg Párizsban, amikor az őt és akkori barátját, Dodi Fayedet szállító Mercedes nagy sebességgel egy aluljáró pilléreinek csapódott. Diana mellett életét vesztette Fayed és a gépkocsi francia sofőrje, Henri Paul is; az egyetlen túlélő Trevor Rees-Jones, Dodi Fayed testőre volt. 
A járművet a baleset előtt fotósok hada üldözte motorokon.

A szerencsétlenség után azonnal felmerültek az összeesküvés-elméletek, amelyek fő terjesztője a mai napig Dodi Fayed édesapja, Mohamed Fayed brit-egyiptomi mágnás. Az idősebbik Fayed szerint fiát és Dianát az udvar - elsősorban Fülöp edinburghi herceg, II. Erzsébet királynő férje - gyilkoltatta meg a brit külső elhárítás (MI6) közreműködésével. Ennek indoka szerinte az lett volna, hogy a brit királyi család nem akart "hithű muszlim mostohaapát" Vilmos és Harry hercegeknek. Mohamed Fayed szerint ugyanis fia és Diana össze akart házasodni.

A több mint tíz évig tartó brit és francia vizsgálatsorozatot 2008 áprilisában lezáró londoni felsőbírósági végzés azonban súlyos gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősítette Diana halálát, amelyért az esküdtek a brit trónörökös egykori feleségének autóját üldöző fotósokat és a gépkocsi ittas vezetőjét tették felelőssé. Az eljáró bíró korabeli megállapítása szerint a Mohamed Fayed által vélelmezett összeesküvésnek "morzsányi bizonyítéka" sem merült fel a vizsgálat során.

Szerző