Előfizetés

Wolfgang Schäuble marad a német pénzügyminiszter

A konzervatív CDU hat minisztert és két tárca nélküli minisztert delegál a szociáldemokratákkal alakítandó kormányba, a pénzügyminiszter Wolfgang Schäuble marad - jelentette be vasárnap Berlinben Angela Merkel ügyvezető kancellár, a párt elnöke.

A CDU-s miniszterek listája a várakozásoknak megfelelően alakult, kivéve a védelmi miniszteri posztot, amelyet Ursula von der Leyen korábbi munkaügyi miniszter tölt majd be. Ő lesz a német védelmi minisztérium első női vezetője.
Meglepetés az is, hogy a pályafutását egészségügyi miniszterként folytató pártfőtitkár, Hermann Gröhe helyére a párt elnöksége egy 39 éves politikust, Peter Taubert jelöli, aki újonc a német politika első vonalában.

Merkel szerint a német államfő hibát követ el a téli olimpia bojkottjával

Angela Merkel német kancellár szerint Joachim Gauck államfő hibát követett el azzal, hogy úgy döntött, nem megy el a jövő februári szocsi téli olimpiára, és hagyta, hogy elhatározását az orosz vezetés politikája elleni tiltakozásként értelmezzék - írták vasárnap német lapok.

A Der Spiegel szerint a kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban "finoman szólva nem örültek", amikor a hírmagazin egy héttel korábbi számából arról értesültek, hogy Joachim Gauck az oroszországi téli olimpia bojkottja mellett döntött, és hivatala nem cáfolta, hogy a szövetségi elnök főleg a sajtószabadság elégtelen állapota, az emberi jogi helyzet és az ellenzék hatósági zaklatása miatt marad távol az eseménytől.

Erről számolt be a Franfkfurter Allgemeine Sonntagszeitung is, kiemelve, hogy a kancellári hivatal igyekezett volna lebeszélni Gauckot a bojkottról, ha bevonták volna a döntésbe. Merkel környezetében úgy vélik, a bojkott erősíti a német-orosz viszony "polarizálódását", ami nem szerencsés.

A Der Spiegel szerint nem lehet megállapítani pontosan, hogy az államfő hivatala tájékoztatta-e előre a döntésről a kancellári hivatalt. Elképzelhető, hogy az információ eljutott a kancelláriára, de elakadt az alsóbb szinteken. Ennél azonban fontosabb, hogy a történet rávilágít arra, mennyire eltérően gondolkodik a kancellár és az államfő a német-orosz kapcsolatokról.
A lap szerint Merkel és Gauck egyformán ítéli meg Vlagyimir Putyin tevékenységét, mindketten úgy gondolják, az orosz elnök nem alkalmas arra, hogy modernizálja országát és visszakormányozza a demokrácia útjára. Merkel azonban folytatni akarja a párbeszédet, mert úgy látja, hogy a nemzetközi politikában a szíriai polgárháborútól az iráni atomprogramig egy sor ügyet csak Moszkva közreműködésével lehet kezelni.

Gauck viszonya Oroszországhoz viszont "bonyolultabb és több benne az érzelem", az egykori keletnémet polgárjogi harcos például szorgalmazza, hogy az oroszok tegyenek többet a szovjet múlt feldolgozásáért, de azt is tervezi, hogy 2015-ben, a második világháború végének évfordulóján fejet hajt a nácik elleni harcban elesett milliók emléke előtt - írta a Der Spiegel.
Joachim Gauck 2012 márciusi hivatalba lépése óta még nem tett hivatalos látogatást Oroszországban, és számos alkalommal nyilvánosan bírálta az orosz jogállamiság hiányosságait és a kormánnyal szemben kritikus sajtó működésének akadályozását.

Ukrajna- EU-párti tüntetők vonultak a központi választási bizottság elé

Az ukrán központi választási bizottság (CVK) épülete elé vonult vasárnap délután a Függetlenség terén rendezett EU-párti nagygyűlés résztvevőinek egy néhány száz fős csoportja, hogy "ellenőrizzék" az öt egyéni körzetben folyó megismételt parlamenti választások tisztaságát.

A tavaly októberi parlamenti választásokon történt szabálytalanságok miatt a bizottság úgy döntött, hogy megismétlik a választásokat az ország öt egyéni körzetében. A megismételt voksolásról vasárnap számos szabálysértést jeleztek ellenzékiek és civil szervezetek. Az Ukrajnai Választók Bizottsága (KIU) nevű jogvédő civil szervezet közlése szerint ismét lepleztek le "körbeszavazókat", azaz olyanokat, akik több helyen is megpróbáltak szavazni, továbbá szavazatvásárlásokról is érkeztek bejelentések.

Helyszíni tudósítások szerint a központi választási bizottság elé vonult tüntetők békésen ácsorognak, és nem próbálnak meg behatolni az épületbe.
A Majdanról, azaz a Függetlenség teréről egy-egy csoport a belügyminisztérium, illetve a ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) elé vonult, hogy a politikai fogvatartottak elengedését követelje.
A legutóbbi becslések alapján a Méltóság Napjának elnevezett nagygyűlés tetőpontján mintegy 400 ezren voltak a Függetlenség terén.

Eközben a parlament épületével szembeni Marijinszkij parkban folyó - legfeljebb húszezres létszámúnak becsült - kormánypárti szimpátiatüntetésen olyan felvételeket vetítettek a résztvevőknek, amelyekkel a szervezők arról akarták meggyőzni a jelenlévőket, hogy a Majdanon történt korábbi incidensek alatt a tüntetők provokálták a rohamrendőröket. November 30-ra virradó éjjel rohamrendőrök gumibotokkal és tonfákkal ütve, rugdosva kergettek szét békés egyetemistákat a térről. A diákok közül 35-en sérültek meg. A rendőri akció újabb tüntetési hullámot váltott ki Ukrajnában országszerte.

Médiajelentések szerint a kormánypárti ellendemonstráción nagyrészt állásuk elvesztésével megfélemlített közalkalmazottak, kollégiumi helyük vagy ösztöndíjuk megvonásával megzsarolt egyetemisták és fizetett tüntetők vesznek részt, köztük sok az erőszak szítására felbérelt sportoló. Előző este 50-60 autóbusznyi tüntető követelte, hogy fizessék ki nekik a kormányzó Régiók pártja által szervezett demonstráción való részvételért beígért összeget. Kétnapos hétvégi megmozdulásra bérelték fel őket, amiért számításuk szerint 800 hrivnyát, azaz körülbelül 21,5 ezer forintot kellett volna kapniuk. Szombat este azonban hazaküldték őket, és mindössze 300 hrivnyát, azaz 8 ezer forint körüli összeget kaptak.
A helyszíni beszámolók alapján a kormánypárti demonstrációról már délután kezdtek elszállingózni a résztvevők, miközben a Majdanon továbbra is kitartanak a tüntetők.